Filoszemita fekete fiúé a nap gólöröme
További Futball cikkek
- Három pontnál sokkal többet ért a ZTE felcsútiak elleni sikere
- A transzferguru szerint megvan az egyezség Szoboszlai Dominikék új edzőjéről
- Cseh Katalin bepanaszolta Orbán Viktort az UEFA elnökénél
- Jürgen Klopp lehetséges utódjáról: „Ha ő lesz a Liverpool edzője, akkor az zseniális”
- A magyar válogatott védője otthonra talált, szerződést hosszabbított olasz klubcsapatával
Portugália–Irán 2-0
A nap magyarja: Pedro Pauleta (Portugália, Paris SG)
A flegma portugál már az előző meccsen is kihagyott jó néhány helyzetet, de akkor legalább gólt lőtt. Most ez elmaradt, ha kicsit nagyobb kedve lett volna játszani, kiütéses győzelmet is arathatott volna Portugália. Tehetsége azért vitathatatlan, francia gólkirály lett egy középcsapattal, 84 meccsen 47 gólt lőtt a válogatottban. Szombati teljesítménye mégis Waltner Róbert tavaszi idényét idézte.
A nap külföldi kapitánya: Luiz Felipe Scolari (brazil, Portugália)
A külföldi szövetségi kapitányok világbajnoksága ez. A harminckettőből tizennégyet irányít vendégmunkás, most köztük lehetne Lothar Matthäus is, ha betartja ígéretét, és kivezeti a magyar válogatottat a vébére. (Az Index viccparódiájában betartotta, magyarok a vébén>>>) Érdekesség, hogy a legtöbb szövetségi kapitánya Hollandiának van, ugyanis az óhaza mellett Trinidad és Tobagót, Ausztráliát és Dél-Koreát is holland edző irányítja. Az öt afrikai csapatból négynek is külföldi kapitánya van (Angola a kakukktojás). A nap külföldi kapitánya a Ghánát irányító szerb Ratomir Dujkovics is lehetett volna (meglepetésgyőzelmükről később), de mi inkább a csapatával már a második forduló után továbbjutó Scolarinak szavaztunk bizalmat. Deco, a csapat honosított brazilja az Angola elleni mérkőzés előtti edzésen egy ütközés után sértődötten levonult a pályáról. Honfitársa, pedagógiai célzattal, kihagyta az afrikaiak elleni csapatból, a Barcelona sztárjának így volt ideje gondolkodni. Nem buta fiú, bizonyítja ezt, hogy Irán ellen bombagólt lőtt, és ő lett csapata legjobb játékosa. A nap szövetségi kapitányának bírnia kell a kritikát is; ha tényleg régen játszott ilyen jól Portugália, mint a meccs után nyilatkozta, akkor már a nyolcaddöntőben Hollandia (vagy Argentína) ellen kieshet a válogatottja.
A nap kontinense: Ázsia
Az ázsiai csapatok közül Irán lépett először pályára a második fordulóban, és rögtön ki is esett. A kontinens négy csapata közül az első fordulóban egyedül Dél-Korea tudott nagy nehezen győzni, bár sikerük értékéből levon, hogy az ellenfél a világbajnokság előtt a saját szövetségükkel pénzügyi vitába keveredett és tiltakozásul edzéseket kihagyó togói válogatott volt. A franciaországi világbajnoksághoz hasonlóan most is kieshet az összes ázsiai csapat már a csoportmérkőzések után. Hogy a távol-keleti vébén Dél-Korea a negyedik lett, Japán meg a tizenhat közé jutott? Most idegenben, FIFA-támogatás nélkül játszanak, és ne felejtsük: 2002-ben Szaúd-Arábia és Kína is nulla ponttal esett ki.
Ghána–Csehország 2-0
A nap bocsánatkérése: Index (Magyarország)
Ghána olaszok elleni mérkőzése után még azt írtuk, hogy az afrikai a vébé felesleges csapata. Mentségünkre legyen mondva, hogy durván játszottak, és ehhez a bíró csak asszisztált. Tévedtünk, szombaton a világbajnokság egyik legérdekesebb mérkőzését nyerték meg.
