Mit nem tud Orbán futballakadémiája?
További Futball cikkek
- 30 év után megkerült az elveszettnek hitt, egymillió fontot érő mez
- Műteni kellett a kapust, aki törött bokával védte ki a Manchester City szemét
- Szoboszlai Dominik kimagasló értékkel került be a Premier League álomcsapatába
- Visszavonul a Nemzetek Ligája-osztályozóra készülő válogatott kapitánya
- Késes támadásnak volt szemtanúja a korábbi válogatott futballista
„A magyar válogatott problémáit az akadémiák talán nyolc év múlva megoldhatják, de a bajnokság ettől még nem biztos, hogy erősebb, élményt nyújtó lesz, mert a klubokra csak közvetve lehetnek hatással” – mondta 2007-ben Orbán Viktor, mielőtt belevágott volna a nevéhez fűződő felcsúti akadémia szervezésébe.
Két év múlva azt is kijelentette, nehezebb, mint gondolta. „Ha valami is hiányzik egy játékosból, akár emberileg is, képtelenség érvényesülnie.”
Az akadémiai képzés jó tíz évvel később indult el Magyarországon, mint a franciáknál, spanyoloknál vagy a hollandoknál. Az MTK kezdeti sikerei – bajnoki cím 2005-ben – még inkább megmutatták, hogy egy tervszerű elitképzéssel mekkora lépést lehet tenni itthon, még ha kizárólag fiatalokkal a Bajnokok Ligája elérhetetlen is.
Az akadémiák hatékonyságán még éveken át fognak vitatkozni, ahogy a képzési rendszerről is, illetve a képzést vezetők felkészültségéről, szakmai nyitottságáról. Orbán két korábbi kapitányt – Mezey Györgyöt és Gellei Imrét – is lecserélt, és hamarosan Paulo Sousa portugál edzőtársai veszik át az irányítást. (Amikor érezte, hogy nem mennek jól a dolgok, Agárdról, az MTK akadémiájáról hozott képzési igazgatót, aki pár hónap után visszament, mert nem jött ki Gelleivel.)
A korosztályos bajnokságok alapján nehéz objektív képet kapni arról, melyik a legjobb akadémia, de még a korosztályos válogatottság sem igazi értékmérő, mert sokkal többen tűnnek el nagyszerű indulás után, mint ahányan befutnak. Ezért egy másik mércét vettünk alapul. Az általunk vizsgált szempontok: hány élvonalbeli játékost adtak, hány játékost adtak el külföldre, és ki volt az, aki felnőtt válogatott lett.
Természetesen így sem kaphatunk tökéletes képet, mert Várhidi Péter kapitánysága idején volt egy sikertelennek bizonyult fiatalítási hullám. A tartalékcsapatból, 18 évesen is válogatott lehetett valaki, az idősebbek kikerültek - harminc feletti játékos Kisteleki elnök sugallatára nem is volt -, Magyarország pedig hatodik lett selejtező csoportjában.
