Jámbor László: Nem kellett engem kitalálni
További Futball cikkek
- Kubatov Gábor: Nekem nincs olyan kíméletes főnököm, mint a Mol vezérigazgatója
- Válogatott védőnk csapata óriási zakót kapott, legendás edzője kiakadt
- 30 év után megkerült az elveszettnek hitt, egymillió fontot érő mez
- Műteni kellett a kapust, aki törött bokával védte ki a Manchester City szemét
- Szoboszlai Dominik kimagasló értékkel került be a Premier League álomcsapatába
Ötvenkilenc éves, számtalan sikerrel a háta mögött. Mi hajtja még, mit akar a futballtól?
Még nem fejeztem be. A siker, az alkotó vágy életelemem. Miért nem hagyja abba egy festő vagy egy színész?
Hogy került most a magyar futball vezetésébe? Ki találta önt ki?
Nem kellett engem kitalálni. Hosszabb párbeszéd eredményeként, egy több hónapon át tartó tárgyalássorozat végén jöttem az MLSZ-hez.
Egy korábbi interjújában a magyar labdarúgás bajairól kifejtette, a játékosok sok alternatív edzést végeznek itthon, mivel koránt sincsenek meg az alapvető feltételek. Ez mit jelent?
Sem funkcionálisan, sem sportspecifikusan nincsenek jól felkészítve a játékosok, az én edzői filozófiámnak viszont pontosan ez a két faktor az alapvető jellemzője. Nem specifikus az, ami nem azt az élettani ingerhatást éri el, amire az adott sportolónak a teljesítményéhez leginkább szüksége van. Az erdei futás például hasznos lehet, de nem egy futballistának – aki itt ugye nem is kerül kapcsolatba a labdával –, hanem inkább egy maratoni futónak. Funkcionalitáson pedig azt értem, hogy aminek nincs funkciója a labdarúgó teljesítményét meghatározó faktorokban, avval nem kell foglalkozni, mert az edzésrendszerek gazdaságosságát sérti. A funkcionalitásra és a sportspecifikusságra, erre a két alapvető teljesítménymeghatározó jellemzőre kell kiépíteni a megfelelő felszereltséget, a megfelelő körülményeket, a módszereket, hogy érdemi munkát lehessen végezni.
Máshol valaki 18 évesen sztár, nálunk tehetséges fiatal – miért?
Többnyire az előbb felsoroltak miatt. A képzési folyamat nem jó. Amilyen hiányossággal küzd a klub, az edző, olyan lesz a játékos is.
Mikor rontjuk el a tehetségeket? Ki a felelős ezért?
Erre nem szeretnék válaszolni, mert alapvető érdekeket, személyeket sérthetnék meg. Vannak esetek, amikor az edzők akaratlanul is a körülmények hatására csinálnak rosszul dolgokat. De nem akarok a múlttal foglalkozni, csak a jövővel kapcsolatban akarok konfrontálódni. A múltba mutogatás nem visz előre.
Az utánpótlás szerkezeti felépítésében milyen modellt kíván követni?
A magyar modellt. A magyar labdarúgás egy időben megelőzte a korát, majd sikerült ezt szinten tartania. Körülbelül 20-30 éve kezdett degradálódni, és én az akkorihoz viszonyított szint közelébe szeretném visszavezetni, két holland szakemberrel és a sikeres múltbeli nemzeti értékek ötvözésével. Véleményem szerint nem lehetetlen visszatornázni a magyar futball nemzetközi tekintélyét.
Milyen a kapcsolata a magyar edzőkkel? Keresték már?
Sokan örömmel es tisztelettel, néhányan indirekten, inkább újságokon keresztül szólítottak meg.
Igazgatói beosztásban a teljesítményfejlesztés területeit vezeti, koordinálja a Telkiben épülő edzőközponttal kapcsolatos feladatokat, felelőse az edzőképzésnek, ráadásul felügyeli a különböző korosztályos válogatottakat is. Ehhez jött még az Erwin Koeman melletti asszisztensi állás. Nem vállalt túl sok feladatot?
Nem. Időm van, feladat van, én pedig szeretek dolgozni. Ha jól dolgozom, akár életem végéig is itt dolgozhatok.
