További Futball cikkek
- Három pontnál sokkal többet ért a ZTE felcsútiak elleni sikere
- A transzferguru szerint megvan az egyezség Szoboszlai Dominikék új edzőjéről
- Cseh Katalin bepanaszolta Orbán Viktort az UEFA elnökénél
- Jürgen Klopp lehetséges utódjáról: „Ha ő lesz a Liverpool edzője, akkor az zseniális”
- A magyar válogatott védője otthonra talált, szerződést hosszabbított olasz klubcsapatával
Ezt megelőzően a Lágymányosi TC-nél voltam, ott azokkal a gyerekekkel foglalkoztam, akik kiöregedtek az ifiből. Amikor a két klub egyesült, személyes motivációmnak éreztem, hogy ezeket a nagyon tehetséges 18-20 éves gyerekeket továbbvigyem, hiszen a tizennégy ponttal nyerték a bajnokságot a BLSZ ifi-B-ben. Még NB I-es ellenfelek ellen is nagyon jól játszottak, partiban voltak, szép eredményeket értek el. Ez adta az ötletet, hogy eljöjjek velük, mert megérdemelték.
Már korábban is ismertem a csapatot, hiszen még játszottunk velük, amikor a Diósd edzője voltam. Már akkor láttam, hogy nagyon sok tehetséges játékosuk van, ez pedig inspirált.
Kielégíti a feladat?Mint edzőnek, mindig a feladat érdekes, ez pedig elég komoly. Fiatalokat nevelni, segíteni a legnehezebb korban. Az ifikorból a felnőtt korba beléptetni, de itt természetesen a futballéletre gondolok. Jó, ha ott vagyok és velem vannak, tulajdonképpen ez az én személyes motivációm is.
Az elmúlt években honnan keresték még?Engem nem nagyon kerestek, egyrészt nem is nagyon kereshettek volna. Közel hat éve az akkori Liga - még a Demján féle ligáról van szó - hozott egy olyan döntést, hogy az idős edzőket el kell küldeni. Én akkor voltam 59 éves, és hát ez ugye egy korszakalkotó zseniális ötlet volt, teljesen egyedi a világon. Ezt kitalálták, mert értelmes dolgot nem tudtak kitalálni. Azt hitték, lépnek egyet vele, miközben a tavalyi vb edzői karának több mint a fele hatvan év feletti volt. A tulajdonosokkal megegyeztek és így kaphattak kölcsönt. Ez Magyarország!
Az elmúlt években megfordult több olyan helyen is, amely edzői múltja alapján rangon alulinak tűnhet.Én nem érzem annak, a munka mindenhol munka. Legyen az válogatott, NB I, vagy alacsonyabb osztály. Nem tudom úgy végezni a munkámat, hogy mondjuk csak egy megyei első osztályú csapatnál vagyok. Csak egyféleképpen tudom végezni a munkámat, a legjobb tudásom szerint. Teljesen indifferens, akárhol vagyok, mindenhol ugyanazt követelem meg a játékosaimtól. Itt nincsen olyan hogy rangon aluli, mert nekem ez a hivatásom.
Eddigi edzői pályája során ki volt a kedvenc játékosa?Nekem nagyon sok kedvenc játékosom van, ha belegondolok közel száz válogatott labdarúgót neveltem. Megsérteném az összes többit, ha most csak egyet emelnék ki. Nagyon sok tehetséges játékos nőtt fel a kezem alatt, elég ha a Rábából mondok egy nevet, mondjuk Hajszán Gyula, aki zseniális futballista volt, vagy az MTK-ból a Jován Robi, aki szintén szenzációs játékos volt. De bárkit említhetnék, aki 20-21 évesen került hozzám, bekerültek a csapatomba, válogatottak lettek.
Melyik volt a legerősebb csapata?Egyértelműen a Rába ETO. Az felülmúlhatatlan volt.
Ez volt eddig a csúcs?Eredményben és játékban is példa nélküli volt.
