További Futball cikkek
- A spanyol Szuperkupa döntőjében jön az év első el Clásicója
- A Német Labdarúgó-szövetség lesújtott Schäfer Andrásékra
- Sokba került a Kerkezék elleni vereség, kirúgta edzőjét az Everton
- Megőrült a Barcelona elnöke, előbb lelkendezett, majd pocskondiázta a szövetség vezetőit
- A spanyol élvonalba igazolhat a magyar válogatott őszi felfedezettje
Kilencig lélegzetvisszafojtva gyülekeznek a piros-fehér drukkerek Debrecen három kivetítővel felszerelt pontján, legtöbben természetesen a Kossuth téren várják, hogy végre feltűnjön az óriáskivetítőn a manchesteri pályára kifutó debreceni csapat. A levegő hűvös, a Nagytemplom mögül sötét felhők nyújtogatják karjaikat.
Lesz ez még rosszabb is
Nem sokkal kilenc után üdvrivalgásban tör ki a mintegy kétezer főnyi tömeg, ameddig a szem ellát - azaz egészen pontosan az Arany Bikáig - reménykedő arcok, tábortűz hangulat, a Kossuth-szobron tucatnyian csüngenek. A korzó közvilágítását ekkorra már lekapcsolták, az egyetlen - monopolhelyzetben lévő - sörcsapoló dolgát ezzel gyakorlatilag lehetetlenné téve.
Van Nistelrooy ötödik percben rúgott lesgóljára egy emberként hördül fel, majd könnyebbül meg mindenki, páran szívinfarktusközeli állapotban kapkodják a levegőt, szegények nem tudják, hogy lesz ez még rosszabb is - két perc múlva. Wayne "bazmeg" Rooney gólja lehűti a kedélyeket, a karneváli hangulat tovaszáll, és nem is nagyon tér vissza már. Egy kereplő cserreg néha, az állandósuló MU-nyomást Debrecenben sem nagyon bírják.
Az első félidőben többször is kiválóan hárító Csernyánszky megmozdulásait végig taps kíséri, és a ritkásan megvillanó fehér mezes akciók is szórványos lelkesedést váltanak ki az itthon maradt lokistákból. A félidő végére a csaknem feltámadni látszó csapatot "harcoljatok, harcoljatok" rigmussal próbálják legalább lélekben összetartani.
Lemondó sóhajok
A második félidő szintén pár agyérgörccsel indul, a Loki meg nem adott - sokak szerint a meccset végképp eldöntő - gólja akár szépségdíjas is lehetett volna, ha bíró nem dönt másképp, az ítélet érthetően sűrű anyázásba torkollik a Nagytemplom előtt. Az anyázás pár perc múlva letargiába vált, a második - szépsége miatt mellékesen szórványos tapsot eredményező - gól végképp elkeseríti a helyieket.
A debreceni játékosok helyenként elegáns megoldásait továbbra is tapssal jutalmazza a díszburkolaton ücsörgő félkemény mag, csupán a bontottégla-halomként mozgó Dombi láttán hallani lemondó sóhajokat. Az aljas Keane-t lecseréléésig folyamatosan gyalázzák, és csak Ronaldó gólja után nyugszanak végképp meg a kedélyek. Három null. Az utolsó negyedórában már csak a szépítő gólban bíznak többen, illetve az utolsó öt percre a pályára szalajtott Böőr "istenvagy" Zoli vált ki rajongói sikolyokat a rajongói lányokból.
Vér a díszburkolaton
A hármas sípszó után szinte egy emberként pattan fel a második félidő alatt megritkuló tömeg, pár köbméter sörösdoboz, műanyagpohár és szotyihéj marad csak a téren. A Kossuth-szobor körül csoportosulás, egy eszméletlenül fekvő, húsz év körüli fiatalembert állnak körül, mentőorvosok látják el éppen, feje csurom vér, a sötétben egy tévéstáb kameralámpája nyújt annyi fényt, hogy sérüléseit el tudják valamennyire látni, egy biciklilámpával mi is besegítünk. "Leesett a szoborról" mondják többen is, akadozó beszédű haverja szerint "csak dobott egy hátast, nem nagy ügy".
A mentő súlyosnak tűnő fejsérülésekkel viszi el végül a szurkolót, szerdán hajnalban a köztisztaságiak tüntetik majd el a véres véget érő este nyomait.