Ha megpuccsolják Platinit, miénk a 2012-es foci-Eb

Mielőtt belevágunk, vegyük át a legfontosabbakat:


• A 2012-es Eb rendezési jogáért Olaszország, Magyarország–Horvátország, Lengyelország–Ukrajna, Görögország és Törökország pályázott.
• Görögország és Törökország az első körben kiesett, az olaszok 11, mi 9, a lengyelek–ukránok 7 szavazattal jutottak tovább 2005. november 8-án.
• Olaszország nyolc várossal (Róma, Milánó, Bari, Firenze, Nápoly, Palermo, Torino, Udine), Ukrajna és Lengyelország tíz várossal (Varsó, Chorzów, Gdansk, Krakkó, Poznan, Wroclaw, Kijev, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Lvov), Magyarország és Horvátország nyolc várossal (Budapest, Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Zágráb, Split, Rijeka, Eszék) pályázik.
• Mi lesz, ha megnyerjük?>>>
• Miért pont Gyurcsánnyal nyernénk?>>>
• Melyik pályázat nyerne, ha pontoznánk?>>>
• Elbírja-e a magyar gazdaság a győzelem súlyát?
• És mit mond Gyárfás Tamás?>>>

A házigazdának jelentkező országok és az UEFA végrehajtó bizottságának tizennégy tagja között hivatalosan semmilyen kapcsolat nem lehet. Gyakorlati kérdésekkel az európai szövetségnél kijelölt alkalmazottakhoz kell fordulni, a rendezésre jelentkező országok stadionjait és infrastruktúráját tesztelő szemlebizottság az adott terület szakértőiből áll.

A 2008-as Eb egy szavazaton múlt

A végrehajtó bizottság tagjai egy pontozásos rendszer alapján összeállított ranglistát kapnak az UEFA-szakértőktől a jelentkezőkről, de döntésüket ez nem kell, hogy befolyásolja, akár az utolsót is kihozhatják győztesnek.

Magyarország a 2008-as Európa-bajnokságra önállóan pályázott. Utólag kiszivárgott hírek szerint pályázatunk nem volt az első két helyen, a végrehajtó bizottság döntése alapján mégis csupán egy szavazaton múlt, hogy nem nyertük el a rendezési jogot. A befutó végül az osztrák–svájci pályázat lett.

Málta is lehet élet-halál ura

A jelentkező országok ugyan nem indulnak azonos fejlettségi szintről – és akkor még finoman fogalmaztunk –, a pályázatok viszont színvonalasak. Különben is, inkább ígéretlicit, mint felelősségverseny egy ilyen viadal, vagyis nem feltétlenül a leggazdagabb pályázó nyeri el a rendezés jogát. És ne feledjük: egy rostán már túl vagyunk, 2005 novemberében kihullott a négy éve még közösen, most külön-külön próbálkozó Görögország (6 szavazat) és Törökország (2 szavazat). Azt a kört az olaszok nyerték (11 szavazat), a magyarok és horvátok (9 szavazat), valamint a lengyelek és ukránok (7 szavazat) előtt, a papírforma pedig a görögök továbbjutását és a lengyel–ukrán pályázat kiesését ígérte.

Ha nyerni akarunk, akkor tehát nem árt jóban lenni a végrehajtó bizottság tagjaival. Az Európa-bajnokság az olimpia és a foci-vb után a világ harmadik legnézettebb sporteseménye, szinte biztos, hogy nyereséges lesz, három hétig a rendező(k)re figyel a világ, új stadionok, utak, repülőterek, stb. épülnek, az idegenforgalom, és így az adott ország gazdasága évekkel az esemény után is profitál belőle. De kikből áll a végrehajtó bizottság?

Mindannyian a saját országuk fociszövetségének jelenlegi vagy volt elnökei. A jó válogatottal rendelkező országok képviselői nem tagjai automatikusan a végrehajtó bizottságnak (habár most az európai ranglista első hat helyezettje benn van), de cseh, horvát vagy görög tag nincs, van viszont ciprusi (33. a válogatottak ranglistáján) és máltai (44.).