Mi volt a siker titka? Miért ott játszott a leglátványosabban valamint legeredményesebben az ön által irányított csapat?Egyetlen dolgot nem szabad elfelejteni, a történelmi kort. Abban az időben én a Videotonnal már hasonló sikereket értem el. A két negyedik hely, hajszállal maradtunk le a dobogóról és nem is a szakmai tudás miatt. Akkor már dolgoztam új elképzeléseken, új játékrendszereken. A nyugat-európai letámadásos játékot csináltuk meg ötvözve a magyar technikával, a magyar ötletességgel, leleményességgel. Ez végül a Rába ETO-nál csúcsosodott ki.
Ott annyira kijött ez, hogy 102 góllal nyertük a bajnokságot, és még a stadiont is át kellett alakítani, hogy beférjenek a nézők. Ezt akkor sem szakma, sem a média nem tudta helyre tenni, hogy egy korábban tizenvalahányadik csapat ilyen játékkal nyeri a bajnokságot. Pedig akkor még rendkívüli játékosállományok voltak még ez élvonalban, elég ha csak a Pásztor féle Békéscsabára gondolunk.
Az ETO sikereiben mekkora szerepe volt a Rába-gyár akkori első emberének Horváth Edének?A Horváth Ede csodálatos, drága ember volt. Összesen kétszer volt kint a stadionban, és csodálkozott, miért van ott annyi ember. Úgy kellett elmagyaráznom neki, hogy éppen meccset játszunk a Fradival. Ő azt a feltételt teremtette meg, hogy nyugodtan élhettünk, nyugodtan dolgozhattunk. Nagyon reális prémiumrendszert teremtett meg. Ennek köszönhető a két bajnoki cím, és hogy a következő években is dobogón végzett a csapat. De az biztos, hogy a Rába ETO mint klub, húsz évvel megelőzte a korát. Többek között abban, hogy eladható produkciót nyújtott, amire vevő volt a közönség. Szerintem ez az alapja a profizmusnak.
Ha adva voltak a profi feltételek, miért nem sikerült ezt a nemzetközi szinten is megmutatni?Azért ott is voltak jó eredmények, például a Manchester elleni 2-2. Azt azért elmondanám, amikor Manchesterbe kimentünk három játékosom is el volt tiltva, és három 16 éves gyerek ült a kispadon, Rugovics és a többiek. Átnéztél a másik kispadra, ott a Whiteside, a Hughes és más válogatottak voltak. Hogy miért voltunk így és ennyien? Ahhoz ismerni kell a magyar viszonyokat, ami azóta sem sokat változott. Akkor azonban meg tudták akadályozni, hogy az NB II-ből igazoljak játékost. Magos Gyulát nem engedték leigazolni a Volánból, inkább odaadták a Vasasnak, ami akkor sehol nem indult.
Egyszerűen olyan féltékenység, olyan irigység volt az OTSH és az MLSZ részéről, mert senki nem értette, hogy lehet egy ekkora sikert, mint az ETO bajnoksága, a semmiből kihozni. Sajnos nem azt az oldalát nézték, hogy van itt valami, amivel fel lehetne zárkózni Nyugat-Európához. Nem, inkább áskálódtak inkább fúrták ezt a dolgot, jó magyar szokás szerint. Pedig, ha akkor ezt a koncepciót a magáévá teszi az akkori vezetés, nem itt tartana a magyar labdarúgás.
A későbbiekben a Vasasnál és a Honvédnál is csak rövid időt töltött el. Miért nincs Magyarországon nagyobb türelem az edzők iránt?A Vasasnál és a Honvédnál is csúnya dolgok történtek a háttérben, amiket én is csak később tudtam meg. De egyik helyről sem küldtek, magamtól jöttem el. Manapság meg úgy vélem, nem érdeke a tulajdonosnak, hogy siker legyen. Anyagilag nem érinti őt úgy, inkább veszít rajta. Ha többet nyer a csapat, többet kell fizetni. A profi érdekeltségű üzleti viszony nem áll fenn.
Játékosként miért nem vitte annyira, mint edzőként?Eléggé érzékeny gyerek voltam egész életemben, és én rátettem az életem a focira. A Ferencvárosban a ranglétrát végigjárva felértem az első csapathoz, amikor jött egy edzőcsere, és a következő edző elképzeléseiben nem voltam benne. Eljöttem a Fraditól és elhatároztam, hogy az életbe többet nem akarok az NB I-ben játszani. Ezt azért döntöttem el, mert nem akartam a Fradi ellen játszani. Edzői fejjel már látom, hogy ez egy rossz döntés volt, hiszen az edzők jönnek-mennek, ki kellett volna várni míg elküldik, de én nem tudtam kivárni.
