Márványpalotában élnek a Dinamo futballistái

Koncsa-zaszpa. Máshol semmitmondó név, Ukrajnában viszont a félve tisztelt, már-már misztikus szentély, mert ide nem tévedhet be akárki. Koncsa-zaszpán, Kijev központjától tizenöt percnyire, elzártan készül fel a Dinamo Kijev soros mérkőzésére, idilli nyugalomban, négyhektárnyi fenyőerdő közepén.

Sevcsenko menedzsere Lobanovszkij szobránál várt

A három éve elhunyt edzőlegenda, Valerij Lobanovszkij nevére átkeresztelt Dinamo-stadion előtt találkozunk Andrij Sevcsenko menedzserével, Varga Sándorral, hogy megbizonyosodjunk róla, tőlünk Keletre is imádják a futballt, és nem is keveset áldoznak érte.

"Beszél itt valaki magyarul, kérem?" - kérdéssel érkezik a megbeszélt találkozóra a kárpátaljai Visken született menedzser az egykori mester szobrához, aztán gyorsan megbeszéljük a Milan hétközi Bajnokok Ligája-meccsét, szerencséjét, majd autóba pattanunk, és irány a "baza".

A valaha Mészöly Kálmán mellett a szaúdi válogatottnál is ténykedő Varga rögtön meg is ragadja az alkalmat: pár kilométernyi autózás után megállunk, és megmutatja a honfoglalásra igyekvő magyarok tiszteletére Kijev egyik külvárosában állított emlékművét.

Gigantikus autópark

Újabb néhány kilométer után már távolról lehet látni néhány edzőpályát, majd a szigorúan őrzött komplexum kapuja kitárul, behajtunk. A parkolóban a játékosok milliós autói állnak - Szabolcs Tamás kolléga egyébként tekintélyt parancsoló hatos Mazdája csak szerénykedik a Mercedesek és a dzsipek között -, a létesítmény igazgatója pedig már vár bennünket.

A futballmenedzser tolmácsként működik tovább, hogy sikerüljön szót érteni Mihail Matkovszkijjal. Felliftezünk a hatodik emeletre, az igazgató pedig az edző, Szabó József parancsára végigvezet bennünket a szerinte Európában, de még a világon is egyedülálló "edzőtáborban". Gyorsan el is kell felejteni, itthon mit látunk, hogy néha még mosószerre sincs pénz, a penészes falakról és visszataszító zuhanyzókról nem is beszélve.

A fürdőköpenytől a szökőkútig

Az épület tiszta márvány, az 1997-re elkészült komplexumra húszmillió dollárt, vagyis 3,9 milliárd forintot költött a tulajdonos, Igor Szurkisz. A fürdőköpenytől a szökőkútig mindenhol ott a csapat címere, hogy mindenki tudja, ez a Dinamo birodalma.

Matkovszkij igazgató ismét a liftbe tereli a delegációt, az öltözéke kifogástalan, és nem az ortodox húsvét miatt, ő mindig öltönyben van, noha hétköznap be sem teheti újságíró a lábát a "bázára".

A hatodik emeleten rögtön a taktikai értekezletre kialakított helyiségbe megyünk, a tábla ismert. A falon Lobanovszkij mester tanítása arról, hogy a különböző posztokon játszó játékosoknak hányszor kell minimálisan labdába érnie egy edzésen. A legendás tréner alapelvei szintén ott olvashatóak, és ezt valamennyi Dinamo-játékosnak el kell sajátítania, ha ebben a közegben akar maradni.

Lobanovszkij szobája nem tárult ki

Mint az összes szinten, a hatodikon is mozgásérzékelő figyel a folyosókon. A 609-es szoba a csapatot irányító Szabó Józsefé, aki a szovjet válogatottal negyedik volt a '66-os világbajnokságon - épp a brazilokat verő magyarokat ejtették ki a nyolc között -, és a '72-es olimpián bronzérmes csapat is elképzelhetetlen volt nélküle.

Az 510-es szoba lakója Lobanovszkij volt, azóta senki sem költözhetett be oda - tiltott terület, előttünk sem tárul ki az ajtó. Erre a szintre járnak gyúrni a játékosok, az edzésprogramok személyre szabottak, erre külön edző figyel, és hogy biztosan zavartalan legyen a munka, száz gépen lehet erősíteni.