Szurkisz megneszelte

A magyarok közül az elmúlt évtizedekben a kalandos pályafutású Barcs Sándor alelnökként volt tagja a testületnek (1962-1978), sőt közben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnöki posztját is betöltötte. A FIFA végrehajtó bizottságának Szepesi György 1982-től 1994-ig volt tagja, azóta azonban senki sem jutott ilyen magasra. Bozóky Imre négy évvel ezelőtt próbálkozott, de nem választották be. A környezete szerint most lett volna esélye, ha még mindig ő az MLSZ elnöke. Most Vlatko Markovic, a horvát szövetség elnöke is próbálkozott, de nem nyerte el a tagságot.

A pályázók honfitársai nem szavazhatnak ugyan a helyszínről, az UEFA-adminisztráció értékelését viszont ők is megkapják a szavazás előtt, így súghatnak az övéiknek arról, hogy a szavazás előtti napon zajló prezentáción miben kell erősíteni. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedek Eb-házigazdáinak képviselői szinte mindig ott ültek a végrehajtó bizottságban. Riválisaink most is ott vannak, Ukrajnát Grigorij Szurkisz, Olaszországot Franco Carraro képviseli. Szinte felbecsülhetetlen a jelentősége annak, hogy a vb-ben napi kapcsolatban állnak a szavazó tagokkal.

A mostani pályázaton például Szurkisz vb-tagként megneszelte, hogy mi a magyar és a horvát miniszterelnököt is bevetjük Cardiffban a siker érdekében, erre az utolsó pillanatban benyomta az ukrán és a lengyel elnököt is az utazó csapatba. (Végül a lengyel elnököt ikertestvére, a miniszterelnök helyettesítette.)

És még egy hátrány: a vb szinte valamennyi tagja folyékonyan beszél angolul, Kisteleki és Markovic viszont csak németül tud (Markovic franciául is). Nagy hátrány volt ez például a tavalyi angol–magyar meccsen, amikor 90 percet ült némán egymás mellett a két elnök – az angol ráadásul tagja a végrehajtó bizottságnak.

Nekünk, kívülállóknak maradnak a lopott órák a vb-tagokkal, mivel a pályázók hivatalosan nem léphetnek velük kapcsolatba. Négy évvel ezelőtt különféle ürüggyel keresték fel őket a hazai futballvezetők. (Például együttműködés az utánpótlás-nevelésben vagy a női labdarúgás fejlesztésében.) Az ilyen látogatások alkalmával óhatatlanul szóba kerül az Eb-pályázat – mert szóbahozzuk – és akkor jöhet a puhítás. Volt olyan vb-tag, aki nyíltan megmondta, hogy kit támogat – akár mi voltunk a kedvezményezettek, akár nem –, volt, aki köntörfalazott.

Korrupció? Ki tudja

Ajándékot ilyenkor, bevallásuk szerint, nem visznek a látogatók, mert úgyse fogadnák el tőlük, felmerül azonban a kérdés, hogy más módon lehet-e őket presszionálni a számunkra kedvező döntésre. (Ez így nem igaz: a prezentáción mi egy aranylabdával kedveskedtünk Platininek.) Példák mindenestre vannak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 13 tagját vesztegették meg a kilencvenes évek második felében, hogy Salt Lake City adjon otthont a téli olimpiának.

2000-ben az új-zélandi FIFA-küldöttet azzal engedték útjára a 2006-os vb helyszínéről döntő szavazásra, hogy Anglia kiesése esetén Dél-Afrikát támogassa, ő viszont tartózkodott, így lett Németországé a világbajnokság rendezési joga. Az új-zélandira nem sikerült rábizonyítani, hogy megvesztegették volna, de a botrány fokára jellemző, hogy hazája miniszterelnöke el akarta érni a FIFA-nál, hogy megismételjék a szavazást. Sepp Blatter 2002-ben úgy lett a FIFA elnöke, hogy a közvetítési jogokból befolyó pénzekből éppen a döntés előestéjén adott 50 ezer dollárt több, fejlődő országbeli küldöttnek.

