Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Futball cikkek
-
Műteni kellett a kapust, aki törött bokával védte ki a Manchester City szemét - Szoboszlai Dominik kimagasló értékkel került be a Premier League álomcsapatába
- Visszavonul a Nemzetek Ligája-osztályozóra készülő válogatott kapitánya
- Késes támadásnak volt szemtanúja a korábbi válogatott futballista
- Hamarosan befut a magyar mozikba a DAC-ról szóló sportdokumentumfilm
A hétvégi topligás kínálatból kiemelkedik a két szombat esti városi rangadó: a Real Madrid-Atlético Madrid és a Torino-Juventus. Míg előbbiben a táblázat elején küzdő két csapat találkozik, Olaszországban a nagy testvér a bajnoki címért, az öcsike a kiesés ellen küzd.
Az Atlético Madrid három hétbe sűríti szezonja legfontosabb meccseit, hiszen a Bajnokok Ligája nyolcaddöntője mellett múlt héten hatalmas meccsen a Barcelonát verte, majd a Porto elleni visszavágó előtt letudják az idény legfontosabb meccsét is. A 26. fordulóban a Real Madrid otthonába utaznak, az El Derbi Madrileno tétje a szokásosnál is fontosabb mindkét csapat számára.
Real Madrid-Atlético Madrid
1929. február 24-ig nyúlik vissza a két csapat közös története. Az első találkozót a Real nyerte meg, 2-1-re. Bajnoki meccsen 143-szor találkoztak, 77-szer a Real, 35-ször az Atlético Madrid nyert, 31 döntetlen volt. A Bernabéuban nagyon kevés vendéggyőzelem, szám szerint 12 született, 11 döntetlen mellett a Real 48-szor nyert. Utoljára 1999-ben győzött a Atlético idegenben. Az El Clásico elvesztése, vagyis tavaly december 13-a óta tíz bajnokiját megnyerte a Real Madrid, csak a Liverpool elleni BL-vereség a szégyenfolt. Az Atlético, az edzőváltás óta 5 meccséből kettőt megnyert, kettőn döntetlen született, csak Sevillában kaptak ki. Abel Resino összekapta a csapatot, ami a Barcelona elleni meccsen már jól látszott. Az Atlético utóbbi 10 idegenbeli meccsén 50 százalékos teljesítményt mutat (3-4-3). A Real Madrid bajnokin tavaly december 7-én, a Sevillától kapott ki legutóbb.
A hazaiak sem szépen, sem látványosan nem játszanak, de a spanyol bajnokságban (szemben a BL-lel) ez is elég ahhoz, hogy Juando Ramos érkezése óta szép sorozatot építsenek győzelmekből, és a Barcelona botlásainak köszönhetően négy pontra megközelítették a néhány hete még biztos győztesnek látszó katalánokat.
Az Atlético teljesítménye össze-vissza hullámzik, ennek köszönhetően már csak a BL-helyek valamelyikének elcsípésében reménykedhet. Ha csak a Barcelona elleni teljesítményét nézzük, erre minden oka meg is van, a 4. helyen álló Villarreal csak három ponttal előzi meg a félelmetes csatársorral rendelkező munkáscsapatot.
A hétvége másik komoly derbije nem a csapatok tabellán elfoglalt helye miatt minősül rangadónak, hiszen a Juventus a vezető Intert üldözi (jelentős távolságból), a városi rivális Torino pedig a kiesés elől menekül. A helyezések közti különbség ellenére ez a meccs mindig nagyon fontos, elsősorban az 50-es évek Grande Torinóját mostanában kevésbé idéző Toro számára.
Torino-Juventus
1929. november 24-én játszották az első torinói derbit, amin akkor nem született gól. Azóta 137 összecsapást vívtak, a Juventus fölénye mellett. 60 győzelem, 41 döntetlen és 36 vereség a mérleg, a Juve szempontjából. A Torino pályaválasztása a hazaiak szemszögéből 20 győzelem, 23 döntetlen és 25 vereség született. 1995 óta nem tudott nyerni a Torino városi derbit, az 1994/1995-ös szezonban viszont kétszer is legyőzték a Juventust. A hazaiak az utóbbi hét meccsükön nem kaptak ki, igaz csak egyszer nyertek, az utóbbi tíz találkozójából csak ez az egy, az Udinese elleni 1-0-s győzelme van a Torinónak. A Juventus négy veretlen bajnokin van túl, ugyanakkor az európai és az olasz kupában is begyűjtött egy-egy idegenbeli vereséget. A Torino legutóbbi hazai vereségét január 18-án a Romától szenvedte el, míg a Juve Palermóban győzött két hete. Az őszi szezonban a Juventus 1-0-ra nyert.
A hazai (inkább pályaválasztó, hiszen a Juventus is a téli Olympicóban játssza hazai meccseit a Delle Alpi átépítése miatt) Torino a nyáron két kiváló csatárt igazolt a meglévő egyetlen épkézláb támadó, Alessandro Rosina elé, de egyelőre egyik ex-regginás csatár sem lövi úgy a gólokat, ahogy várják tőlük (Bianchi és Amoruso is megállt 4 találatnál), a csapat pedig kétségbeejtően rossz játékot nyújt.
A színvonal a Juventusnál sem verdesi az eget, de a masszív játék általában szűk győzelmekkel kamatozik, ez pedig kvázi elég arra is, hogy a bajnoki címért versenyben legyenek. Az igazsághoz tartozik, hogy Claudio Ranieri csapatát egész évben sérülések sújtották, szinte nem volt olyan mérkőzése idén a Juventusnak, amelyiken a legerősebb összeállításában játszhatott volna.
A Derby Della Molle történetéről, a két csapat meccseiről az nst.blog.hu kapcsolódó bejegyzésében olvashat bővebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
