Ilyen legenda itthon Albert vagy Bozsik

Nem sokkal az egyetlen magyar aranylabdás halála után a hazai hangulat ismét zaklatott volt Puskás Ferenc húszládányi hagyatékának elhelyezése miatt. A tervek szerint nem Kispesten, hanem Felcsúton teszik a nagyközönség számára megtekinthetővé. A Honvéd-hívek így sem maradnak bálvány nélkül.

Puskás Ferenc, Bozsik József - Budapest Honvéd

Bozsik kispestiként kezdte, ott is maradt pályafutása végéig. Ő volt az első, akiről Magyarországon stadiont neveztek el, éppen 25 éve. A Bozsik stadion címe azelőtt Újtemető utca volt, de sikerült elérni, hogy Puskásra nevezzék át. Mindkét játékosnak emlékhelye van a klubház bejárata előtt.

Az egyesület pár éve szeretett volna létrehozni egy múzeumot a stadion közelében, az Ady Endre úton. A kiállításra tervezett relikviák már ki is voltak választva, de végül az egészből nem lett semmi. Sem az önkormányzat, sem a sportminisztérium nem adott egy fillért sem. Az épület meg is van, de üres, egy szurkoló fedezi a fenntartását. Ott virít az "Itt Kispest Honvéd múzeum fog nyílni" felirat a kirakatban, a kiállítási anyagok a klubnál vannak, és arra várnak, hogy a szurkolók segítsenek.

Bozsik relikviáit fia, Bozsik Péter, a magyar válogatott volt szövetségi kapitánya őrzi, otthon. Azt mondja, nem szokta mutogatni az ereklyéket, nagyon vigyáz rájuk.

A kispesti drukkereket most aligha ez érdekli a legjobban, hiszen Puskás hagyatékát Felcsútra, a róla elnevezett akadémiára vitték, ott tervezik kiállítani. A tábort felháborította, mert bármi van, szerintük a klublegenda helye Kispesten, a Puskás Stadionban, vagy esetleg a sportmúzeumban  lenne, és nem máshol. Az ügy ennél jóval bonyolultabb, a klubnak nyilván nincs annyi pénze, hogy az akadémiával versenyezzen, Hemingwaynek, a klub tulajdonosának pedig elsősorban a csapatépítés és a megfelelő feltételek kialakítása az elsődleges célja.

Hidegkuti Nándor - MTK

Hidegkutit, az Aranycsapat csatárát oldalakon keresztül lehetne dícsérni, most legyen elég csak annyi, hogy a 6-3-as angol-magyaron mesterhármast szerzett. Az MTK-ban tizenkét évet húzott le, háromszoros magyar bajnok, 302 meccsen 222 gólt lőtt, ennyit soha senki nem szerzett a klubnál.

Aktív korában sokat volt távol, külföldön, de amikor hazajött, mindig kitüntetett figyelemmel fogadták a klubnál. A 90-es évek második felétől visszavonult a nyilánosságtól, meccsekre sem nagyon járt, nem szerette, ha nagy a felhajtás körülötte. Az teljesen nyilvánvaló volt, hogy halála után róla nevezik el a Hungária körúti stadiont.

Amióta Hidegkuti 2002-ben meghalt, Sándor Csikar, a klub történetének második legjobb góllövője lett a klub élő legendája. Nemcsak azért, mert az akadémiát róla nevezték el, hanem mert amikor az egészsége engedi - mint a klubvezetés amolyan utazó nagykövete - minden eseményen megfordul, ami számít. Sokáig ő adta át a díjakat, ha az akadémisták nyertek valamit.

