Deutsch követi Várszegit az MTK-nál

Várszegi Gábor az NB II-ben vette át az MTK, és tizenhat év után úgy adja át, hogy a csapat ismét az NB II-ben van.

Az MTK közben nyert négy magyar bajnoki címet, három magyar kupát, két szuperkupát, felépült a klub akadémiája, amit azóta több magyar csapat is megpróbált utánozni. Az más kérdés, hogy a tervezett külföldi játékoseladásokból az NB I-es kirakatklubot finanszírozni nem lehet. Ahogy Domonyai László klubigazgató fogalmazott egy múlt heti szurkolói fórumon: most először nem látja, milyen pénzből lehet finanszírozni a csapat szereplését az új bajnokságban.

Ezen a múlt heti fórumon már elhangzott: az itthon egyre kevesebbet tartózkodó, akkor is inkább serdülő- és utánpótlásmeccseket látogató Várszegi lehet, hogy kiszáll az MTK-ból.

A lényeg: a Fotex-csoport távozásával így változik a tulajdonosi struktúra:

40 százalék - MTK SE (elnök: Deutsch Tamás)
30 százalék - MTK Hungária FC (elnök: Bukor Ferenc)
20 százalék - Domonyai László (az MTK Budapest Zrt. vezérigazgatója)
10 százalék - Tamási Zsolt (a Sándor Károly Akadémia igazgatója)

A bejelentés az agárdi akadémián hangzott el, a bejelentő maga Deutsch Tamás volt, aki az új tulajdonosok alkotta igazgatótanács elnöke lett.

A NOL.hu úgy tudja, hogy a szurkolók által erősen kikezdett Várszegi az eladáskor mégis inkább az érzelmeire hallgatott, annyira kedvező feltételekkel adja át a klubot. Eszerint most csak jelképes összeget fizetnek az új tulajdonosok, akik később évtizedek alatt törleszthetik a nem publikus vételárat.

Ezzel kapcsolatban Domonyai az MTI érdeklődésére csak annyit árult el, hogy amikor a Várszegi-féle Fotex-csoport 2008-ban Luxemburgba tette át székhelyét, az üzletember azt mondta, az arra általa alkalmasnak ítélt személyeknek egy forintért adná át a zrt. irányítását.

Mielőbbi

A fideszes európai parlamenti képviselő szerint a csapat célja, ahogy eddig, a mielőbbi visszakerülés az NB I-be, ahonnan az MTK tavasszal esett ki dicstelen körülmények és különféle találgatások között.

Deutsch, az MTK SE elnökeként is örül annak, hogy az MTK hazatér, mivel a klub az utóbbi években már nem képviseltette magát a csapatsportok bajnokságaiban. (Minden bizonnyal más csapatsportágakban is indul MTK, mégpedig már a 2011-12-es szezonban, bejelentés a napokban várható.)

Az új igazgatótanács elnökét arról kérdeztük, hogy mi igaz abból, hogy a közeljövőben szuperstadion épül a Hidegkuti-stadion helyén. Deutsch szerint minden új magyar klubtulajdonos a BL-csoportkör és világhírű edző mellett új stadiont ígér, de ő nem akar ebbe a hibába esni. Ami biztos: szeretnének új stadiont építeni, de időpontot nem mer említeni. (Nem úgy, mint fideszes pártársa, Kubatov Gábor, aki 2014-re ígért új Albert-stadiont.) Annyi történt, hogy a klub azzal a kéréssel fordult az állami sportvagyont üzemeltető szervezethez, hogy szeretné megvásárolni a Hungária körúti stadiont és a hozzá tartozó Salgótarjáni úti pályát.