Az európai focit ilyen botrányok nem rázták meg, de a hasonló eseteket nem lehet kizárni. Az irracionális, vagy annak gondolt döntések legfeljebb sugdolózásra adnak okot, ilyen volt a 2004-es portugál győzelem Spanyolország ellen, vagy 2005-ben a görög pályázat kiesése az ukrán–lengyel ellenében. Ha már az ukránoknál járunk. Európában egyre többen gondolják úgy, hogy ennél a szavazásnál tényleg nyerhet Kelet-Európa, de nem mi, hanem az ukránok és lengyelek. Nem utolsósorban befolyásos vb-taguk, Hrihorij Szurkisz miatt. Talán ennek kapcsán Markovic horvát elnök a múlt héten így nyilatkozott: "A pályázati munka alapján mindenkinél jobbak vagyunk. Ám nekünk nem léteznek maffiakapcsolataink a labdarúgásban." (A nyilatkozatot a Magyar Nemzet idézte.)

Nézzük meg, hogy ki az a 12 vb-tag, aki szavaz. Az első körben abszolút többséget kell elérnie a nyertesnek (ötven százalék plusz egy szavazat). Ha ez senkinek sem sikerül, akkor a két első csap össze a győzelemért. Döntetlennél az UEFA-elnök Michel Platini szavazata duplán számít.

Michel Platini (francia, 51 éves)

2002-es szavazat: Ausztria–Svájc

Esélyünk nála most: 10 százalék

Sepp Blatter embere, az ő tanácsadójaként emelkedett az európai fociranglétrán, és a 71 éves svájci FIFA-elnök alighanem szívesen látná őt utódjaként. Az UEFA elnöki posztjára a kelet-európai országok – köztük a lengyelek és ukránok – szavazataival jutott, ezért is volt kirívó, hogy Kisteleki István a magyarokat kedvelő Lennart Johanssonra szavazott.

Félő, Platini ezt nem felejti el nekünk. Talán Olaszországot támogatja, hiszen legnagyobb klubsikereit éppen a torinói Juventus csapatában érte el az 1984-ben Európa-bajnokságot nyert középpályás. Figyelmeztető lehet ugyanakkor, hogy legfőbb patrónusa, Blatter a pályázók közül éppen Kijevbe utazott el legutoljára, és ez a surranó pályás ukrán–lengyel pályázatot erősítheti. És ne feledjük: az olaszok is Johanssonra szavaztak az UEFA-elnökválasztáson.

Senes Erzik (török, 64)

2002-es szavazat: a versenyben lévő török–görög pályázat miatt nem szavazhatott

Esélyünk nála most: 60 százalék

A török szövetség tiszteletbeli elnöke szimpatizál a magyarokkal, négy éve szívesen szavazott volna ránk, ha teheti. A török futball vezetésébe a hetvenes évek végén került, akkoriban példaképként tekintettek a magyar focira. Nem véletlen, hogy Mészöly Kálmánt a nyolcvanas években szövetségi kapitánynak szerződtették. A volt török labdarúgó-szövetségi elnöknek ma már ez az egyetlen tisztsége. Kérdés, mennyire akar rá vigyázni, szembemegy-e Platinivel.

Geoffrey Thompson (angol, 61)

2002-es szavazat: Magyarország

Esélyünk nála most: 60 százalék

Az angol szövetség elnökét senki sem tartja kirakatembernek; jártas a gazdasági életben, ennélfogva az angol szövetségnek soha nem voltak akkora bevételei, mint regnálása alatt. Johansson embere volt, ráadásul Platini skót főtitkárt hozott magával, és állítólag nem szívlelik egymást az angollal. Akár a magyar pályázatra is adhatja a szavazatát.

