C. Ronaldo nem fér be évtized csapatába?

A goal.com válogatottjának minden egyes posztján lehet vitatkozni, a hasonló összeállítások egy másik ismérve, hogy a mai futball követelményeinek egyáltalán nem megfelelő szisztéma szerint válogatják össze posztok szerint a csapatot. Az alábbi csapatban hat olyan játékos szerepel, akinek fogalma sincs a védekezésről, de mindannyian extraklasszisok.

Gianluigi Buffon

2006 világbajnoka minden idők legdrágább kapusa, a Parmától a Juventushoz szerződött Buffon a Serie B-be is követte a torinóiakat. Gyengéi gyakorlatilag nincsenek, a vonalon egészen elképesztő labdákra ér oda, és a kifutásoknál sem jön zavarba. Az évtized legjobb kapusa természetesen ízlés kérdése, védhető választás lenne akár Oliver Kahn, akár Iker Casillas.

Lilian Thuram

A francia jobbhátvéd a Barcelonában már a védelem közepén fejezte be pályafutását. Inkább a régi iskolát képviseli, kevésbé támadó felfogású játékos, de a csúcson levő Thuram mellett lehetetlen volt elvinni a labdát, nem véletlenül kapta a Professzor becenevet. Az elmúlt tíz év válogatottjába szerintünk sokkal jobban illene a brazil Cafú, elsősorban azért, mert ő minden idők legjobb jobbhátvédje.

Fabio Cannavaro

2006-ban Buffonnal világbajnok, abban az évben aranylabdás lett, helyét a világbajnokság óta mutatott teljesítménye kérdőjelezheti meg. A Juventusban úgy tudott a védelem vezére lenni, hogy magasnak semmiképpen nem mondható, ennek ellenére fejjel sem igen lehetett megverni. Ha a korhatár miatt kicsúszik, Laurent Blanc-t, John Terryt javasoljuk cseréjének.

Alessandro Nesta

Cannavaróval talán nem csak az elmúlt évtized, de a futballtörténelem legjobb középső védőpárosát alkották. A védelmi miniszter becenév elsősorban arra utal, hogy Nestát sem lefutni, sem lecselezni, sem lefejelni nem lehetett fénykorában, tökéletes felépítésű védőjátékos volt. Sérülések miatt nem ért el mindent, amit tehetségéből fakadóan elérhetett volna.

Paolo Maldini

Bár a Milan ikonja elképesztő pályafutása végét már középhátvédként teljesítette, balhátvédként is klasszis volt. Minden kétséget kizáróan Paolo Maldini a világ legelegánsabb védőjátékosa, amihez páratlan játékintelligencia társult. 40 évesen még a legmagasabb szinten tudott játszani, ami önmagában is óriási dolog. Cseréjének adná magát Robert Carlos, de ő aztán minden volt, csak hátvéd nem.

Luis Figo

A zseniális portugál – bár az aranygenerációval felnőtt szinten nem nyert semmit – klubjaiban mindenhol meghatározó szerepet töltött be. A tökéletes szélsőjátékos rengeteg gólpassza mellett maga is sok gólt szerzett, és bár erkölcsileg voltak támadható döntései, a játéktudását senki nem kérdőjelezi meg. Cseréje lehet az újkori futball legnagyobb jobbszélsője, David Beckham, vagy napjaink legjobbja, C. Ronaldo.

Claude Makalele

Az apró franciát leginkább a Real Madrid bukásával kapcsolatban szokás emlegetni, mondván, az ő hiányával nem tudott megbirkózni a rengeteg sztárral felálló csapat. Makelele valóban kiváló védekező középpályás volt, rengeteg labdát szerzett, és azokat (kevés kockázattal) mindig jól is játszotta meg, igazi zongoracipelő volt. Cseréje a csúcson levő Partick Vieira, a zord Roy Keane, esetleg korábbról a csodálatos Fernando Redondo lehet.

Zinedine Zidane

A francia játékos az ezredforduló környékének legnagyobb egyénisége. Senki máshoz nem hasonlítható, technikailag és taktikailag tökéletesen képzett irányító középpályás, aki soha, semmit nem csinált feleslegesen. Zidane-ra bátran mondhatjuk, igazi művész volt, a labda is dalra fakadt a francia lába alatt. Posztja gyakorlatilag megszűnt létezni, cseréje Kaká, esetleg Scholes lehetne, de Zidane-t úgysem cserélné le épeszű ember.

Ronaldinho

Vitás, hogy tett-e annyit a brazil a csúcson töltött 3-4 szezonja alatt, hogy azzal már bekerülhessen az évtized válogatottjába, az azonban biztos, hogy felszabadult, könnyed játékával rengeteg hívet szerzett. Varázslatos cselei, tökéletes passzai 2009-ben már igen fakónak tűnnek, miközben a poszt legjobbjai között ott van az aranylabdás Pavel Nedved, vagy a 15 éve folyamatosan 20 éves Ryan Giggs.

Ronaldo

A brazil csatár két tragédiája, sérülékeny térde és falánk bendője ellenére vitán felül ott van az évtized válogatottjában. Az első öt lépése alatt rakétagyorsaságra felpörgő Ronaldo sérülései között mindenhol ontotta a gólokat, a világbajnokságok történetének legeredményesebb csatára lett. Így is legendás, pedig rengeteget hagyott ki sérülései miatt. Cseréje ismét ízlés kérdése, Christian Vieri, Samuel Eto’o vagy Filippo Inzaghi lehetne, hogy csak néhányat említsünk.

Thierry Henry

A franciának szintén volt olyan éve, amikor vitán felül a világ legjobb csatára volt, de a válogatottban sosem villogott annyira, mint klubjaiban. Henry iszonyúan érzi a kaput, mindenéről bepattan a labda, de a francia elképesztő sebessége révén veszélyes akkor is, ha kilép a büntetőterületről. Cseréje Raul, Alessandro Del Piero, vagy Zlatan Ibrahimovic lehetne.