Az edző Verebes tudta volna kezelni a játékos Verebest a döntésében?Természetesen. Biztos, hogy nem azt a döntést hozta volna meg. De sajnos akkor még nem voltam olyan tudatos emberke. Most is inkább az ösztönösség vezet, de az a tudás, amit azóta a fejemben felhalmoztam, az irányítja ezt a dolgot.
Mikor vettem át a válogatottat? '87-ben, Mexikó után. Azt mondja nincs siker, pedig a siker mindig relatív, attól függ mi a feladat, mi a cél. '87-ben adódott, fel kellett állni a sokkból. Nekem ez sikerült, fél év alatt volt válogatott, volt veretlen olimpiai csapat, ami azért eredmény. Ezek olyan tehetséges játékosok voltak, akikből fél év alatt összeraktam mind a két válogatottat.
Az olimpiai együttes olyan jó volt, hogy mindenkit megvert. Az olimpiai címvédő franciákat, a később továbbjutó svédeket, és Dzurják góljával a Real Madridra és a Barcelonára épülő spanyolokat. A csapat veretlenül állt a csoport élén, egyenes út volt Koreába. Eközben az A-csapat nyert Cipruson, ahol akkor nem mindenki tudott nyerni. Sajnos a hollandoktól kikaptunk, de csak azért, mert az olimpiai csapat egy nappal korábban játszott a franciákkal. Ha akkor össze tudom tenni a két csapatot, a rendkívül tehetséges játékosokból álló olimpiai együttest az A-csapattal, talán más az eredmény. De így is nyerhettünk volna, mert Détárinak volt egy olyan helyzete, amikor már mindenkit elfektetett, és végül az oldalhálóba lőtt.
Utána jött a lengyel meccs, összetettem a két csapatot és egy olyan meccset játszottunk, hogy a drága Knézy Jenő azt kiabálta a mikrofonba, mindenki aki teheti, jöjjön ki a Népstadionba, mert akkora meccset játszunk. Ezt követően viszont a média úgy állt hozzá, hogy kit érdekel az olimpia. Én pedig úgy döntöttem, ha ilyen a hozzáállás, akkor viszontlátásra, miközben én nem szedtem ki több százmilliót a szövetségtől.
Ekkor tehát személyes okok miatt nem folytatta tovább. Mi volt 94-ben?93-94-ben szintén új csapatot kellett építeni úgy, hogy kilenc meccs már levolt kötve. Nem nyertek, de nagyon sok meccset nyerhettek volna, hiszen például az Európa-bajnok dánoktól is 3-1-re kaptak ki úgy, hogy már az első percben vezettünk. Nagyon szoros meccseket játszottunk, nagyon komoly ellenfelek ellen. Az azért az igazsághoz tartozik, hogy már nem akartam kapitány lenni, és mint később kiderült, előttem megkérdeztek tizenegy edzőt, de mind visszautasította a felkérést, miután látták, kikkel van lekötve meccsek. Ők az eszük után mentek, én meg a szívem után.
Ugyanakkor a holland meccs előtt én szóltam, ezt már nem kellene elvállalni, nyolc játékosom sérült, a bajnokságnak vége van. Akkor tudtam meg, mit jelent a "magyar labdarúgás érdeke". Adva van az MLSZ, amit ugyan a magyar labdarúgásért hoztak létre, de azt mondták, ki kell menni, mert kapunk érte húszezer dollárt. Azóta vagyok nagyon durva azokkal, akik úgy nyilatkoznak, hogy a magyar labdarúgás érdekében tesznek valamit.
Akkor mit szól a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetéhez?Ez egy teljesen evidens helyzet, a magyar végletek. Elég visszagondolni azokra az időkre, amikor még a világbajnokságokon szerepeltünk és esetleg nem jutottunk tovább. Akkor rájöttek, rossz az erőnlétünk, nem jó a technikánk, vagy nem jó a taktikánk, és egyből száznyolcvan fokot fordultunk. Most megint nem tudtuk megmagyarázni azt a rossz szereplést amit csinált a német, meg a többi, és most elkezdtünk fiatalítani. Biztos megvan az értelme ennek is, de a magyar válogatott azért a magyar válogatott, hogy a legjobb játékosok játszanak benne. Ott nem nevelni kell, hanem teljesíteni kell a játékosnak, kortól függetlenül.
