Hrihorij Szurkisz, az ukrán csodalobbista

Szemmel láthatóan sokkolta a magyar pályázatban közreműködőket az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) döntése, hogy a 2012-es futball-Eb-t Lengyelország és Ukrajna rendezheti. A szerdai cardiffi végeredményben kétségtelenül kulcsszerepe lehet egy olyan embernek, akit 2004-ben az Egyesült Államok korrupció gyanúja miatt nem engedett be területére, és aki 2003-ban egyszerűen felpofozta egy másik multimilliomos képviselőtársát a kijevi Radában. A finoman korrupcióval, a döntéshozók befolyásolásával megvádolt Hrihorij Szurkiszról, az UEFA végrehajtó bizottságának tagjáról (bár nem szavazott az Eb-rendezésről), az Ukrán Labdarúgó-szövetség első emberéről van szó, akinek pályafutása tipikus kelet-európai oligarcha-életút.

Kapus és mérnök

A cardiffi fordulat óta egész Európában ismertté vált Hrihorij Szurkisz 1949-ben született a Fekete-tenger melletti Odesszában. Édesapja, Rahmil Davidovics Szurkisz katonaorvos volt, de Hrihorij sajátos módon megtagadta apját, amikor megváltoztatta apai nevét: Hrihorij Rahmiljevics helyett a Hrihorij Mihajlovics Szurkisz nevet viseli ma már. (A futballvezető később azonban mégiscsak vállalta az apai örökséget: egy francia forrás szerint az Összukrán Zsidó Kongresszus elnöki tisztét is betöltötte 1997-98-ban.)

Mérnöki tanulmányait 1972-ben fejezte be Kijevben. 1974 és 1988 között egy Kijevzsilsztrojmontazs nevű cégnél dolgozott, majd 1988-ban bekerült az ukrán fővárosi tanács végrehajtó bizottságába.

Fiatal korában Szurkisz maga is focizott, kapus volt az SKA Odessza együttesében, és tartalék volt a Dinamo Kijevnél.

1993-ban viszont már befektetőként tért vissza volt csapatához, ahol 1998-ig az elnöki posztot is elfoglalta. Ekkor a kijevi csapat a hivatalos honlap szerint a csőd szélén állt. Szurkisz viszont pénzt hozott, felújította a létesítményeket, és sztárjátékosokkal erősítette meg a csapatot. Érkezése után hívták vissza a legendás edzőt, Valerij Lobanovszkijt is. (A klub honlapján még egy edzőt emelnek ki rendkívül pozitívan az önálló Ukrajna létezése óta: Szabó Józsefet, a kárpátaljai magyar trénert.) Szurkisz vezetésével, illetve áttételes (feltételezhető) irányításával a Dinamo ukrán bajnokságot nyert 1993 és 2001 között minden évben, továbbá 2003-ban és 2004-ben.

BL-botrány: eltiltás az öcsnek

Az ukránok főlobbistája a kilencvenes évek elejétől aktivizálta magát a sportpolitikában. 1996-2000 között a futballszövetség alelnöke volt, 1998-tól már öccse, Ihor került a Dinamo élére. Részvényeit 2000-ben adta el, amikor a szövetség elnöke lett.

Ihorral sokszor összetévesztik Hrihorijt, pedig öccse volt az, aki megvesztegetett egy nemzetközi meccsen egy bírót, és ezért a Dinamo Kijevet kizárták a Bajnokok Ligájából. Az ügy akkor pattant ki, amikor 1995-ben a Dinamo kvalifikálta magát a BL-főtáblára a dán Aalborg legyőzésével. A Panathinaikosz elleni első meccsük után azonban a spanyol játékvezető, Antonio López Nieto kijelentette a sajtónak, hogy a Dinamo két illetékese megpróbálta őt pénzzel és értékes bundákkal megvesztegetni. A kijevieket azonnal kizárták a további küzdelmekből, és az Aalborg vehette át a helyüket. Ihor Szurkisz és Vaszilij Babijcsuk tagadták a vádakat, ám mindkettőjüket örökre eltiltotta az UEFA a labdarúgástól. Ezt azonban Hrihorij elnökké választás után visszavonták.

Bár állítása szerint Hrihorij Szurkisz jelenleg nem részvényese a Dinamónak, tavaly a nagy rivális Sahtar Donyeck (régebben: Sahtyor Donyeck) alelnöke, Borisz Kolesznyikov felvetette: Szurkisznak összeférhetetlenség miatt le kéne mondania futballszövetségi elnökségéről. Kolesznyikov szerint a Szurkisz-testvérek rossz hatással vannak az ukrán futballra, mert a szövetségi elnök rendre a Dinamónak kedvez döntéseivel.

Ukrajna: klánok és futballcsapatok

Szurkiszról tudjuk azóta, hogy nem mondott le, sőt: sikerre vezette a lengyel-ukrán futball Eb-pályázatot. Az UEFA végrehajtó bizottságába idén januárban került be kelet európai szavazatokkal, éppen a velünk pályázó horvátok szövetségi kapitánya, Vlatko Markovic lépett vissza a javára.

