Sokk: két kapura lövéssel nyert az USA
További Futball cikkek
- Kubatov Gábor: Nekem nincs olyan kíméletes főnököm, mint a Mol vezérigazgatója
- Válogatott védőnk csapata óriási zakót kapott, legendás edzője kiakadt
- 30 év után megkerült az elveszettnek hitt, egymillió fontot érő mez
- Műteni kellett a kapust, aki törött bokával védte ki a Manchester City szemét
- Szoboszlai Dominik kimagasló értékkel került be a Premier League álomcsapatába
A spanyolok vereségükkel nem jutottak a dél-afrikai torna döntőjébe, ráadásul 35 meccs óta tartó veretlenségi sorozatuk is megszakadt, így csak beállítani, megdönteni nem tudták a brazilok 1993 decembere és 1996 januárja közötti rekordját.
Pedig a spanyol válogatott mindent megtett a győzelemért, szinte minden statisztikai mutatóban felülmúlta riválisát, de a góllövés nem ment Vicente del Bosque csapatának. Az edző is bánhatja: szövetségi kapitányként sorozatban megnyerte az első 13 meccsét a válogatottal, a világcsúcs megvan, de tornagyőzelem nélkül marad.
Az amerikaiak nagyon jól szervezték a védelmüket, érthetően erre készültek. Ha véletlenül mégis sikerült túljutni a védővonalon, akkor ott volt Tim Howard, aki nem egyszer hatalmasat védett.
Az amerikai csapat a kontrákra épített, helyzetkihasználása pedig százszázalékos volt. Mindkét kaput eltaláló lövéséből gól született. Hiába próbálkozott a spanyol válogatott 29-szer, csak helyzetekig jutott.
A meccs legjobbja, az amerikai kapus, Howard boldogan nyilatkozott: „Mind a 23 játékos nevében mondhatom, nagyon büszkék vagyunk, hogy az Egyesült Államokat képviselhetjük a döntőben. A kemény munka és elkötelezettség sikert hozott. Ilyen a labdarúgás. Néha a szerencsésebb csapat nyer, mi most megdolgoztunk a szerencsénkért.”
Landon Donovan, az amerikaiak középpályása még hozzátette: „Nemcsak jó munkát végeztünk, hanem agresszívebbek is voltunk, pedig a második félidőben iszonyatosan nyomtak a spanyolok. Ezenkívül pedig, ami lehetőségünk volt, azt ki is használtuk.”
Bob Bradley, a válogatott szövetségi kapitánya nagyon elégedett volt, hogy az általa elképzelt stratégia vált be. „Spanyolország egy fantasztikus csapat, így legyőzni őket hihetetlen érzés. Végig éreztem, hogy van esélyünk a szép eredményre. Sok sanszunk nem volt, így nagyon határozottan és pontosan kellett védekezni, a megszerzett labdákkal agresszíven támadni. A játékosok ezt maximálisan végrehajtották. Lezártuk a középpályát, megpróbáltuk megakadályozni, hogy Xavi és a többiek szervezzék a játékot. Villát és Fernando Torrest csak nagyon szoros védekezéssel lehet megállítani, erre készültünk mi is. A taktika része volt, hogy ha egy védőt átjátszanak mindig legyen, aki visszalép segíteni. Ezért tűnt úgy, hogy néha heten, vagy nyolcan védekezünk. Ez egy nagyszerű este volt, sokat tettünk azért, hogy eddig eljussunk. Most már még nagyobb dolgot akarunk véghez vinni.”
A spanyolok kapitányát, Vicente del Bosquét nagyon meglepte az amerikaiak játéka. „Hihetetlen energiával játszottak, támadásban nagyon gyorsak voltak, pillanatok alatt átmentek a középpályát. Megpróbáltunk a széleken vezetni az akciókat, középen nem volt út az amerikai kapu felé. Nagyon sok lehetőségünk volt, illet volna gólt rúgni. De hát ilyen a futball, mindent megtettünk a győzelemért, mégsem mi nyertünk. Soha nem jó veszíteni, ráadásul már jó ideje nem is vagyunk ehhez hozzászokva. Túl kell lépni ezen, meg kell nyerni a bronzmeccset, aztán pedig folytatni a felkészülést a világbajnokságra.”
Érdekes Jozy Altidore, az első amerikai gól szerzőjének esete. A haiti származású játékos a szezon elején a New York Red Bulltól a Villarrealba igazolt, de csak hat meccsen játszott, egy gólt lőtt. Ő volt a spanyol első osztály történetének első amerikai gólszerzője. Ritkán fért be a csapatba, ezért kölcsönadták a másodosztályú Xereznek. Lábműtétje miatt végül egyetlen meccset sem játszott a később élvonalba feljutó gárdában. Szerdán pályafutása 15. válogatott meccsén a hetedik találatát jegyezte a 19 éves csatár.