Donát
-3 °C
10 °C

Nem lett náci az osztrák vébéhős

19 sztori a XIX. világbajnokság előtt, II. rész

2010.05.14. 16:25
Az 1930-as években az európai futballt uraló osztrák válogatott legnagyobb játékosa Matthias Sindelar volt. A Papírember sok nagy siker küszöbére vezette Ausztriát, és amikor országa megszűnt létezni, nem volt hajlandó a náci Németország válogatottjában szerepelni. Furcsa körülmények között halt meg.
Matthias Sindelar
Matthias Sindelar

Az osztrákok aranycsapata, a Wunderteam a miénkhez hasonlóan soha nem nyert világbajnoki címet, csak igen közel került hozzá. Az 1930-as évektől az osztrákok uralták Európa futballját, 1932-ben megnyerték az Európa-bajnokság elődjének számító Közép-Európai Nemzetközi Kupát, majd az első vébéjükön mindjárt az elődöntőig jutottak 34-ben. Az 1938-as tornára is kijutottak, de elindulni már nem tudtak rajta, mert jött az Anschluss, és az országuk megszűnt létezni.

Ennek a csapatnak volt a középcsatára, csapatkapitánya és szellemi vezére a Papírember, Matthias Sindelar, aki a világbajnokságok történetének első mártírja lett. Sindelar az Osztrák-Magyar Monarchiában, cseh szülők gyermekeként született Kozlovban, eredeti neve Matěj Šindelář volt. Bécsben tanult futballozni, az Austria Wienben lett sikeres játékos, 1926 és 37 között 43-szor játszott a válogatottban, amely elsősorban az ő játékával európai nagyhatalomnak számított.

Ausztria az 1934-es vb-bronz után a 36-os olimpián ezüstöt nyert, játékával lenyűgözte a világot. A rengeteg passzra, sok mozgásra épülő taktika a Wunderteam-Aranycsapat vonulat miatt kapta később a Dunai Iskola becenevet. A taktika a csapat mindenható menedzserét, Hugo Meislnek dicsérte, a csapat körüli mindenes szerepét is betöltő szakember vezette be a totális futball alapjaként is ismert játékrendszert az osztrák válogatottnál.

Sindelar volt a csapat legfontosabb tagja, nemcsak góljai, hanem elegáns, mégis hatékony játéka miatt. A törékeny termetű játékost (innen a Papírember becenév) általában az ellenfelek legdurvább védői fogták, pályafutása alatt több komoly sérülést is elszenvedett, de amikor a pályán volt, a társai is jobban játszottak. Igazi szupersztár volt, kora egyik legnagyobb futballistája.

1938. április 3-án a bécsi Práterben Ausztria Németország ellen játszotta utolsó mérkőzését. Szűk egy hónappal az Anschluss után Hitler parancsára a Wunderteam megszűnt, az osztrák játékosokat utasították, hogy azonnal induljanak a világbajnokságra készülő német válogatott edzőtáborába. Néhányan dohogva eleget tettek a parancsnak, de nem sok köszönet volt a játékukban, az 1938-as világbajnokság a német válogatott történetének legrosszabb tornája volt.

De Sindelar nem ment. A németek persze nem akarták hagyni a dolgot, de mikor kérték, nemet mondott. Amikor megpróbálták rábeszélni, azzal védekezett, hogy már túl öreg, és mindene fáj. Amikor megfenyegették, egy régi sérülésének a kiújulásával bújt ki a német válogatottság alól. Barátnője, Carmina Castagnola figyelmeztette, hogy bajba kerülhetnek, de Sindelar hajthatatlan volt.

1939. január 23-án Matthias Sinelart és a barátnőjét holtan találták a futballista lakásában. A halál oka szénmonoxid-mérgezés volt. A nácik gyorsan lezárták a nyomozást azzal, hogy öngyilkosok lettek, de a későbbi vizsgálatok eredményeképp hivatalosan egy törött kéménycsőnek tulajdonították a halálukat.

Sindelar jó barátja, Egon Ulbrich egy BBC dokumentumfilmben mesélte el, hogy lefizették a halottkémet, mert ha öngyilkosságként könyvelték volna el a futballista halálát, a náci törvények szerint nem temethették volna el illendően. A halál oka természetesen nem a törött kéménycső volt, és Ulbrich szerint az is elképzelhetetlen, hogy öngyilkosok lettek volna.

Sindelart Ausztriában az évszázad sportolójának választották, Friedrich Torberg osztrák író egy verset is írt róla Auf den Tod eines Fußballers, azaz Egy futballista haláláról címmel.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!