Ukrajna futballja szorosan összefügg a politikával és a gazdasági élettel. Három-négy nagyobb klán uralja mindhárom területet az országban. A kijevi klán gazdasági feje, a futball-Eb elnyerésében nagy szerepet játszó Szurkisz, a politikai szálak Leonyid Kucsma korábbi elnök kabinetfőnöke, Viktor Medvedcsuk kezében futottak össze. A Sahtar tulajdonosa, a leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov, a donyecki klán tagja volt, de ma már inkább önállósult vállalkozó. A donyeckiek másik része a magyar Dunaferrt is áttételesen irányító Donbassz-csoport körül szerveződik. E csoport egyik vezére és tulajdonosa Szerhij Taruta, ő a Metallurg Donyeck focicsapatának birtokosa. Taruta üzlettársa az a Vitalij Hajduk, aki az ukrán titkosszolgálatokat felügyeli, és akit Kapolyi László magyar parlamenti képviselő ukrajnai áramüzleteivel is kapcsolatba hoztak. A harmadik, dnyepropetrovszki klánt az egykori ukrán elnök, Leonyid Kucsma veje, Viktor Pincsuk irányítja.

Valamennyi oligarcha többé-kevésbé a volt elnökhöz kötődik, így némileg háttérbe szorultak a nyugatbarát Viktor Juscsenko elnök megválasztásával, de természetesen a gazdasági erejük változatlan maradt. A mai ukrán politikán mindez úgy látszik meg, hogy az említett nagyvállalkozók többnyire az oroszbarátnak tartott Viktor Janukovics kormányfőt támogatják, aki miniszterelnökként erőteljesen fellép Juscsenko ellen.

Nem engedték be az USA-ba

Kucsma rendszeréhez fűződő kapcsolatait bizonyítja az is, hogy Szurkisz 2004-ben nem léphetett be az Egyesült Államok területére. Washington formailag korrupció gyanújára hivatkozott az elutasításkor, de a háttérben valójában az állt, hogy az USA így akart üzenni Juscsenkó ellenfeleinek, a volt államfő hátországának.

A kijevi vagy más néven Medvedcsuk-klán gazdasági központja a Szlavutics nevű ipari-pénzügyi komplexum. Szurkiszék egy francia forrás szerint nyolc regionális áramelosztó társaságot ellenőriznek Ukrajnában. Ezt az Oblenergo cégen keresztül teszik. Két fémkohászati üzemük van Zaporozsjéban és Dnyepropetrovszkban. Több off-shore cégük mellett az Inter tévécsatorna is hozzájuk tartozik, akárcsak a Kijevszkije vedomosztyi nevű napilap. Más források szerint Medvedcsuknak összesen három nagy tévéadó van a kezében, Szurkisz pedig egy banknak, a Pravekszbank is tulajdonosa.

Áram, bank, off-shore cégek

A kijeviek érdekessége volt, hogy Kucsma idején nem elsősorban magáncégeket irányítottak, mint a donyeckiek, hanem állami vállalatokat vontak befolyásuk alá. A kijevieknek emellett igen erős pozíciói voltak az ukrán rendvédelmi szerveknél. (A titkosszolgálatoknál a donyeckiek állnak jobban, hiszen ezeket Hajduk irányítja jelenleg.)

A futballfőnök és társainak neve persze ritkán tűnik fel a konkrét cégekben, többnyire off-shore vállalatokon át irányítják gazdasági birodalmukat.

A Szlavutics körül politikusok, üzletemberek, újságírók és más befolyásos személyiségek is csoportosultak, nem véletlen, hogy maga Szurkisz is bekerült 1998 és 2006 között az Ukrán Legfelső Tanácsba, a Radába. Mégpedig a klánhoz kötődő - és Medvedcsuk elnökletével működő - Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt (SZDPUO) tagjaként, amelynek 1996 óta tagja.

Szurkisz ezt nemzetközi kapcsolatainak építésére is felhasználta, tagja volt ugyanis az ukrán Európa Tanács-i delegációnak is ekkoriban. Mindez a mostani Eb-pályázat körüli lobbizáskor alighanem jól jött az ukrán üzletembernek.

Pofozkodás a Parlamentben

Parlamenti munkájával azonban nem sok hívet szerzett magának Szurkisz: 2003-ban például a Radában kétszer is felpofozta Leonyid Csernoveckij független képviselőt. Az áldozat "bűne" annyi volt, hogy korábban egy bizottsági meghallgatáson egyszerűen kiejtette Szurkisz nevét. A téma ukrán közpénzek futballcélokra való felhasználása volt, de Csernoveckij nem Szurkiszt vádolta, hanem annak állítólagos ellenfelét. Csernoveckij egyébként szintén volt a Dinamo Kijev tulajdonosa és ő is multimilliomos. Jelenleg éppen ő Kijev polgármestere.