Bőcsi Mourinho, paksi Messi, mini Menotti

A magyar futball régóta tele van értelmezhetetlen párhuzamokkal, elég csak Csanktól idézni, amikor a Sipeki-szintű a technikát emlegette.

Még durvább a helyzet, amikor a sajtó felelőtlenül intézményesít állandó jelzőket, mert ugyan egy szurkolói szubkultúra fogalmazhat úgy – csapaton belül is lehet elrugaszkodott beceneve bárkinek -, hogy Rugovics Vendel a Bakony Maradonája, de ezt írásban ijesztő látni. (Buzsáky Ákos a QPR szurkolói dalaiban a fehér Pelé, de ezt még cikkben szerencsére nem sikerült viszontlátni, pláne, mert ez a becenév is volt már vagy tíz emberé.)

Kivált, mert ha Böde Dániel neve mellett megjelenik a paksi Messi, akkor fél év után önálló élete lesz, hiszen már nem tudni, miért kaphatta ezt a nevet. Mert ugye Messihez igazán senki sem fogható mostanság, különösen nem Böde, aki még a német másodosztályú Bielefeld szintjét sem tudta megugrani, ezzel együtt a válogatottét sem.

Még ennél is dermesztőbb, miért lett bőcsi Mourinho abból a Tóth Lászlóból, aki még csak élvonalbeli kispadig sem jutott el, és maximum a nullával egyenlő játékosmúltja hasonló a portugál szakemberéhez. Talán még ő is zavarba jön, ha ezt a becenevet hallja a Haladás NB III.-as csapatának meccsein.

Mini Menotti elnevezést Kiss László érdemelte ki, mert valamelyik csapatát páratlan hajrával benntartotta az NB I.-ben.

Arról tudunk, hogy mecseki Rossinak nevezték Mészáros Ferencet jó húsz éve, hogy az újpesti Chalana volt Rostás Sándor.

De egész biztos, hogy a sort hosszan lehetne folytatni, ezért ha van arról tudomása, ki a viharsarki Totti vagy a zempléni Zidane netán a börzsönyi Beckham, akkor küldje el ide.