Van fontossági sorrend a feladatai között?
Nincs. Prioritások vannak, de szervezés, felkészültség, ismeretség, struktúra kérdése az egész. Egyelőre a tervek rendszerezése a fontos. Olyan szerkezeti egységben szeretnénk dolgozni, hogy ne csak tervezni lehessen ezeket a feladatokat, de számon is.
A válogatottak között van sorrend?
A válogatottaknál nem a korosztály, hanem az esedékes esemény a fontos. A szereplés az egyes válogatottakban a jövő A-válogatottja szempontjából fontos, ez szervesen épül bele a játékosok képzésébe. Ezeken a találkozókon a legjobbak a legjobbakkal mérkőznek, míg a felkészülés során a legjobbakkal készülhetnek együtt. Mindkettő tagadhatatlanul a kiválasztottak, azaz a legtehetségesebbek fejlődését szolgálja. Ezt hívják a tehetség menedzselésének sok helyütt.
Kinek kell referálnia?
Az igazgatóságom alá tartozó munkatársaimnak, igazgató társaimnak, a játékosoknak, az edzőknek, a klubtulajdonosoknak, az elnökségnek, a főtitkárnak, az elnöknek, mindenkinek, aki a labdarúgást szereti.
Milyen szerződése van? Jövedelme mennyire függ az eredményektől, mennyire eredménycentrikus?
Munkacentrikus.
Mi alapján választ edzőket az utánpótlásba?
A kvalitások alapján. Azokat választom, akik tanulni vágynak, akik nyitottak az új, nemzetközi ismeretek befogadására. Akik hajlandóak dolgozni, erőt, energiát befektetni, akik hitelesek, jó a pedagógiai felfogásuk, nyerő típusok.
Vannak nevek is e tulajdonságok mögött?
Sokakkal vagyunk tárgyalásban, de amíg nincsenek konkrét megállapodások, neveket sem szeretnék mondani.
Magyar szakemberekről van szó?
Igen, már csak magyar edzőkben gondolkozunk.
Építeni akar valamit, de ahhoz először a mostani házat kell lerombolni. Nem tart attól, hogy nem hagyják sem egyiket, sem másikat?
Volt itt ház? Maximum házacska. Csak két példát hadd mondjak. A fiatalok minél hamarabb ki akarnak menni külföldre, a külföldi klubok pedig előnyös áron akarjak megvenni őket. Ezáltal a külföldi csapat olcsón hozzájut a futballistához, majd évekkel később drágán eladja. Így a neves külföldi kluboknak még több pénzük lesz, a magyar csapatok még szegényebbek lesznek. Ezen változtatni kell. Vagy itt van a legutóbbi U20-as válogatott meccs, amelyen legyőztük az olaszokat. A magyar együttes tagjainak harmada nem játszik csapatában. Mikor játsszanak, ha nem ebben a korban? Gond van a kiválasztás, a képzés és a beválás terén is.
Miből gondolja, hogy itthon is hasonlóan tud fejlődni egy fiatal, mint külföldön?
Miért ne tudna? Az a baj, hogy inkább kimegy külföldre, kiszakítják itthonról, holott az ottani körülményeket, lehetőségeket nem is ismeri, nem látja át. Itthon kell változtatni több mindenen, hogy elgondolkozzanak az új koncepciókon. A klubtulajdonosoknak is meg kell érteniük: az együttműködést az MLSZ-szel úgy kell értelmezni, hogy aki segít, az segít megmenteni a magyar futball érdekeit.
Debrecenben már próbálkozott a magyar futballban, de végül bő egy év után elment, mert a várossal és a klubvezetéssel egyeztetett korábbi tervekkel ellentétben nem indult el az ön által felvázolt strukturális fejlődés. Most lesz ideje kivárni?
Remélem, hogy igen. Ott egy szigetelméletet akartam megvalósítani, amire a klubtulajdonos és a város vezetése is vevő lett volna. A tulajdonos a mai napig sokat áldoz a csapatra, de akkor úgy éreztem, a város által vállalt rész az elindult folyamatban lelassult, és az ígért infrastruktúra határidőben nem fog megvalósulni, ezért eljöttem.