Angel María Villar Llona (spanyol, 57)

2002-es szavazat: Ausztria–Svájc

Esélyünk nála most: 60 százalék

A spanyol szövetség elnöke a FIFA játékvezetői bizottságának elnökeként a 2006-os vb-n borzolta a szurkolók idegeit, amikor többször is kifejtette, hogy mennyire elégedett a játékvezetéssel, miközben soha nem látott bakik sorozatát követték el a bírók. Kisteleki és a spanyol nagykövet januári találkozóján szóba került, hogy Magyarország támogatja Villar Llona alelnöki ambícióit, cserébe a szavazatáért. Puskás Ferenc temetésén beszédet is mondott Budapesten, de hogy beváltja-e ígéretét, az majd kiderül.

Gerhard Mayer-Vorfelder (német, 74)

2002-es szavazat: Ausztria–Svájc

Esélyünk nála most: 20 százalék

A német szövetség és a VfB Stuttgart egykori elnöke nem az a tipikus német. Szeret szerepelni, nem veti meg a fényűző partikat, sokat utazik. Blatter embere, így feltételezhető, hogy Platinivel szavaz majd, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy nem akarja újrajelöltetni magát, így akár a szívére is hallgathat, amikor a 2012-es Eb helyszínéről kell dönteni. Kiszámíthatatlan, hogy kire adja szavazatát.

A magyar–horvát pályázók az Aranycsapat minduntalan emlegetésével Mayer-Vorfeldernél könnyen öngólt lőhetnek. 2004-ben még német fociszövetségi elnökként méltatlankodott az 1954-es berni döntő évfordulójára készült riportfilm miatt; az alkotók doppingolással gyanúsították meg a német aranycsapatot. Igaz, ebben semmi új nincs, Puskás már 1957-ben beszélt a németek titokzatos injekcióiról és a használatukat követő sárgaságjárványról.

Marios N. Lefkaritis (ciprusi, 60)

2002-es szavazat: Ausztria–Svájc

Esélyünk nála most: 15 százalék

A ciprusi tiszteletbeli szövetségi elnöknek jelentős magyar kapcsolatai vannak, mégis ő okozta nekünk a legnagyobb csalódást négy évvel ezelőtt. Előzetes ígéretet tett ugyanis arra, hogy a görög–török pályázat kiesése után a magyart támogatja. Végül nem így történt, az ő szavazatával nyert Ausztria és Svájc.

Most nem várhatjuk tőle, hogy szembemegy Platini akaratával – bármi is legyen az – az új elnök őt nevezte ki ugyanis az UEFA kincstárnokává.

Vjacseszlav Koloszkov (orosz, 65)

2002-es szavazat: Ausztria–Svájc

Esélyünk nála most: 10 százalék

Már nem elnöke az orosz szövetségnek, szüksége van erre a posztra, ha nem akar kikerülni a futball vérkeringéséből. (1979-ben, vagyis Leonyid Brezsnyev idején nevezték ki a szovjet szövetség elnökekének és 2005-ben orosz elnökként köszönt le, mert Putyin barátjának, Vitalij Mutkónak kellett a hely.) Azt mondják róla, hogy oda szavaz, ahonnan pozíciója meghosszabbítását remélheti. Nem is teszi rosszul, hiszen már vagy tíz éve tagja úgy az UEFA vb-nek, hogy nem beszél angolul.

Egy vizsgálat 2002-ben megállapította, hogy 1998-tól két éven át jogosulatlanul kapott évi 50 ezer dolláros fizetést Blattertől.

