További Futball cikkek
- Manchesterben már nem tartottak rá igényt, a Leicester vezetőedzője lett a United-legenda
- Részegen vezette a sztárfutballista a Lamborghinijét, lekapcsolták a zsaruk
- Di Marzio: A lengyel válogatott élére nevezhetik ki Marco Rossit
- Szoboszlai Dominik az angol futballősz eddigi legnagyobb rangadóján bizonyíthat
- Marco Rossi felfedezettje még a télen elhagyhatja az NB I-et
Mi az az Eb-selejtező?
Így döntik el, hogy kik játszassanak az Európa-bajnokságon, pontosabban annak tizenhat csapatos döntőjében. Ezért Európa labdarúgó-válogatottjait több csoportba osztják és az adott csoportokban a csapatok egymással játszanak. Mindenki kétszer játszik mindenkivel, egyszer itt, egyszer ott. A győzelmekért három, a döntetlenért egy, a verségért nulla pont jár. A sorozat végén kialakul egy sorrend és a jelenlegi szisztéma szerint az első kettő továbbjut a 2008-as Eb-re, melyet Ausztria és Svájc közösen rendez.
Mi történt a török-magyaron?
Egy magyar támadás során a török védő felrúgta az egyik magyar támadót, Priskin Tamást a török térfél bal oldalán. A játékos, miután felkelt, azonnal keresztbe rúgta a labdát, mellyel a csapatkapitány Gera Zoltán - aki szintén támadó - teljesen tisztán mehetett kapura. Gera jobb lábbal kicsit hosszan vette át a labdát, de így megtartotta, majd egy csellel becsapta a kapujából kiinduló török kapust, Hakan Arikant, aki elhúzta a magyar játékos lábát, és utóbbi nagyot esett.
A játékvezető azonban a jogos tizenegyes és a kapus kiállítása helyett a magyar játékosnak adott sárga lapot és mivel ez már a második volt már neki a meccsen, járt neki egy piros, vagyis kiállította őt.
Mi lett volna a helyes döntés?
A szabályok értelmében a magyar együttesnek tizenegyest kellett volna kapnia, és a török kapust ki kellett volna állítani, mert utolsó emberként követett el szabálytalanságot a gólra törő támadó ellen.
Volt már hasonló esetben kiállítás?
Igen, az egyik legismertebb szinte azonos eset az olaszokkal történt a 2002-es világbajnokságon, amikor pechjükre a házigazda koreaiakkal kerültek össze. Francesco Totti betört a tizenhatosra, egy koreai védő elkaszálta. A bíró azonban nem tizenegyest ítélt, hanem sárga lapot adott az olasz csatárnak, és mivel ez volt a másodikja, ki is állította. A meccset nagy meglepetésre a koreaiak nyerték, akik így a legjobb nyolc közé jutottak.
A bíró az ecuadori Byron Moreno volt, aki a vébék történetének egyik legsötétebb alakja és ez a meccs tette hírhedtté. Sokan odáig mentek, hogy összesküvés-elméleteket gyártottak róla, hogy szándékosan vezette el a koreaiak javár a meccset. Ezt nem bizonyították rá soha, de Moreno korrupt ember, aki otthon azért manipulált egy meccset, hogy a választókerületében lévő csapatnak és annak szurkolóinak kedvezzen, ő ugyanis indult a választásokon.
Ki az a Stuart Dougal?
A magyar szurkolók szemében jelenleg az első számú közellenség. Egyébként egy skót negyvenöt éves játékvezető, aki nagyon szereti osztogatni a sárga és a piros lapokat. Otthon fontos meccseket szokott vezetni, de ítéletei nagyon sokszor váltottak már ki indulatokat.
A játékvezető egyébként a pálya tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha a kapufáról pattanna tovább. Nem mellékesen a játékvezető munkáját segíti két partjelző és egy negyedik játékvezető, akik ilyen esetekben szólhatnak neki, ha látványosan rossz döntést hoz, mint történt az a török-magyar meccsen is. Emellett felhívhatják a vezetőbíró figyelmét a cserékre, illetve a kirívó, általa nem észlelt szabálytalanságra is.
Ki az a Gera?
Gera Zoltán a magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya, a jelenleg a talán legtechnikásabb hazai futballista, aki az angol másodosztályú West Bromwich Albion együttesében játszik.
Mi az a tizenegyes?