Magaslati levegőn gyógyítják a sérülteket

Egy szinttel lejjebb az orvosoké a terep, Matkovszkij a műtőnél félreérthetetlen karjelzésekkel mutatja, eddig és ne tovább, mert a steril környezetbe nem rondíthatunk bele. Mint kiderült, kisebb a műtéteteket, szalag- és izomproblémák kezelését a helyszínen végzik, emiatt nem kell a városba menni. A középpályás Oleg Guszevet épp most hozzák rendbe, így egy gyors kézfogás, és pár biztató szó után már megy is vissza a szobába.

A télikert után abba a szobába megyünk, ami "maga a csoda". Itt ugyanis a frissen műtött betegek gyorsabban regenerálódhatnak, felépülésüket negyven százalékkal gyorsíthatja meg a magaslati, vagyis oxigénszegényebb levegő. "A bolgár Peevet Németországban műtötték, és felépülésére jó esetben is egy évet adtak az ottani orvosok. Peev eleinte csak beült ebbe a szobába, később itt futott, súlyzózott, majd fél év múlva már a pályán volt" - árulta el Matkovszkij. Itt tehát még a sérültnek is élvezetes az élet, akkor is, ha aranykalitkában érzik is magukat.

Sevcsenko, a biliárdbajnok

A harmadikon lévő masszázsszobákban három gyúró dolgozik, a játékosok közül mindenkinek van állandó segítője. Itt vannak azok a csodagépek is, amelyek a NASA-tól érkeztek, és amelyekkel a futballisták erőállapotát mérik fel.

A másodikon már jut idő a szórakozásra is, de a pingpongasztal korántsem annyira közkedvelt, mint a biliárd, és kivált az orosz biliárd. "Nagy országnak, nagy asztal dukál" - utal az igazgató a kétszeres nagyságú asztalra.

Vargától azt is megtudjuk, az aranylabdás Sevcsenko nyerte általában a partikat, aki nem mellékesen kiválóan golfozik és szinte bizonyos, ha abbahagyja a játékot, kipróbálja magát a golfpályán. "Ott sem lehet rosszul keresni" - jegyzi meg a menedzser, aki Szerhij Rebrovot a Tottenhambe, míg Luzsnyijt az Arsenalba irányította.

A Manyezs, az utolsó csoda

A földszinti uszodában véletlenül nyitva hagyjuk az ajtót, az igazgató azonban figyelmes, gyorsan be kell húzni, különben harmincegy fok alá csökken a hőmérsáklet, és ez szigorúan tilos. Az uszoda mellett van állószolárium, ha valaki nem lenne elégedett a külsejével, változtathat, a többféle szauna már természetesnek tűnik. Az étteremben százféle ételt szolgálnak fel, mindenki azt választja, amit csak akar, nincs előírt étrend. Aki megcsömörlött a kaviártól, válthat lazacra.

A bemutató véget ért, a "manyezsről" viszont még nem ejtettünk szót. Ez az épület az újabb csoda. Csoda - egymillió dollárért. A csarnok egy szabályos méretű futballpályát rejt magában, és ha a Dinamo Norvégiában játszik Bajnokok Ligája-meccset, akkor az ottani időjárást - hőmérsékletet és páratartalmat - könnyen előidézik, egy nap sem kell hozzá. De akkor sem jönnek zavarba, ha egy hét múlva Madridban lép fel a csapat, mert pár óra alatt képesek átállni az ottani klímára is. A szakvezetőnek így sokkal egyszerűbb tesztelni a tanítványait, és Szabó József ezt rendre meg is teszi. A "manyezs" viszont még előttünk sem tárult fel.

Nagy csaták várhatók még

A komplexum felbecsülhetetlen értékű, és vélhetően egyre drágább lesz. Talán emiatt is vetett szemet klubra a decemberi választások után az új kormány, és töretlenül hisz a reprivatizációban.

Sanyargatják is a klubot, a tulajdonost törvénytelen részvényügyletekkel gyanúsítják, és zárolták az egylet számláit. A helyzet így feszült a klub és Julia Tyimosenko kormányfő helyettese, Oleg Ribacsuk között, alighanem még nagy csaták lesznek közöttük.