Harmadszor a labdarúgó Európa-bajnokságért

A Magyar és a Horvát Labdarúgó Szövetség a határidő előtt egy nappal, július huszadikán adta be pályázatát a 2012-es Európa-bajnokság megrendezésére. "Még csak vitáink sem voltak, amikor elkészítettük a pályázati anyagot az Európai Labdarúgó Szövetségnek" - mondta az MLSZ elnöke, dr. Bozóky Imre, amikor az előkészítő munkát értékelte a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Markovic: ez az egyik legjobb pályázat

Az elnök emlékezete szerint négy és fél éve vetődött fel benne a horvát-magyar együttműködés gondolata, és mivel Románia nem érezte magát alkalmasnak a rendezésre, így valósulhatott meg az Eb-pályázat.

Bozóky horvát kollégája, Vlatko Markovic beszédében kiemelte, nagy munka volt, amitől nagy eredményt remélnek. "Biztos vagyok benne, hogy ez az egyik legjobb pályázat, és biztos vagyok benne, hogy versenyben leszünk a jövő decemberi szavazásnál" - mondta.

Háromszázmilliárd forint körüli összeg

Arra is utalt, hogy a zágrábi nyitómeccs után a döntőre az addig felújított és átalakított Puskás Ferenc-stadionban kerülhet sor. Abban a stadionban, amelyikben három éve nem történt semmi, de valószínűleg jelentősen nem is romlott az állapota.

A pénz amúgy is sarkalatos pontja a pályázatnak, ám arról nem ejtettek szót, de ha ötszázmilliárd forintba került volna 2008-ra nyolc stadion építése, akkor gyanítható, hogy magyar részről körülbelül háromszázmilliárd szerepel a tervekben a négy helyszínre.

Split: az egyetlen jó stadion

A pályázat egyik legfontosabb eleme a kormánygarancia, és a magyar parlament kilencvenhárom százalékos támogatottsággal hatalmazta fel Lamperth Mónika belügyminisztert, hogy bátran aláírja a dokumentumokat. (A horvátok száz százalékos volt a támogatottság.)

Magyarországon és Horvátországon is négy városban lennének a mérkőzések, itthon Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Budapest jön számításba, ám jelenleg sehol nincs olyan stadion, ami az UEFA elvárásainak megfelel. A horvát oldalon is csak egy van, még pedig a spliti Poljud-aréna. Rijekában, Zágrábban és Eszéken komoly befektetések szükségesek.

Az olaszok '90-ben vb-t rendeztek

A szavazás első körében, november hetedikén és nyolcadikán kiderül, a hét kandidálóból melyik három lesz érdemes arra, hogy a jövő decemberi végső szavazáson is voksokat kaphasson.

A magyar-horvát közös pályázat mellett az ukránok a lengyelekkel együtt kívánnak harcba indulni, míg öt ország - Olaszország, Oroszország, Görögország, Törökország és Azerbajdzsán - egyedül.

Novermber elején lesz az első rosta

Az indulók névsorát tekintve 2008 előtt sokkal kedvezőbbek voltak az esélyek - az önálló magyar pályázat egy szavazattal szorult a svájci-osztrák közös mögé -, ezúttal már a három közé bekerülni sem lesz könnyű feladat. Még akkor sem, ha a Nemzeti Sporthivatal elnökhelyettese, Füleky András úgy nyilatkozott, hogy "az első kört könnyedén vesszük."

Biztató lehet persze, hogy az UEFA nyoni központjában jó véleménnyel voltak a pályázat logójáról, és a több mint hétszáz oldalas tervek is alaposak és részletesek. Más kérdés, hogy a görögök kifogástalan stadionokat építettek az olimpiára, az olaszok pedig akár holnap le tudnának bonyolítani bármilyen világversenyt.