Illovszky Rudolf - Vasas

1933-ban az MTK-ban kezdte, de nem sokkal később már a Vasas játékosa, pályafutása végéig ott is maradt.  A Vasasban 270 meccsen 87 gólt szerzett, de leginkább edzői pályafutásával vonult be a klub történelmébe. Négyszer nyertek vele bajnokságot, egyszer Magyar kupát, kétszer Közép-európai Kupát. Kétszer volt a válogatott szövetségi kapitánya, '72-ben olimpiai ezüstérmet szereztünk vele Münchenben. Nyugdíjba vonulása után sem hagyta el a Vasast, kezdetben edzőként, majd utánpótlás-vezetőként, később elnöki tanácsadóként és szakosztályvezetőként is dolgozott. 1995-ben ismét visszaült a Vasas kispadjára, és megmentette csapatát a kieséstől. Mindig arra törekedett, hogy lehetőséget adjon a fiatal, tehetséges labdarúgóknak.

A Fáy utcai stadion már halála előtt megkapta Illovszky nevét, hagyatékából állandó kiállítást rendeztek be a klub pasaréti telephelyén.

"Mindig megbecsülték az öreget, általában kikérték a véleményét is, még a 90-es évek elején, ha égett a ház, mindig őt kérték fel, hogy mentse meg a csapatot" - mondta róla a klub egyik szurkolója.

Albert Flórián - Ferencváros

Ha valakire, akkor az egyetlen magyar aranylabdásra igazán ráillik a klublegenda kifejezés. Az október 31-én, infarktusban elhunyt Albert 1952-ben került a Fradihoz, pályafutása végéig, azaz 1974-ig a klubnál maradt. 537 meccsen 383 gólt szerzett, négyszeres magyar bajnok, háromszoros gólkirály. 1965-ben VVK-győztes, ez nem sikerült más magyar csapatnak.

Albert mindig is a klub körül maradt, bár komolyabban nem vett részt a munkában, inkább hűséges szurkoló volt. Rákosi Gyulával, a Fradi ugyancsak saját nevelésű játékosával és Szűcs Lajossal, aki három évet húzott le az Üllői úton, rendszeresen jártak a csapat meccseire, népszerűség vette körül őket, még külön szobájuk is volt a székházban.

Kevin McCabe tulajdonos ideje alatt megváltoztak a dolgok, a vezetőség nem bánt méltón a Császárral. Az angol üzletember válaszfalat húzatott fel a székházban a futballszakosztály és a többi szakosztály között, így többek között Albert sem tudott a klubszékházon keresztül bejutni a neki fenntartott szobába, kerülnie kellett a parkoló felé. Idén márciusban Kubatov Gábor lett az új tulajdonos, aki szó szerint szétverte a válaszfalat, a falbontáson Albert is ott volt.

Az Üllői úti stadiont még 2007-ben nevezték el róla, a Fradi múzeumban külön sarkot szenteltek neki, ahol meg lehet nézni a kupáit és a '67-ben elnyert Aranylabdát is.

Szusza Ferenc - Újpest

Az Újpest szurkolói gyűjtést szerveztek egy Szusza-szoborra, ami a stadionban lenne. Ezt az önkormányzat is támogatja, jövő év végére el is készülhet. A 2006-ban, 82 éves korában elhunyt egykori középcsatár nem csak, hogy nem játszott máshol pályafutása alatt, de generációkra visszamenőleg minden rokona is újpesti volt. 463 meccsén szerzett 397 góljával a magyar első osztály csúcstartója, ennyit soha senki nem szerzett itthon.

A Megyeri úti stadiont még életében nevezték el róla, a szurkolók között megtartott szavazáson ő kapta a legtöbbet. Állandó Szusza-kiállítás nincs, ideiglenes is ritkán. A játékosnak nincs gyereke, ezért alanyi jogon senki nem örökölt tőle. A hagyatéki ügyeket intéző ügyvéd szerint nem is nagyon maradt emléktárgy a csatár után, ami volt, azt egy megjelölt személynek kellett átadni, aki aztán az Újpesti Torna Egylet rendelkezésére bocsátotta a relikviákat. Jó két évvel ezelőtt a klub százhuszonötödik születésnapjára rendezett kiállításon be is mutatták az emlékeket, mondta a Nemzeti Sportnak dr. Somos András. Az időszakos tárlat után az összes tárgy ehhez a személyhez került vissza, akinek kilétéről nem adhattak több információt.