Gilberto Madaíl (portugál, 62)

2002-es szavazat: –

Esélyünk nála most: 10 százalék

Az UEFA végrehajtó bizottságának új tagja. Ha lojális akar lenni Platinihez, akkor vele szavaz, ha az önálló arcát akarja megmutatni, akkor lehet nála esélyünk. Talán emlékszik még a 2004-es Eb-ről döntő 1999-es szavazásra, amikor az esélytelen Portugália megelőzte a nagy Spanyolországot (és az akkor teljesen esélytelen magyar–osztrák pályázatot). A mostani helyzet hasonlít az akkorihoz, hiszen reálisan nézve csak Olaszország nyerhet.

Joseph Mifsud (máltai, 56)

2002-es szavazat: Ausztria–Svájc

Esélyünk nála most: 15 százalék

A ciprusi Lefkaritis mellett ő okozta a legnagyobb csalódást négy évvel ezelőtt, mert a görög és török pályázat kiesése után a későbbi győztest támogatta. Félő, hogy lojális lesz Platinihez, és nem tudni, milyen benyomást tett rá a tavalyi zajos MLSZ-elnökválasztás, ahol az UEFA delegáltjaként vett részt. Igaz, nem azért, mert annyira kötődik hozzánk, hanem, mint mondta, egyedül ő ért rá.

Ha pechünk van, akkor más UEFA vb-tagoknál is jobban emlékszik arra, hogy a horvát drukkerek éppen az ő hazájában okoztak botrányt egy 2005-ös vb-selejtezőn.

Per Ravn Omdal (norvég, 59)

2002-es szavazat: Magyarország

Esélyünk nála most: 50 százalék

Az előző UEFA-elnök, Johansson embere volt. Kérdés, meg akar-e felelni Platininek és vele együtt szavaz-e, vagy marad a magyar pályázat támogatása mellett. Ha nem akarja magát újra vb-tagnak jelölni a norvég szövetség volt elnöke, akkor lehet nála esélyünk, de ahhoz nem elég idős, hogy teljesen visszavonuljon a futballból.

Mircea Sandu (román, 54)

2002-es szavazat: –

Esélyünk nála most: 20 százalék

Platini után a második legjobb futballista a vb-ben, a Sportul Studentesc játékosaként 18 válogatott meccsen hat gólt lőtt. A román fociszövetség mindenható elnökeként 2001-ben leárulózta az erdélyi magyar szövetségi kapitány Bölöni Lászlót, igaz, nem származásával volt baja; Bölöni szerződése lejárta előtt távozott a portugál Sporting csapatához. Sandu szövetségi főtitkára is magyar, Kassai Adalbertnek hívják.

Sandu többször is megígérte, hogy új vb-tagként támogatja a magyar pályázatot. Az más kérdés, hogy ez neki nem lenne túlzottan kifizetődő. Románia Bulgáriával közösen akarja megrendezni a 2016-os Eb-t, egy magyar–horvát győzelem esetén viszont vagy húsz évig nem lenne esélye a győzelemre a két balkáni országnak.

Mathieu Sprengers (holland, 68)

2002-es szavazat: Magyarország

Esélyünk nála most: 70 százalék

Rendszeres vendég az MLSZ közgyűlésein. Nem elég, hogy 2002-ben ránk szavazott, Platini elvette tőle a kasszakulcsot, vagyis az új elnök érkezése után meg kellett válnia a kincstár vezetésétől. Nem különösebben akar megfelelni Platininek, valószínűleg most szavaz majd utoljára Eb-helyszínről Johansson egykori hűséges embere.

33,33

Ami azt illeti, sokkal okosabbak nem lettünk. Öt vb-tagnál befutók lehetünk, viszont kellene még két támogató, hogy meglegyen a hét szavazat – ha bejön feltételezésünk és Platini annak ellenére sem ránk szavaz, hogy prezentációs anyagunkban a Halászbástya elé montíroztuk. A győzelemre – a fenti számokat összegezve – 33,33 százalék az esélyünk. És nagyjából ennyi lehet az esélye a másik két pályázónak is. Na, de már nem kell sokat várni, és minden kiderül.