Keretes szerkezet két kieséssel

Várszegi Gábor, Fotex révén meggazdagodott egykori popzenész-popmenedzser a kilencvenes éves elején saját bevallása szerint is a Fradit szerette volna megvenni, de nem sikerült neki, így a csapat legendás jatékosa, a rendkívül agilis Sándor "Csikar" Károly közvetítésével végül jobb híján a másodosztályba éppen kieső MTK-t szerezte meg. A kiesés egyébként legendás körülmények között történt: 1994. május 7-én, az EMDSZ Soroni LC elleni hazai meccsen a kezdőrúgás után Turbék haza próbált gurítani, de Piel kapus elrúgott a labda fölött, így ez lett a magyar futballtörténet egyetlen olyan gólja, hogy az ellenfél még labdába sem ért a meccsen. Pedig ekkor még nem is létezett Tippmix!

A másodosztályra már felpumpálták a csapatot, Bicskei Bertalan lett az edző és bár a sima feljutás utáni első év még több edzőváltást egy döcögős ötödik helyet hozott, a Várszegi-MTK innentől évekig sikersztorinak számított. Várszeginek az elején Budapesti Honvéd-fixációja volt, a kispesti csapatból megvette Illést, Halmait, Hamart és később Pisontot játékosnak, Bicskeit és Garaba Imrét pedig edzőnek.

A Várszegi-korszak három szakaszra osztható. Az első években a tulajdonos a klasszikusnak mondható magyar receptben bízott, hogy hazai szinten menőnek számító játékosok és pár erősebb légiós leigazolásával plusz jelentős szerencsével bejuthat a Bajnokok Ligája csoportkörébe, ahol már kaszálni is lehet, egyrészt az UEFA által fizetett összegből, másrészt a megdrágult játékosok eladásából. Hiába igazolt érett és fiatal magyarokat, hiába hozott haza magyar légiósokat, hiába szerződtette 1999-ben edzőnek Henk ten Catét, aki később a Barcelona pályaedzője, majd nemzetközi szintű vezetőedző lett, a BL nem jött össze sem a Rosenborg, sem pedig a Croatia/Dinamo Zagreb ellen. A Rosenborg-bukta pompásan szimbolizálta, milyen körülményekkel kellett volna megküzdenie az üzletembernek: az MTK a hazai selejtezőmeccsen, óriási harcban, 1-2 után 3-2-re fordított és lendületben volt, amikor a stadionban elromlott a világítás. A megismételt meccsen már 1-0-ra kikapott a csapat és ki is esett.

A Zágráb ellen mindkétszer komoly esélye volt az MTK-nak, a nagyobbik talán 1999-ben, amikor idegenben emberelőnybe kerültek és 0-0 lett az eredmény, de végül ez sem lett elég.

Próbálkozott képzéssel is

A kudarcok arra vezették Várszegit, hogy más modellel próbálkozzon: 2001-ben megalapította a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiát, a műfaj első hazai képviselőjét, és innentől azzal kísérletezett, hogy saját nevelésű fiatalokkal dobja fel a csapatot. Nemzetközi szinten ez egy 2003-as, Celtic elleni 0-4-es és 0-1-es BL-selejtezőre volt elég.

Az üzletember ezek után formálisan kiszállt az MTK-ból, bár igazából még nem, és jöttek a pangás évei, amikor a fókusz az akadémista játékosok egészen fiatalon történő, villámgyors eladására került át. (Formálisan azért kellett kiszállnia, mert rövid időre ő lett a Ferencváros tulajdonosa.) Várszeginek innentől nem voltak igazi céljai az MTK-val a hazai első osztályban, nemzetközileg még kevésbé. A dolog realitását mutatta a meglepetésszerű bajnoki címet követő, 2008-as, Fenerbahcse elleni 0-2, 0-5-ös BL-selejtező.

A Várszegi-korszak magyar szinten persze mindezzel együtt igen sikeres időszaka volt az MTK-nak. Ebben az időszakban 1996-97-ben lett először bajnok, majd 1999-ban, 2003-ban és 2008-ban ismét. Ha a csapat visszajut, az igazi Deutsch-korszak 2012-ben kezdődhet.