Más úgy ébredni, hogy csatát nyertem

Bogdán Ádám a tavalyi szezonban a finn Jussi Jaaskalainen kiállítása és eltiltása után már védhetett az angol élvonalbeli Boltonban, de akkor a rutinos, 36 éves rivális három meccs után visszaszerezte a helyét.

A finn decemberben megsérült, Bogdán pedig úgy látszik, maximálisan élt a lehetőséggel, mert mióta Jaaskalainen egészséges, az edző már nem szavaz neki bizalmat, a finnt csak a cserepadra ülteti.

Mi történt egy év alatt? Mi változott meg, hogy most sikerült az, ami tavaly még nem? „Úgy érzem, olyan teljesítményt tudtam nyújtani, amivel Owen Coyle elégedett volt, és emellett nagyon fontos, hogy a csapat is jól szerepelt, és a MU-meccset leszámítva nem kaptunk ki januárban. Ráadásul nem utolsósorban több lejátszott meccsem volt, mint akkor szeptemberben. Amiért beállít, amit lát bennem, abból remélem, vissza tudok adni neki”  – válaszolt a válogatott kapusa, aki hárította Rooney büntetőjét az említett manchesteri mérkőzésen.

A zsinórban védett öt bajnoki nem volt könnyű, mert Bogdán kapusgólt is kapott az Everton ellen, de Coyle ezért sem hibáztatta. Az Arsenal elleni, kapott gól nélküli meccsen pedig külön kiemelte a BBC-nek a magyar kapus teljesítményét.

„Ezek az elismerő szavak természetesen jól esnek, de úgy gondolom, hogy elsősorban azoknak az embereknek fontos, akik a karrieremet követik, de esetleg a meccset nem látták, így első kézből informálódhatnak rólam.”

Bolton honlapján a kapus méltatta kollégáját. „Jussival jó viszonyban vagyunk, és azt gondolom, hogy azt a több mint tízéves angliai tapasztalatot, amit felhalmozott, vétek lenne nem felhasználni. Ezért kérek tőle tanácsokat, és a meglátásait figyelembe is veszem. Játékhelyzetekre kell elsősorban gondolni, nem sorfalállításra, kimozdulásokra. De még nála is fontosabb a kapusedző. Mert egy kapus mindig elégedetlen, ha gólt kap, ez a futball egyik alaptörvénye. Óhatatlan, hogy ne hibáztassa önmagát. Ezt a belső elégedetlenséget jó kibeszélni, megéri”.

A 24 éves Bogdán karrierje nem általános, megküzdött a helyéért, mindig számították rá, nem akarták kölcsönadni, 2008 óta csak egy meccsre került át a Crewe Alexandrához.

„Lépésről lépésre haladok, és egyelőre elégedett vagyok a fejlődéssel. Megjegyezném, hogy nekem is kellett szerencse, még ha ez Jussi sérülése is volt. Viszont az eséllyel élni tudtam, és remélem, a jövőben is élni fogok. Egy időben csak az volt a terv, hogy gondolkoztassam el a mestert, nyomást gyakoroljak rá, hogy igenis komolyan szóba jöhető alternatíva vagyok. Most már az a terv, minél tovább bent maradjak a két kapufa között. Természetesen ez egy motivációs többlet, bár az is igaz, hogy eddig is megvolt ez a motiváció, csak akkor azért, hogy beverekedjem magam a csapatba. Természetesen más így ébredni, más úgy készülni egész héten, hogy tudom, nagy rá az esély: a hétvégén én állok a kapuban."

Bogdán a nagy januári menetelésből nem a gól nélküli Arsenal-meccset választotta, és nem azért, mert az már egy nappal átcsúszott februárra. „A Liverpool 3-1-es legyőzése volt a hónap csúcspontja. Az egyik legnagyobb múltú és legsikeresebb csapat ellen tudtuk megszerezni a három pontot, ami számunkra felbecsülhetetlen. Szép dolog, hogy nem kaptam gólt, hogy Walcott labdájába beleértem, de azért ha nyerünk is, ha a vonal fölé kerülünk, az a legfontosabb.”

A Bolton most épp a kiesést jelző vonal alatt van, mert a Wolves váratlanul nyert a QPR-nál, míg ők Norwichban kikaptak. (Coyle ekkor is név szerint dicsérte Bogdánt.)

„A csapat motivált, hogy a következő két meccsünk sikeres legyen. Ha az utolsó Wigant megverjük szombaton, megteremtjük az esélyt, hogy egyszer csak elkapjuk a fonalat. Fontos lenne a nyugodt és önbizalommal teli játék, ha a kés lekerülne a nyakunkról. Ha az FA-kupában továbbjutunk, máris a nyolcban vagyunk, és onnan már csak egy lépés a Wembley, ahol tavaly is voltunk, de akkor én csak a kispadról figyeltem a meccset.”

Bogdánt tisztában van azzal, hogy a Vasas is jól járt: a hétvégén a tizedik meccsét védte, a Bolton pedig máris utalt 200 ezer fontot nevelőegyesületének. Minden tizedik meccsnél újabb százezer font (35 millió forint) jön a klubhoz. Az első részlet a korábbi tulajdonosé lesz, csak a többi az adóssággal küszködő klubé. „Nem tudtam, hogy ez publikus lesz, remélem, jó helyre kerül a pénz”.