Így nem röhög rajtunk Németh Krisztián

Az országgyűlés tavaly augusztusban törvényt hozott arról, hogy öt látvány-csapatsportágban – labdarúgás, jégkorong, kézilabda, vízilabda, kosárlabda – a klubok az egyszerűsített közteherviselés (ekho) szabályai alapján fizethessék a béreket. A változástól azt reméli a kormány, hogy kifehéríti a csapatsportokban a bérfizetéseket, és így növeli az államkassza bevételeit. A költségvetés múlt év végi bevételeiben még alig látszott a változás.

Az új rendszerben a futballisták kiszolgáltatottsága megszűnhet, nem kell továbbra is kvázi adócsalást elkövetniük (az idézet Bánki Eriktől, a sportbizottság elnökétől származik). Az eddigi rendszerben úgynevezett arculatátviteli és PR-szerződésekkel jutottak hozzá minimálbér feletti fizetésükhöz. Előfordulhatott, hogy a helyi pék vagy helyi kereskedő fizette ki – számla ellenében – például valamelyik játékos bérét, így szponzorálta közvetve a klubot, ezért lehetett kajánkodni azon, mennyivel jobb reklámhordozó például egy diósgyőri futballista Rooney-nál, hiszen még a pék is rajta hirdet.

„Szezon közben nem akartunk váltani, mert ezek teljesen új szerződések és adminisztratívan nem lett volna kivitelezhető, annyi munkával jár. Januártól viszont bevezettük, a februári béreket nemcsak a játékosok és az edzők, hanem az alkalmazottak is így kapják. Nem lehet más célunk, minthogy tiszta viszonyok legyenek a magyar labdarúgásban, és erre történelmi esély van. Azért fontos ez a rendszer, mert így van esély például arra, hogy Németh Krisztiánt vagy más külföldön kallódó tehetséget haza tudjunk hívni. Ha eddig ezzel próbálkoztunk, és az érintett meghallotta, hogyan fizetünk neki, röhögött egy nagyot. Innentől piacképesek vagyunk, vonzóak azoknak, akik külföldön nem jutnak megfelelő játéklehetőséghez. Nem rajtam múlik, hogy a fizetéseink nyilvánosságra kerüljenek, de nemcsak ebben a szférában, máshol sem nevezik meg az összegeket” – mondta az éllovas Videoton tulajdonosa, Garancsi István.

A Vidivel egy időben lépett be az ekhót alkalmazók közé a második helyezett Zalaegerszeg, a csak magyarokat foglalkoztató Paks, valamint a kiesés ellen harcoló Haladás.

„Az angliai Hull Cityből újra visszatérő Halmosi Péter már ilyen szerződést kapott. Szombathelyen eddig sem volt probléma a kifizetésekkel, de az eddigi kényszervállalkozós, számlát adó rendszert annyira nem szerették a játékosok. Magam is biztonságosabbnak tartom ezt a formát, és tényleg előny, ha például Halmosi-szintű játékosokat szeretnénk magunkhoz hívni” – jelentette ki Tóth Miklós ügyvezető.

„Ne áltassuk magunkat, a játékosok eddig sem értették tökéletesen, mi történik körülöttük, nem is ez a dolguk. Emellett, amióta én itt vagyok, nem kezdtünk ugyanazokkal az adószabályokkal az újabb évet. Nyilván kisebb idegenkedést tapasztaltunk az új szerződések láttán, de ez természetes, hamarosan pedig belátták, a törvény értük van, róluk szól” – így Karszt János paksi technikai ügyvezető véleménye.

A jelenleg harmadik helyen álló Kaposvár már októberben belépett. „Könnyebb így az életünk, de a klub költségei megnőttek. Akkor lett volna igazi áttörés, ha Brüsszel jóváhagyta volna a társasági adóból levonható sporttámogatást, mert így csak fél lábon áll a rendszer. Ha majd az is megvalósul, az lesz igazán szerencsés és idilli állapot. Mindenesetre így is átláthatóbb, világosabb a könyvelés, haladunk afelé, amit elképzeltek” – fejtette ki Illés János ügyvezető.

Még a Kaposvárt is megelőzte az MTK. „Az elsők közt csatlakoztunk, talán mondhatom, hogy rekorderek vagyunk. Nálunk a szeptemberi béreket már az érvényben lévő szabályok szerint fizették ki. Az MLSZ-től jött egy kör-email, hogy minden klubalkalmazottra ki lehet terjeszteni az ekhót, számunkra ez még nem világos, és a mi jogászaink attól óvtak, hogy a titkárnő is így kapja a fizetését. Azért siettünk, mert jót akartunk a játékosainknak, így érezhetően megemelkedett a fizetésük. Száz egységre számítva 85 náluk marad ebben a formában. Korábban, ha rendesen fizették az adót és a járulékokat 60-65 egység maradt a zsebükben. A klubnak is jó, csökkentek ugyanis a közterheink” – mondta Domonyai László klubigazgató.

A Vasas elnöke, Markovits László vitatja, hogy a klubnak jó lett volna, mert a 35 százalékos többletteher náluk érezhető, hiszen korábban csak a minimálbér, vagy a dupla minimálbér után fizették meg a közterheket. Markovits a tulajdonosváltás után azt nem tudta, hogy a futballisták hogyan jutnak hozzá pénzükhöz.

A Ferencvárosnál akkora zűrzavar volt a héten, hogy mindössze „egy valószínűleg nem ekhózunk” válaszig jutottunk.

Két csapat, a Debrecen és az Újpest ellenben még kivár, ők biztosan nem léptek be a bajnoki szünetben. Ezt a törvény nem tiltja, nyilván van türelmi időszak, arra persze fel kell készülni, hogy ha egy kedvezményes adózási formával nem élnek a klubok, akkor hamarosan a nyakukon fog lihegni az adóhivatal.

„Konzultáltunk az ügyvédeinkkel, van már ekhós mintaszerződésünk, még nem álltunk át, de természetesen tervezzük. Egészségesebb lenne megvárni a nyarat, mert egyelőre az igazolásoknál még nem okozott gondot” – indokolt Kovács Zoltán sportigazgató.

„Vizsgáljuk mi is, hogy a legkedvezőbb módon áttérhessünk, és bízunk benne, hogy a legmegfelelőbb megoldást hamarosan megtaláljuk. A társasági adókedvezményről még semmi hír, ez azért nehezíti, hogy optimális megoldást találjunk. Természetesen mi is szeretnénk, ha tisztulna a magyar labdarúgás, nem leszünk ennek a folyamatnak a gátjai” – mondja a télen kinevezett debreceni sportigazgató, Róka Géza.

A Honvédnál és a Győrnél az új labdarúgókkal már ekhós szerződést kötöttek, de a régiek szerződéseit nem bolygatták. „Folyamatosan állunk át” – mondta a honvédos ügyvezető, Gács Pál.

A Győr alighanem rá is lesz kényszerítve az új rendszerre, mert az új német főszponzornak, az Audinak nehezen lenne elmagyarázható, milyenek azok az arculati szerződések.

„Úgy tapasztaltuk, nem nagy dolog átállni, és a nálunk lévő légiósok bizonyára örülnek majd, hogy nem kell betársulniuk valamilyen vállalkozásba. Az ügynökeik is örülhetnek, hogy nem kell azzal foglalkozniuk, melyik céghez vegyék fel játékosukat. A korábbi szabályok szerint bt. nem vehette fel az arculati pénzeket csak kft. Egy külfölditől elvárni, hogy egyéni vállalkozó legyen Magyarországon, nem túl életszerű. Ezért örülünk a törvénynek, mert az életünket lényegesen megkönnyíti” – állítja Klement Tibor ETO-főnök.