Az egyik napilap szerint Debrecenben azért sem maradt sokáig, mert mindenbe, mindenki más dolgába is beleszólt. A csapatösszeállításba, a pénzügyekbe. Ez igaz?
Nem foglalkozom ilyenekkel. Elolvastam, rosszindulatú írás. Durva idő- és ténybeli tévedések vannak benne, nem is méltatnám sem a cikket, sem a szerzőjét.
Nem érzi úgy, hogy vitathatónak tűnő döntéseivel, például Sisa Tibor leváltásával nem lesz népszerű?
Nagy tévedés. Sisa Tibort senki sem váltotta le. Ez az ő szabad döntése volt, el akart szerződni a DVTK-hoz. A neki szánt szerepet is sajátosan interpretálta a médiában. Annak a munkának, amit az új struktúrában ajánlottam neki, a jelzőbójahordó egy degradáló, manipulatív értelmezése, azért, hogy a köztudatban az áldozatkép jelenjen meg. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a csapatokat az én munkába lépésem előtt – ahogy ezután is – feladási rendszerben képezték. Magyarán, ő szerette volna továbbvinni ezt a csapatot, megváltoztatva a kialakított rendszert, és nem egy új, 19 évesekből álló gárdával foglalkozni. Ezt nem szavaztuk meg. A véleményem azonban semmit nem von le az ő edzői munkájának értékéből, amit változatlanul nagyra becsülök. Ezért is szerettem volna megtartani.
Sokat támadják és fogják is. Hogyan dolgozza fel?
Ez az ön állítása. A valóságban szerencsére másképpen van, mert a magyar edzők sokkal intelligensebbek, mint gondolná. Örömmel gondolkoznak velem együtt a sportág felkarolásán. De ha úgy lenne, ahogy ön állítja, akkor sem érdekelne különösebben, mert én tiszta meggyőződéssel teljesítek. Az valóban probléma, hogy manapság lassan a valóságshow-k világában él a sportsajtó is. Nem a teljesítmény a fontos, hanem az, hogy ki Győzike haverja. Engem a munkám alapján ítéljenek meg. Én dolgozom, a rosszindulatú megközelítés pedig nem érdekel. Az én dolgom más.
Korábban más sportágakban is megfordult . Ha most megkeresnék, mit vállalna még?
Semmit. Az MLSZ-ben dolgozom.
Hol érzi igazán otthon magát?
Mindenhol, ahol hasznos munkát végezhetek. Tudok alkalmazkodni, különösebben nem számít az időjárás, a kultúra, mert úgy vélem, mindenhol meg lehet találni az értékeket. A valódi emberi értékek érdekelnek, mert napjainkban ez hiánycikknek tűnik.
Mi kell ahhozz, hogy elégedett legyen 5 vagy 10 év múlva?
10 év múlva annak is örülnék, ha még egészséges es fitt lennek. Terveink szerint a most megkezdett munkának 3-5 év alatt kell megmutatkoznia. A befogadó közeg azonban alaposan befolyásolhatja az eredmények realizálásának idejét. Hoztunk két külföldi szakembert, hagyjuk őket dolgozni, az ország boldogulására.
Jámbor László
1948. október 22-én született Budapesten. Nős, három gyermeke van. Teljesítménynövelési és erőnléti edző. Jelenleg az MLSZ sportágfejlesztési igazgatója, a nemzeti válogatottnál asszisztens, edző és teljesítményfejlesztési processzmenedzser.
Magyarországi munkái:
- a Központi Sportiskola férfi szakágvezető edzője
- a magyar juniorválogatott asszisztensedzője
-kosárlabda-vezetőedző különböző NB I.-es kluboknál
-az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanárképző Karának adjunktusa
- óraadó a testnevelési egyetem edzői karán
Legnagyobb sikerei:
- az Ajax erőnléti edzőjeként Bajnokok Ligáját (1995), világkupát (1995), európai szuperkupát (1995), UEFA-kupát (1992), hat bajnoki címet és négy holland kupát nyert.
A világ számos elismert edzőjével dologozott együtt; többek között Leo Beenhakkerrel, Louis van Gaallal, Morten Olsennel és Ronald Koemannal. Hollandián kívül dolgozott Monacóban, Szaúd Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben.