BL-döntő, 500 labdarúgópálya, Új Nemzeti Puskás Ferenc Labdarúgó Stadion is lesz

A labdarúgás társadalmi és üzleti kérdéseivel foglalkozó találkozó délelőtt négy szekcióban foglalkozott a főbb témacsoportokkal (társadalmi bázis, társadalmi kapcsolódások, feltételrendszer és fenntarthatóság, labdarúgás és üzlet), délután pedig egy plenáris ülés keretében adott áttekintést a továbblépés területeiről, irányairól.

Borkai helyett Csányi mondta a megnyitót

Március elejére ígért hosszú távú stratégiai tervet Csányi Sándor elnök, amikor megnyitotta a Magyar Labdarúgás Fórumát. A stratégia a 2011-2020-as időszakra vonatkozóan mindent tartalmazni fog arról, hogy mit, mikorra, miként és milyen anyagi forrásokból akar elérni a szövetség. "Ilyen fórum még sosem volt. Mindenki, aki ért a futballhoz, vagy legalábbis azt gondolja, hogy ért hozzá, most hozzászólhat, vagyis alakíthatja a stratégiai tervet".

110 éves a szövetség, a honi futball viszont nincs éppen csúcson, de ezért a jelenlegi vezetés nem tudja vállalni a felelősséget. Szerinte az MLSZ most minden oldalról sok segítséget kap, példaként említette a társasági adóból származó pluszbevételt, vagy hogy várhatóan féléven belül elfogadja az országgyűlés a futballhuliganizmusról szóló törvénycsomagot.

Az eseményt az eredeti tervek szerint Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke nyitotta volna meg, de "logisztikai okok" miatt módosítás történt a programban.

Strandfoci, női foci, futsal: fő cél a népszerűsítés

Izsvák Zsolt, a strandlabdarúgás szakágvezetője: A fő cél továbbfejleszteni a szakágat, jó eredményei vannak. Válogatottunk B csoportos Európa-bajnok, egy meccs választotta el attól, hogy kijusson a világbajnokságra. Kevés a homokos pálya, de a strandfociban nagyhatalomnak számító Svájc példája jól mutatja, hogy ez a probléma áthidalható.

Kiss László, a női labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya: Kétezer női labdarúgónak van játékengedélye, a cél ennek a számnak a növelése. A csapatok létszáma csökken. Szükség van a női labdarúgásra, mert munkahelyet teremt, nézőket vonz, illetve növeli a férfi labdarúgás reklámértékét is.

Ragadics Ferenc, az MLSZ Futsal Bizottságának Elnöke: A futsal a magyarországi Eb-rendezésnek miatt nagyon népszerűvé vált hazánkban, összesen 11,6 millióan követték nyomon tv-n, vagy élőben, érezhető, hogy szükség van a magyar futsalra. Fő cél a népszerűsítés.

Adidas és a Nike uralja a piacot

Császári Attila, az Adidas Budapest kft. marketingigazgatója hangsúlyozta, hogy a világbajnokság és a Bajnokok Ligája óriási lehetőség a sportszergyártóknak, ahol a piacot több mint 80 %-os részesedéssel az Adidas és a Nike uralja.

Kassay Lili, az MLSZ marketing- és média bizottságának tagja szerint a szponzoráció célja a közönség elérése, megszólítása, érzelmek kiváltása. A nagy és kis szponzoroknak elvárásaik vannak. A nagyok konkrét célokat fogalmaznak meg, melyekért komoly erőforrásokat hajlandóak áldozni, cserébe minden egyes részletre, adatra (közönség, médiakapcsolatok, (ismert) játékosok) kíváncsiak a szponzorálttal kapcsolatban. A kis(ebb) szponzorok nem feltétlen a számokra, a tapasztalatokra (pl.:közösségbe mennyire él a klub) alapoznak.

A média egy része ellenségesen áll a magyar futballhoz

Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa üzleti alapon közelíti meg a csapat vezetését, hosszú távú befektetésként tekint a Videotonra. A szponzori támogatás és tulajdonosi hozzájárulás kiegészíti, és nagy részben kiváltja az önkormányzati támogatást. Nem lehet a klubokból pénzt kivenni, hosszú távon kell gondolkodni, fejlesztésekre kell költeni. Mivel az NB I.-es mérkőzések Magyarországon a legnézettebb műsorok közé tartoznak, a televízió elől a stadionokba kell csábítani a nézőket.

Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC tulajdonosa, is kiemelt szerepet szán az utánpótlásnak, a Futball-piramisnak nevezett rendszerben közel 8000 gyerekfutballistával foglalkoznak. Az MLSZ elnökségi tagja nem tartja jó koncepciónak a tehetséges futballisták 16-18 évesen korban történő eladását, a horvát és cseh példát gondolja helyesnek, a tapasztaltabb, kiforrottabb játékosokat magasabb áron lehet értékesíteni.

George F. Hemingway, a Budapest Honvéd FC tulajdonosa szerint  Magyarországon a profi futball finanszírozhatatlan. Egy csapathoz körülbelül 600 millió forint kell szezononként, ez a jelenlegi bevételi forrásokból elérhetetlen a klubok számára. Legfőbb problémának a magyar vállalatok futballtól való távolmaradását tartja. A média semmilyen felelősséget sem érez a futball iránt, megfigyelhető, hogy a médiumok egy része ellenségesen áll a magyar labdarúgáshoz.

Dombiért mindig jobban fognak lelkesedni

Jánosi György: a sportnak nem a kormányzati, hanem az önkormányzati politika részének kellene lennie, de nemzetpolitikai ügyként is kellene kezelni, mert nem csak egy kormányzati ciklus része. A sport nemzeti szimbólum, nemzeti öntudatteremtő funkciója van. A foci a piaci, üzleti világ része, a politika pedig akkor tesz jót, ha a labdarúgás piaci részével nem kapcsolódik össze. Az állam vállaljon szerepet a sport infrastrukturális fejlesztésében, támogassa a tömegsportot, az oktatást és a nevelést.

Kósa Lajos nemzeti ügynek tartja a futballt, de a nagypolitikának nem kellene beleszólnia a szakmai ügyekbe. A futball közösségteremtő erejét a Loki példáján keresztül hangsúlyozta. Ennek alapja a kohézió megteremtése: a labdarúgás olyan közös téma, amiről bármikor beszélgetést kezdhet két egymást nem ismerő debreceni polgár. Fontos, hogy legyenek helyi arcok a csapatban, mert ezáltal a közönség számára még szerethetőbb a csapat, Dombi Tiborért mindig is jobban fognak lelkesedni a szurkolók, mint ha külföldi sztárok játszanának.

Rúgd ki a pályaedzőt és vegyél fel egy főállású facebookozót

Szily László „Rúgd ki a pályaedzőt és vegyél fel egy főállású facebookozót” című előadása a közösségi médiumok szerepét hangsúlyozta. Először az index.hu-n hoztak létre a szurkolók fórumokat, vagyis ők már kezdetben kihasználták a technika adta előnyöket. A klubok ezt a hatalmas lehetőséget még nem ismerték fel, nem hozzák ki belőle a maximumot. A hazai klubok részéről idegenkedés tapasztalható a közösségi oldalak felé, pedig ott közösségeket építhetnének, mivel egyszerűek és praktikusak ezek az oldalak, pedig a játékosok ismertségét növelheti a közösségi média kihasználása, segíthet a kötődés kialakulásában, segíthet a profit és a nézettség kialakításában, fokozásában, és reklámozás szempontjából is jól felhasználható a „tömeg”, az online közösség, mivel potenciális fogyasztók.

Szily kiemelte, hogy egy klubnál egy személynek meghatározó szerepet kellene betöltenie ezeknek a felületeknek a kezelésében (pl. sajtószóvivő helyett inkább olyasvalakit kellene alkalmazni, aki képes menedzselni ezt a feladatot is). Ahol a szurkolóknak már van saját fórumuk, ott inkább azt érdemes használni egy újonnan létrehozott helyett.

Schrankó Péter: Magyarország a 10 millió szövetségi kapitány országa, 2,5 millió Facebook-felhasználóval, miközben az MLSZ-nek kevesebb mint 1000 követője van. A magyar labdarúgás szereplőinek tudatosan kell építeni a szereplésüket a közösségi médiában, elérni, hogy a médiának kikényszerítő, figyelemfelkeltő hatása legyen. A web2-es szolgáltatások tartalomalakító és véleményformáló hatására építeni kell.
„A közösségi média Aspirin – mindenre jó” – fogalmazott Schrankó. „Ne a holnapra, hanem a holnaputánra figyeljünk".

Nincs pálya, nincs játékos

Józsi György, az MLSZ Zala megyei igazgatója: a sport nem csak testnevelés, pszichológiai nevelés is, az amatőr futball 140 országban több mint 18 millió játékost számlál. A rekreációs sport a szabadidő leghasznosabb módja, a labdarúgás ennek a legfontosabb eleme. A sportolók mintegy 60%-a labdarúgó. A legnagyobb probléma hazánkban, hogy kevés a leigazolt játékosunk, csak 67 000. Nagyon rossz az infrastrukturális helyzet, kevés a pálya, nem építettek újakat. Az öltözők, és a pályatartozékokkal való ellátottság helyzete kritikán aluli, a létesítmények helyzetének javítása az állam és az önkormányzatok közös feladata kellene, hogy legyen.

Benkő Tamás: A fő cél az amatőr labdarúgásnál a tömegesítés. A sportok közül a labdarúgást űzik a legtöbben Magyarországon, viszont a szomszédos Szlovákiához képest nagyon el vagyunk maradva. Több labdarúgó jobb minőséget generál, fokozott érdeklődés lesz, ami javítja az üzleti alapon lévő működést is. Egészségügyi szerepe vitathatatlan, illetve a helyi közösségek kohéziójában van óriási szerepe.

Állami szerepvállalás nélkül lehetetlen előbbre jutni

"Négy év alatt nem lehet világverő válogatottat építeni, reális célt kellett találni. Ez egy szerethető válogatott kialakítása volt, amelyben a közönség látja a feltétlen győzni akarást és hogy többet akar, mint amit a jelenlegi feltételrendszer lehetővé tesz" - mondta a Egervári Sándor. A szövetségi kapitány négy pontban fogalmazta meg terveit tavaly őszre: morálisan egypólusú csapategység megteremtése, fiatalok ésszerű beépítése, szerethető játékstílus, az őszi négy selejtezőmérkőzésen 7-8 pont. Ezt maradéktalanul sikerült végrehajtani, sőt pontszámban - a finnországi sikerrel - a válogatott túlteljesítette az elvártakat.

Az Eb-selejtezőn a csoportban a 2-3. hely megszerzése az elvárás, de a legfontosabb, hogy folytatni kell a csapatépítést és tökéletesíteni a játékot. A távlati cél, hogy a 2014-es világbajnokságra való kijutásnak reális esélye legyen. Egervári szerint az elmúlt félév alapján ez tartható.

Vági Márton MLSZ-főtitkár: egy kis ország mindig nagy hátrányban van, ráadásul minél inkább a pénz határozza meg az eredményességet, ez annál inkább igaz. Állami szerepvállalás nélkül lehetetlen előbbre jutni, a futball nem a lehetőségekhez képest alulfinanszírozott, hanem az elvárt eredményekhez képest. Legfontosabb az amatőr futball felkarolása, mert ez teszi ki a sportág 80 százalékát.

Bulvárosodás helyett megfelelő légkört

Málnay B. Levente (Chello): a bevételek négy alappillére: jegybevétel, merchandising, közvetítési jogdíjak, szponzoráció. Magyarországon a televíziós jogdíjak megsokszorozódtak, nagyjából a helyére kerültek, (20 %-át teszi ki a csapatok bevételeinek), azonban a többi pillér messze elmarad a szükségestől. Termékként kell kezelni a focit, pontosan definiált célok szükségesek. Mindenre le kell csapni, sztorivá kell alakítani, aminek reklámértéke van: „Legyen a magyar foci egy jó sztori”.

Riskó Géza, a Duna TV sportfőszerkesztője: a színvonal növelését és több mérkőzés több képernyőre helyezését tartja fontosnak. Fontos, hogy a sport(ág) és a média megfelelő kapcsolatba kerüljön, a bulvárosodás helyett a megfelelő légkör nyerjen teret. A média futballal kapcsolatos fejlődésének feltétele, hogy minőség legyen a pályán, a stadionokban és a sportvezetésben is.

A sportiskolák elsősorban az élsportra készítenek elő

Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke: A művészeti oktatás ban adott olyan intézmény, ahol szakiskolában sajátíthatják el a speciális ismereteket a diákok, addig a sport területén erre még nem nagyon van lehetőség. Speciális lehetőségek az akadémiák, melyek valamilyen módon a közoktatási intézmények és a sportklubok kereszteződései, így lehetőséget adnak mindkét intézmény előnyeinek kihasználására.

Lehmann László, pedagógiai csoportvezető, Nemzeti Sport Intézet: A sportiskolák elsősorban az élsportra készítenek elő. Két típusuk van: a közoktatási típusú, illetőleg az egyesületi típusú. A közoktatási típusú a sportot kiemelt területként kezeli, de mégis azért közelebb áll az ismert közoktatási intézményekhez. Az egyesületi típusú nem közoktatási intézmény, sokkal szervezettebben kezeli a sportot, ilyenből csak 18 van az országban. A két típus kölcsönösen erősíti egymást.

Dr. Hoffmann Rózsa, okatatásért felelős államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium: A legfontosabb pont a nevelés megerősítése, hogy a gyermekek később a társadalom hasznos tagjai legyenek. Ehhez az egyik eszköz a sport, amely megtanít csapatban küzdeni, tisztelni a szabályokat, és együtt élni egymással. Nagyon fontos a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban. A labdarúgás hatalmas tömegeket tud megmozgatni, kicsi a szerigénye (mindössze 2 kapu meg egy labda kell).

Bozsik-program kell, és rengeteg állami pénz

Gellei Imre: A magyar ma már csak sportnemzet, már nem sportoló nemzet. A fiúk 63%-a, a lányok 70%-a nem sportol a testnevelés órán kívül. Jelenleg a 200 ezer igazolt sportoló csaknem fele a labdarúgást preferálja. Nagyon fontos lenne a külső állami segítség a gyermek- és szabadidősport területén. Csehországban állami forrásokból 80 akadémiát építettek, de már az angolok is belátták, a futball fejlesztését nem költségként, hanem befektetésként kell értelmezni.

A magyar utánpótlás-képzésnek nagyon nagy szüksége lenne azonnali programokra (Bozsik-program), míg az akadémiáknál nagyon fontos lenne a megfelelő infrastrukturális háttér. Egy ország labdarúgásának színvonala a sportágat játszó gyermekek számának, és az általuk a pályán eltöltött játékidőnek a szorzataként írható le.

Halmai Gábor, az Illés Akadémia vezetője: A legoptimálisabb körülményeket kell biztosítani az akadémiai képzésben résztvevők számára, fontos lehet a Bozsik-program újraindulása. A média, mint meghatározó faktor szerepe is megkérdőjelezhetetlen. Az akadémiák nem képesek finanszírozni működésüket a tehetségek értékesítésével, mert még egy külföldi transzfer esetén is alulértékeltek a honi labdarúgók egy szerb játékossal szemben. Egy átlagos magyar akadémia évi költségvetése 200-250 millió forint, ez jelentősen elmarad az Ausztriában csak az állam által biztosított évi kétmillió eurós költségvetéstől. A leginkább észrevehető különbség azonban a mentalitásban figyelhető meg más országokkal szemben: a magyar és a török képzést összehasonlítva kitűnik, hogy az utóbbiaknál egy szavakkal nehezen leírható szenvedély látható a fiatalok szemében, és így az edzés abszolút nem tűnik edzésszagúnak.

Vági Márton, az MLSZ főtitkára: Magyarország kis ország, gazdasági potenciálja is kicsi. Az elvárások azonosak, de a feltételrendszer nem hasonlítható össze a nyugati országok infrastruktúrájával. A futball egyre inkább gazdasági jellegűvé válik, ami egyre szélesebbre nyithatja az ollót a szakmai különbségekben. Alapvető probléma a forráshiány, mind az amatőr, mind a profi labdarúgásban, szükséges az állami szerepvállalás, amely javíthat a finanszírozási rendszeren, azonban ez is csak akkor segíthet a magyar futballon, amennyiben a teljes tízéves stratégia során jelen van az állami segítség.

Nem kell szurkolói kártya

Őri Márk, a Videoton egyik szurkolói csoportjának vezetője szerint a honi médiában aránytalanul jelenik meg a futball-huliganizmus és a drukkerek által elkövetett vandalizmus. "Készítettem egy statisztikát, az elmúlt hét évben 1680 lejátszott mérkőzésen hat komolyabb rendzavarás történt, ez nem azt mutatja, hogy a magyar szurkolók huligánok lennének". A magyar stadionok biztonságosak, az infrastruktúrájuk azonban hiányos, nem megfelelően szolgálják ki a közönséget.

"Az ultrák nem bűnözők, a fokozott rendőri jelenlét csak akkor indokolt, ha a két futballcsapat drukkerei komoly rivalizálásban állnak egymással. A sok helyen példának hozott Angliában sincs szurkolói kártya, szerintünk Magyarországon is más megoldást kell találni Szeretnénk, ha a magyar szövetség partnernek tekintene és meghallgatna minket."

Hierro hasznosnak ítélte, és reményét fejezte ki

Kölcsönösen hasznosnak ítélte a magyar-spanyol együttműködést Fernando Hierro, a Real Madrid és a spanyol válogatott korábbi játékosa. "A labdarúgás egy nyelv. Teljesen mindegy, hogy az első, vagy 40. az adott ország válogatottja, a tapasztalatok kicserélése kölcsönösen hasznos. Éppen ezért mind a két fél hasznot húz a két szövetség között idén kötött megállapodásból" - mondta a spanyol szövetség sportigazgatója. Hierro reményét fejezte ki, hogy a magyar utánpótlásedzők sok hasznos információval gazdagodnak majd Ginés Meléndez, az U17-es spanyol válogatott szövetségi edzőjének előadásán. Azért jöttek, hogy elmondják, mit gondolnak a futballról, bemutassák, miként működik a szerkezetileg jól felépített spanyol futball.

500 focipálya, BL-döntő, új nemzeti stadion is lesz

Studniczky Ferenc, a Stadionbizottság elnöke az MLSZ infrastruktúra-fejlesztési tervét vázolta fel a 2010-2020 közötti időszakban. A koncepció elengedhetetlen része a nézőszám növelése, amelyhez korszerű stadionokra, kényelemre és szolgáltatásokra van szükség. A fejlesztés két irányvonal köré épül: egyrészt a már meglévő pályák, létesítmények felújítása, másrészt újak létesítése. A következő három év legnagyobb feladata olyan labdarúgópályák kialakítása lesz, amelyek az UEFA standard előírásoknak megfelelnek. A kiemelt célok között szerepel a 2015-ös U21-es Európa-bajnokság megrendezése, 500 labdarúgópálya megépítése, Bajnokok Ligája-döntő rendezése, illetve az Új Nemzeti Puskás Ferenc Labdarúgó Stadion felépítése, amely a „magyar labdarúgás otthona” lesz.

Van még bunkó focista?

Buzgó József: a jelenkor magyar futballsztárja Dzsudzsák Balázs, bármikor, bármilyen körülmények között a média rendelkezésére áll, ha kell, visszahívja a sajtót, ha kell, táncol egy újságcikk kedvéért.

A magyar cégeket nem érdeklik a magyar sztárjátékosok, a magyar labdarúgás. Kivétel került az Audi, mely Győrben több mint 1 millió euróval támogatja a város labdarúgását. A labdarúgás piacán felbukkanó marketingérték igen jelentős, hazánkban ez az összeg 8-10 milliárd forint között mozog.

Fazekas: Támadófutball kell

"Kell mutatni valamit, amiért a néző kimegy a stadionba, a támadófutball ilyen, és ez még akkor is igaz, ha bizonyos esetekben nem párosul győzelemmel" - jelentette ki a Belgiumban élő, 92-szeres válogatott Fazekas László. A belga másodosztályban 7-8 ezer ember járt ki csapata mérkőzéseire, a szurkolók azt is elnézték, ha nem sikerült győzni. Megjegyezte, ha kérik a segítségét, tanácsát, örömmel áll mindenki rendelkezésére.

Berzi: BL- vagy EL-döntő lehet Budapesten

Ha felépül Budapesten egy új nemzeti futballstadion, a magyar főváros Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-döntőt rendezhet - jelentette ki az MLSZ alelnöke, Budapest az UEFA számára nagyon vonzó helyszín egy nagy sorozat döntőjének.

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő szerint a magyar sport eredményeitől elmarad a magyar sportdiplomácia. Nagyon kevés a nyelvet beszélő játékosügynök vagy szövetségi vezető. "Az európai bizottság változtatások nélkül biztosan nem fogadja el a társasági adó felhasználásáról szóló törvényjavaslatot. Végleges döntés áprilisban, májusban várható. A magyar látványsportok tehát ez év második felében láthatnak pénzt ebből, de hogy mennyi jut a futballra, és azon belül is a profi labdarúgásra, az más kérdés, többek között éppen ezt vizsgálja az európai bizottság" - mondta a korábbi sportminiszter.

Az állam legfontosabb feladata: adjon nagyon sok pénzt

Dr. Füzi Ákos – Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága Sportszakmai főosztályvezető-helyettese: Az állam egyik – talán a legfontosabb - szerepe, hogy biztosítsa a szükséges (anyagi) forrásokat. A másik az infrastruktúra biztosítása – beleértve a sportlétesítmények helyzetének javítását, azok létesítését. A létesítmények 90%-a állami tulajdonban van. Fontos, hogy a sportlétesítményeket ne lehessen eladni, vagy csak azzal a kikötéssel, hogy abban továbbra is a sportcélú felhasználás domináljon. Lényeges, hogy a például a debreceni stadion, illetve a Puskás-stadion korszerűsödhessen, közvetlen állami támogatással.

A jelenleg az utánpótlásra fordítható forrás 2,2 milliárd forint. Ebből 1,8 milliárdot fordítanának az akadémiák támogatására, és körülbelül 400 milliót az MLSZ utánpótlás-képzési programjaira. Emellett természetesen a sportiskolák támogatási is az állam feladata.

Nyilasi Tibor, az MLSZ sportigazgatója azt kérdezte, létezik-e „Aranycsapat-titok”? Nem. Mindössze bizonyos feltételek hiányoznak, melyek régen rendelkezésre álltak, most viszont hiányában vagyunk: régen rengeteg pálya és grund volt, ahol a gyerekek iskola után kedvükre rúghatták a bőrt, ma pedig egyre több pálya szűnik meg. Magyarországon 147 637 regisztrált labdarúgó van 5-99 év között, ebből utánpótláskorú 98 460. Cél, hogy 2014-ig ezt a számot 100 000-rel növeljék. A labdarúgás képzésének struktúrája az 5-12 évesek örömfocijával kell, hogy kezdődjön, itt dől el minden.

Orbán Viktor: Rendet!

Közös erőfeszítéssel kell rendet tenni a magyar futballban - jelentette ki a miniszterelnök. "Az elmúlt évek következtében az ország gödörbe került, amelyből csak együtt, összefogással tudunk kilépni. Az idei év a megújulás éve, de nemcsak politikai értelemben, hanem a gazdaság, a kultúra és a sport szempontjából is." A kormány az egészségmegőrzés szempontjából tekint a sportra, ugyanakkor rendre van szükség a pályákon és a létesítményekben is.

"Azonnali rendteremtésre van szükség, nem megengedhető, hogy a családok testi épségüket féltve ne látogathassák a mérkőzéseket, hogy a klubok háza tájáról különböző botrányos ügyek lássanak napvilágot, s hogy a magyar labdarúgás egyik legfontosabb helyszíne a németországi Bochum és annak ügyészsége legyen a bundabotrány kapcsán".

A kormány az egészségmegőrzés szempontjából tekint a sportra, szégyen, hogy Magyarország az utolsó helyen áll abban a rangsorban, amely az Európai Unió egyes tagállamaiban a rendszeres testmozgást végzők százalékos arányát mutatja. "Az egészségmegőrzés legbiztosabb módja a rendszeres testmozgás, a kormány innen közelít a focihoz".

"Nálunk a lakosság 1,3-1,5 százaléka igazolt futballista, az uniós átlag ennek kétszerese, a labdarúgásban sikeres országoknál pedig 10-15 százalék". Kormányzati szempontból hatalmas lehetőségek vannak a futballban, rendre van szükség a pályákon és a létesítményekben is.

Orbán hangsúlyozta, a foci nem egyszerűen játék, felszólította az MLSZ vezetőit, bátran szánjanak missziót a labdarúgásnak Magyarország megújításában. Korábbi ígéretét betartva a rend és a biztonság érdekében a Parlament azonnal életbe lépteti a szükséges törvényeket, amint ezek előkészítése megtörtént, és ezekhez biztosítja a pénzügyi fedezetet, az utánpótlás-nevelést pedig állami feladatnak tekinti.

Csányi: 238,7 milliárd forint a labdarúgásnak 2020-ig

A szövetség stratégiai tervében szereplő számítások szerint 2020-ig 238,7 milliárd forint kerül a magyar labdarúgásba, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke részleteket nem közölt. "Jelenleg a magyar futballban sem a pályán, sem azon kívül nincs profizmus. A március elején nyilvánosságra kerülő stratégiai terv vázlatában igyekeztünk minden részletre kiterjedően kidolgozni a javaslatainkat".

Az igazolt játékosok számát szeretnék megduplázni, szélesíteni akarják a labdarúgás tömegbázisát. "Fontos a klubcsapatok és a válogatott eredményessége, ugyanakkor a sportág népszerűsítésére is nagy hangsúlyt kell fektetnünk".

A stratégiai terv március elején már elérhető lesz a szövetség megújult honlapján, s ott bárki hozzászólhat ehhez, illetve leírhatja javaslatait az MLSZ vezetői számára.