Sokan mondták, a pszihikai felkészítés mestere. Ha új csapathoz került, mindig azzal kezdte: "Nem ismerek jobb csapatot nálatok".Ma is ugyanígy hiszem, és mindegyik csapatom be is bizonyította ezt. A Rába ETO és az MTK is, ahol hosszabb ideig voltam, a legjobb lett. A követelményeimet, elképzeléseimet magukévá tették. Elhitték, pszichikailag úgy lettek beállítva, hogy nyerni kell, mert ők a legjobbak és mindenkit le tudnak győzni. Ha ezt elhiszik, akkor nincs gond. És ha ehhez minőségi csapat van, abból nagyon nagy eredmény lehet. És ez semmit nem változott azóta sem.
Szakkommentátorként is szerepelt az egyik kereskedelmi televíziónál. Azonban az akkori válogatott játékát kritizálta, amiért lekerült a képernyőről, megköszönték a munkáját.Nem köszönték meg, csak a válogatott meccseken nem szerepelhettem, kizárólag a bajnokikon. Ha én azt úgy adom le, ahogy gondolom, akkor megérteném. Azt a lélektelen játékot, amit ezek csináltak válogatott szinten, az megalázó volt. Hihetetlenül akarat nélküli volt a csapat. Én ezt akkor nem mondtam el, azért mert úgy gondoltam, menjen tovább az a válogatott, nem akartam bántani őket. Igazából el kellett volna mondani a véleményemet akkor. De az üzlet az üzlet. A csatornát megfenyegették, egy sor nyilatkozatot nem kapnak, ha kritizáljuk a válogatottat.
Kétszer körbeutaztam a világot, de Nickelsdorfnál már honvágyam van. Jól érzem magam itt. Ennek ellenére volt több nagy meghívásom is, a Benfica például háromszor hívott, többet nem mondok már. Az utolsónál, amikor az MTK-nál megkezdtem a hatodik évemet, el kellett volna menni. De olyan sosem volt bennem, hogy na gyerünk, menjünk már, és csináljunk valami nagyot. Ez hiba, de a mai napig nem bánom.
Mi a cél itt Vácon?Meg kell csinálni egy új csapatot. A Vácnál elfogyott a pénz, így jött létre ez a fúzió a Lágymányossal. Itt vannak ezek a tehetséges fiatal gyerekek, az első évben belőlük kell egy új és jó csapatot csinálni. Ez a lényege, ez a feladata ennek az évnek. Nincsenek vad álmaink, hogy megnyerjük a bajnokságot, de ha benne van, akkor meg fogjuk nyerni. De én reálisan látom a helyzetet, ami benne van a csapatban az a középmezőny, és aztán a következő évben már lehet azon gondolkozni, hogy nagyobb célokat tűzzünk ki.
99-ben volt utoljára első osztályú csapatnál edző. Lesz még élvonalbeli edző?Ha a Vác feljut. . .
Csak a Váccal tudja ezt elképzelni?Nem, nekem van két olyan egyesület, ahová, ha hívnak, és úgy akarják, akkor oda kell mennem és segítenem kell, akkor megyek. Az egyik a Győr, de többet nem mondok. . .
Úgy tartják, Magyarországon az edzői szakmának két csúcsa van, az egyik a szövetségi kapitányság, a másik a Fradi kispadja. Egyik már volt. Ez lenne a másik visszautasíthatatlan ajánlat?Nem. De ezzel a megállapítással nem értek egyet, én ott csak tíz évet játszottam. Később háromszor is hívtak, de mindig rossz időben, mert szerződésem volt. Ha megnézzük a mai edzőket, aki valahol kibír öt hónapot, az már soknak számít. Én a Rába ETO-nál hét évig, az MTK-nál zsinórban hat évig voltam. Én még a régi nagy generációhoz tartozom, mint Lakat vagy Baróti - bár nem akarom magam hozzájuk hasonlítani - akik szerettek egy helyen sokáig dolgozni.