A nap hülyesége: Asamoah Gyan (Ghána, Modena)
Ghána válogatottja 1-0-ra vezetett, amikor tizenegyest ítélt javára az argentin bíró. A büntetőt Gyan, az első gól szerzője végezte el, a mozdulatlanul álló Petr Cech mellett vágódott a léc alá a labda. A gólöröm elmaradt, sőt, még egy sárga lapot is kapott Gyan, mivel a bíró nem adott jelt a tizenegyes elvégzésére. Gyan emiatt nem játszhat a következő, szintén sorsdöntő mérkőzésen az amerikaiak ellen, és ez annyira megzavarta őt, hogy a legális tizenegyest a kapufára lőtte. (Pénteken Drogba került hasonló helyzetbe: felesleges szabálytalankodása után sárgát kapott, a harmadik meccsen nem játszhat, és a következő percben ziccerben a holland védőhöz passzolta a labdát.) Gyan mentségére legyen mondva: még csak húsz éves, nem lennénk meglepve, ha néhány év múlva valamelyik európai sztárcsapatban, mondjuk Drogba Chelsea-jében kötne ki.
A nap gólöröme: John Pantsil (Ghána, Hapoel Tel Aviv)
Képzeljék el, hogy egy néhány évvel ezelőtti válogatott mérkőzésen egy magyar gól után a herthás Dárdai Pál a sportszárából előhúzza a német, a hapoeles Halmai Gábor pedig az izraeli zászlót, és önfeledten lobogtatja a kamerák előtt. Valami hasonló történt a ghánai–cseh meccs 81. percében Muntari gólja után. A 23-szoros válogatott Pantsil egy izraeli zászlóval ugrándozott, nagyon megszerethette az országot, ahol 2002 óta él. Klubcsapatával öt Bajnokok Ligája-mérkőzést is játszhatott, a Hapoelben rajta kívül még két ghánai van. A Hárec természetesen címlapon hozza az esetet, de megjegyzi, hogy korábban, legutóbb az izraeli kupadöntőn, az izraeli mellett a ghánai zászlót is előkapta. Hogy mi volt a célja Izrael népszerűsítésével, arra nem találtunk magyarázatot a világsajtóban, valószínűleg egyszerű szokásról van szó.
A nap embere: Petr Cech (Csehország, Chelsea)
Csehország is könnyen úgy járhatott volna, mint két másik posztkommunista ország válogatottja, Szerbia-Montenegróé és Ukrajnáé. Hogy nem hat-hét gólos vereség lett a cseh–ghánai vége, az a könnyelmű ghánai játékosok mellett leginkább a 24 éves Petr Cech érdeme. A világbajnokság legfiatalabb kezdőkapusa legalább öt ziccert hárított, a gólokról meg nem tehetett. Az Index értékelésében nyolcast kapott. Ha egy két gólt kapó kapust ilyen magasra értékelnek, akkor képzeljék, milyen lehetett a védelem.
A nap átverése: Sport Klub
A cseh–ghánai félidejében figyeltünk fel a Sport Klub műsorajánlójára. A két órával korábban véget ért Portugália–Irán-mérkőzés esti ismétlését úgy hirdették, mintha még nem játszották volna le a mérkőzést. Sem a narrátor szövegében, sem a feliraton nem jelezték, hogy ismétlésről van szó, vagyis hülyének nézték szegény nézőt.