Tizenegyesnek nevezik labdarúgásban a büntetőt. A labdát 12 yard távolságra az alapvonaltól kell elhelyezni, és a lövő játékossal szemben mindössze a gólvonalon álló kapus van. Mivel 12 yard majdnem pontosan 11 méter (10,97 m), ezért lett a neve tizenegyes. Tizenegyest akkor rúgnak, ha a büntetőterületen (tizenhatoson) belül a védekező csapat olyan szabálytalanságot követ el, amit egyébként közvetlen szabadrúgással kellene büntetni.
Mi az a kiállítás?
Ha valamelyik játékos egy szabálytalanság után már a második sárga lapját kapja, vagy súlyos szabálytalanságot vét, vagy utolsó emberként szabálytalanul akadályozza a gólra törő ellenfelét, piros lappal, azaz kiállítással büntetendő. Emellett vannak még olyan tettek, melyek kiállítással büntetendők, ilyen a köpés, az éktelen káromkodás, a lökdösődés, verekedés. A kiállított játékosnak el kell hagynia a pályát és a kispadot, majd be kell vonulniuk az öltözőkbe. Az eltiltás után legalább egy meccset ki kell hagynia a vétkező játékosnak.
Törvényszerű, hogy összeomlik a csapat, amelynek kiállítják egy játékosát?
Nem veszít automatikusan az a csapat, amelynek egyik játékosát kiállítják. Vannak olyan helyzetek, hogy a tíz emberrel játszó csapat nem csak kihúzza a meccs hátralévő részét, hanem akár gólt is tud szerezni, sőt nyerni tud. Az emberhátrányba kerülő játékosok beállnak védekezni, az ellenfél meg ideges lesz, mert gólt akar szerezni, kevesebbet figyel a védekezésre és tízemberes csapat meg kihasználja ezt és egy gyors ellentámadásból gólt szerez.
Persze nem ez az általános, sokkal inkább szokásos, hogy az emberhátrányba kerülő csapatok gólt, gólokat kapnak a kiállítás után. A pályán maradóknak többet kell futniuk a túlerővel szemben, rosszabbul koncentrálnak, fejben megzavarja őket a kiállítás.
Mi történt a magyar válogatottal a kiállítás után?
Várhidi Péter szövetségi kapitány kinevezésekor a fiatalítást hirdette meg vagyis sok húsz év körüli játékost szerepeltet. A pályán maradók Gera kiállításával a csapat legrutinosabb, legtapasztaltabb játékosát veszítették el. Ezt nem sikerült rövid időn belül feldolgozni, a törökök pedig rendelkeznek akkora rutinnal, hogy ezt a zavarodottságot kihasználták.
Mit veszítettünk a döntés nyomán?
Lényegében semmit, egyébként sokat. Az Eb-szereplésről már jóval korábban lemondhatott a magyar együttes, de a világbajnok olaszok és a bosnyákok legyőzése ismét a válogatott mellé állította a szurkolókat. A csapat az említett meccseken - és a törökök ellen a kiállításig - küzdött, hajtott, és tudásához mérten, kifejezetten jól is játszott. Ami ennél is fontosabb, győzött is.
Ha optimistán továbbgondoljuk a szerda este eseményeit, úgy ez a meccs is végződhetett volna magyar győzelemmel, hiszen egy értékesített tizenegyes után, a tíz emberrel küzdő törökök nem biztos, hogy tudtak volna egyenlíteni.
Vezethet ez a bíró még futballmeccset?
Sajnos igen, de már nem sokáig. Az esetnek valószínűleg lesz következménye Dougalra nézve, lehet, hogy nem vezethet egy ideig nemzetközi mérkőzést. Ennek azonban nincs nagy jelentősége, mert a meccs eredménye akkor sem változik, hogy ha az európai futballszövetség megállapítja, hogy a játékvezető hibázott. A skót egybként alig két hónap múlva lesz 45 éves, ami után a bírók már nem vezethetnek nemzetközi meccseket.
Benne lehet mindebben a törökök keze?
Nagy bátorság lenne korrupcióval vádolni a törököket, de az biztos, hogy nagyon kellett nekik ez a győzelem. Két év után játszhattak újra hazai pályán tétmeccset, mert az UEFA megbüntette őket egy 2005-ös Svájc elleni meccsen történtek miatt. Az Eb-selejtezőkön pedig a jó kezdés után botladoztak, szombaton Máltán csak 2-2-t értek el.
Az valószínűtlen, hogy a törökök megvesztegették volna Dougalt, de az könnyen előfordulhat, hogy ismerték és tudták róla, szereti osztogatni a lapokat. Ez még persze kevés lenne, de az európai futballszövetség bírókért felelős bizottságának alelnöke egy Senes Erzik nevű török, aki az UEFA-nál más fontos pozíciókat is betölt.