További Futball cikkek
- Késes támadásnak volt szemtanúja a korábbi válogatott futballista
- Hamarosan befut a magyar mozikba a DAC-ról szóló sportdokumentumfilm
- „Komolyan vettük, amit két fröccs között ígértünk neki” – Orbán Viktor nyitotta meg a Puskás Múzeumot
- Rohamrendőrök akadályozták meg a csúnya botrány kirobbanását Franciaországban
- Tömegjelenettel zárult a Vasas meccse, Pintér Attila sem maradt ki a balhéból
Lehet, túlzó a megállapítás, hogy az Aranycsapat kapitánya, a november tizenhetedikén meghalt Puskás Ferenc most a korábban elhunyt társai helyett is megkapja a végtisztességet. Mintha megszólalt volna az ország lelkiismerete. A diktatúrában ugyanis nem részesülhettek elhunyt játékostársai abban, amire feltétlenül rászolgáltak volna, hiszen a magyar futball legjobb, több mint három éven keresztül veretlen csapatát alkották. Az Aranycsapat neve, játéka, fogalom lett szerte Európában, a futball tanítómestereiként tisztelték tagjait, épp csak itthon feledkeztek meg róluk, itthon vált kényelmetlenné egyeseknek hírnevük.
Zakariás távozott elsőként a csapatból
A diktatúrában elhunytak halálhíréről többnyire késve és csak felületesen tájékoztatták az olvasókat, állami temetés pedig szóba sem jöhetett, egy focista ilyet általában nem kaphatott, egy futballista erre a legritkább esetben szolgálhatott rá. Bár Bozsik József kivételt képezett.
Elsőként Zakariás József halt meg az olimpiát nyert és vb-ezüstérmet szerzett csapatból, '71-ben, negyvenhét éves korában. Nyolc nappal később egy mínuszos hírben közölte ezt a Népsport. Pedig Zakariás nem disszidált, ő engedéllyel ment Afrikába, ahol egy rejtélyes betegséget kapott el, és valószínűleg ez okozta korai halálát is.
Bozsik kiérdemelte a búcsúztatást
Bozsik József viszont megkapta az őt jogosan megillető végtisztességet 1978-ban. Bozsiknak a szívével voltak gondjai, ezért nem is vállalta egy meccsnél többször a kapitányságot. A középpálya agya nagy és szervezett búcsúztatásban részesült, koporsóját társai vitték, ezrek nyilváníthatták ki részvétüket.
A forradalom után disszidáló Kocsis Sándor esetében szó sem lehetett arról, hogy egyáltalán elismerjék korábbi érdemeit, pedig ő a Barcelonában is tekintélyes hírnévnek örvendett. 1961-ben BEK-döntőt játszott, ezt megelőzően az angol Wolverhampton ellen törött vállal ért el négy gólt.
Kocsis öngyilkos vagy baleset áldozata lett?
Buzánszky Jenő (1925-)
Lóránt Gyula (1923-1981)
Lantos Mihály (1928-1989)
Bozsik József (1925-1978)
Zakariás József (1924-1971)
Budai László (1928-1983)
Kocsis Sándor (1929-1979)
Hidegkuti Nándor (1922-2002)
Puskás Ferenc (1927-2006)
Czibor Zoltán (1929-1997)
Kocsis halálhíre háromnapos késéssel jelent meg. "A tragikus körülmények között elhunyt, volt 68-szoros válogatott magyar labdarúgót Kocsis Sándort kedden eltemették Barcelonában" - adta hírül a Népsport. Kocsis halála mindmáig tisztázatlan, nem tudni, hogy kiesett-e a barcelonai kórház ablakából, vagy kiugrott 1979. július 22-én. Nem tudni, feleségét várta, akkor megcsúszott, és kiesett, de a korabeli pletykák arra utaltak, hogy esetleg kilökték.
Négy évvel később csatártársa, Budai László nekrológjában már írhattak róla. Budai ugyan fontos láncszeme volt a csapatnak, önálló könyvre nem tartották érdemesnek. A jobbszélsőt külsőségek nélkül temették el Rákoskeresztúron.
Lóránt halálán megdöbbent Európa, csak itthon nem tudtunk róla
A csapatból a legsokkolóbb halál Lóránt Gyuláé volt, 1981-ben, Szalonikiben - a kispadon érte a szívinfarktus. Csapata épp bajnoki meccset játszott. Egész Európát megdöbbentette az egykori kiváló hátvéd halálhíre, itthon azonban egyetlen mondat sem jelenhetett meg róla. Mivel Lóránt családja Németországban élt, örök nyugalomra is egy Endingen nevű kisvárosban helyezték. Hencsei Pál sporttörténész emlékeztetett arra: a rendszerváltás után felmerült a gondolat, hogy földi maradványait hazahozzák, és az olimpiai bajnoknak kijáró tisztelet mellett nyugodjon Budapesten, a családja azonban nem járult ehhez hozzá.
A rendszerváltás után, 1989 szilveszter éjjelén Lantos távozott el a csapatból, akkor az ország sok minden mással volt elfoglalva, mint az ő méltó búcsúztatásával.
Hidegkutit nagy tisztelet mellett búcsúztatták
A már demokratikus országba hazatért Czibor Zoltán néhány évet élt csupán itthon, a rák 1997-ben hatalmasodott el rajta, és szülővárosában, Komáromban helyezték örök nyugalomra.
1998-tól a jobboldali kormány felfedezte a csapat jelentőségét, példátlan sikerességét, hogy az akkor még élő négy tag kivételes nemzetközi megbecsülésnek örvendett. Az elsőként távozó, edzőként is nemzetközi sikereket elérő Hidegkuti Nándor temetésén a sportminiszter Deutsch Tamás mondta a gyászbeszédet, a szertartást élőben közvetítette a televízió. A 6:3-as Wembley-győzelemből a részét három góllal kivevő középcsatárt ezrek kísérték utolsó útjára az óbudai temetőben.
Puskás szombaton államfőknek, hősöknek kijáró búcsúztatásban részesül, hiszen ő volt az elmúlt évszázad legismertebb magyarja.
Az Aranycsapatból még ketten élnek: a nyolcvanéves Grosics Gyula és a nyolcvanegy éves Buzánszky Jenő.