Olaszország–USA 1-1
Az Egyesült Államokat 1999 óta irányító Arena most megmutatta, hogy hazája futballban is képes váratlan húzásokra, nem csak a világpolitikában. A csehek elleni sokk utáni ötödik napra felrázta a válogatottját, és úgy néz ki, hogy nem Németország lesz Amerika Vietnamja. Kezdőcsapatát két helyen frissítette fel; Dempsey nem bizonyult jó ötletnek, Bocanegra viszont jól játszott. Csapata akkor sem omlott össze, amikor az olaszok vezetést szereztek, igaz, az egyenlítéshez egy szerencsétlen öngól is kellett. Az USA-nak megmaradt az esélye a továbbjutásra. (Egy cirógatást egy másik szombati veretlen kapitány, Marcello Lippi is megérdemel, mert a második félidőnek egy szakaszában, olasz edzőtől szokatlan módon, felvállalta a három hátvédes rendszert.)
A nap öngólja: Cristian Zaccardo (Olaszország, Palermo)
Mint értékelő emberünk megjegyezte, ezt a jelenetet még viszontlátjuk a szilveszteri összefoglalókban. A világbajnokság második öngólja volt, az első a paraguayi Carlos Gamarra nevéhez fűződik, éppen egy hete csúsztatta Beckham beadását fejjel saját kapujába. Szegény Zaccardo öngólja nekünk jobban tetszett, egy szöglet után a lábáról védhetetlenül pörgött a labda a jobb alsó sarokba. Az öngólra éhes játékosoknak amúgy van hova fejlődniük, a négy évvel ezelőtti világbajnokságnak ebben a szakaszában már három öngólt láthattunk.
A nap bunkója: Daniele De Rossi (Olaszország, AS Roma)
Ha lenne országimázs-központ Olaszországban, akkor vezetője azért imádkozna, hogy a válogatott ne jusson ki világversenyre. A két évvel ezelőtti Európa-bajnokság Francesco Totti köpéséről marad emlékezetes (amikor Lippi kapitány látta, hogy az uruguayi bíró nem szívbajos, ha ki kell valakit állítani, gyorsan le is hozta az első félidő 35. percében), most De Rossi könyöklése háborítja fel a békés futball híveit. A Roma játékosa közvetlenül az amerikai egyenlítés után könyököl McBride homlokába, aki csúnyán vérezni kezdett.
A nap bírója: Jorge Luis Larrionda (Uruguay)
Éles levelet kaptunk a bírószakszervezettől. Egyrészt a kormány megszorító intézkedései ellen tiltakoznak, másrészt kifogásolják, hogy a hülye bírókat mindig kiszúrjuk, a jókat bezzeg nem. A lelki egyensúly helyreállítása érdekében: a szigorú uruguayi mindhárom kiállítása védhető. De Rossié nem lehetett mást, a könyöklést piros lappal kell büntetni. Mastroeni fölöslegesen csúszott rá Pirlo bokájára, Pope pedig a gólhelyzetbe kerülő Gilardinót akarta leszerelni. Megért egy sárgát, még ha a második is volt. Larrionda nem mérlegelt, a világbajnokság döntőjére őt jelölném a FIFA helyében, a kétszeres világbajnok Uruguay most úgysem lehet érdekelt.
A nap halálcsoportja: E
A világbajnokság előtt mindenki az argentin, elefántcsontparti, szerb-montenegrói, holland válogatottat felvonultató C csoporttal riogatta rossz gyerekeit, ott azonban már a második fordulóban eldőlt a továbbjutás. Ez az új halálcsoport állása két forduló után: 1. Olaszország 3-1-es gólarány 4 pont, 2. Csehország 3-2 3, 3. Ghána 2-2 3, 4. USA 1-3 1. A harmadik fordulóban Ghána–USA, Csehország–Olaszország. A lényeg: még mindenki kieshet, még mindenki továbbjuthat, az USA-nak ehhez legrosszabb esetben négy góllal kell legyőzni Ghánát, de akár egy sima győzelem is elég lehet. Ghánának még sokba kerülhet, hogy elszórakozta a helyzeteit a csehek ellen, ha ugyanis mindkét meccs döntetlen, akkor gólaránnyal a csehek mennek tovább. A csehek még pontszerzéssel sem lehetnek nyugodtak, az olaszok viszont még nem kiütéses vereséggel is továbbmehetnek, de ki is eshetnek. Jó számolgatást!