Szám | Játékos neve |
Magyaro. |
Külföldi klub |
Válogatottság |
Honvéd, Magyar Futball Akadémia |
|
|
||
1. |
Vólent Roland |
|||
2. | Czár Richárd |
First Vienna |
||
3. | Baráth Botond |
|||
4. |
Nagy Gergő |
|||
5. |
Vécsei Bálint |
|||
6. | Erdélyi László |
|||
7. |
Moga Sergiu Ionut |
|||
8. |
Bobál Gergely |
|||
9. |
Vernes Richárd |
|||
10. |
Nagy Mihály Krisztián |
|||
11. |
Czuczi Márton |
|||
12. |
Szemerédi Norbert |
|||
13. |
Kapacina Valér |
|||
14. | Vida Krisztofer |
FC Twente |
||
15. |
Ihrig Farkas Sebestyén | Parma | ||
16. |
Szilvási Péter |
Greuther Fürth |
||
17. |
Gyollai Dániel |
Stoke City |
||
MTK, Sándor Károly Akadémia |
||||
1. |
Ambrus Sándor |
|||
2. |
Bonifert Péter |
|||
3. |
Busai Attila |
|||
4. |
Csiky Norbert |
|||
5. |
Fodor Ferenc |
|||
6. |
Frőlich Roland |
|||
7. |
Gál András |
|||
8. |
Hajdú Ádám |
|||
9. |
Hegyesi László |
|||
10. |
Jova Levente |
|||
11. |
Kálnoki Kis Dávid |
|||
12. |
Kanta Szabolcs |
|||
13. |
Kecskés Tamás |
|||
14. |
Kelemen Dávid |
|||
15. |
Kornis Attila |
|||
16. |
Kovács Zoltán |
|||
17. |
Ladányi Tibor |
|||
18. |
Ladóczki István |
|||
19. |
Lengyel Dániel |
|||
20. |
Lipcsei Roland |
|||
21. |
Melczer Vilmos |
|||
22. |
Miklósvári János |
|||
23. |
Molnár Marcell |
|||
24. |
Nagy Tibor |
|||
25. |
Nikházy Márk |
|||
26. |
Pál András |
|||
27. |
Papp Gergely |
|||
28. |
Ponczók Csaba |
|||
29. |
Poór Patrik |
|||
30. |
Pölöskey Zsolt |
|||
31. |
Présinger Ádám |
|||
32. |
Rása gergő |
|||
33. |
Ribi István |
|||
34. |
Simon Attila |
|||
35. |
Sütő László |
|||
36. |
Szabó Ádám |
|||
37. |
Szabó László |
|||
38. |
Szekeres Adrián |
|||
39. |
Takács Péter |
|||
40. |
Tischler Patrik |
|||
41. |
Urbán Gábor |
|||
42. |
Vadnai Dániel |
|||
43. |
Varga Péter |
|||
44. |
Vass Patrik |
|||
45. |
Adorján Krisztián |
Liverpool | ||
46. |
Filkor Attila |
Internazionale, Bari |
6 |
|
47. |
Gulácsi Péter |
Liverpool |
||
48. |
Pintér Ádám |
Zaragoza |
12 |
|
49. |
Hrepka Ádám |
Bnei Jehuda |
||
50. |
Eppel Márton |
Paks | Nijmegen |
|
51. |
Lencse László |
Hapoel Ironi Kiryat Shmona | ||
52. |
Tamási Zsolt |
Ascoli | ||
53. |
Varga Roland |
Győri ETO |
Brescia |
|
54. |
Busai Attila |
FTC |
FC Wil |
|
55. |
Disztl Dávid |
Akureyrar |
||
56. |
Gosztonyi András |
Diósgyőr |
Bari |
|
57. |
Simon Ádám |
Haladás |
Palermo |
|
58. |
Simon András |
Pápa |
Liverpool |
|
59. |
Vadon Dániel |
Befejezte |
Manchester City |
|
60. |
Balogh Béla |
Kecskemét |
Colchester United/Murcia |
4 |
61. |
Bori Gábor |
Paks | Leicester | 9 |
62. |
Pintér Ádám |
Zaragoza | 12 |
|
63. |
Rodenbücher István |
Pápa |
3 |
|
64. |
Pollák Zoltán |
Újpest |
2 |
|
65. |
Pátkai Máté |
Győri ETO |
2 |
|
66. |
Zsidai László |
MTK |
2 |
|
67. |
Németh Krisztián |
Roda |
11 |
|
68. |
Fülöp Márton |
Angol csapatok |
24 |
|
69. |
Kanta József |
2 |
||
Illés Akadémia (Szombathely) |
||||
1. |
Kovács István |
|||
2. |
Mursícs Roland |
|||
3. |
Devecseri Richárd |
|||
4. |
Jagodics Márk |
|||
5. |
Farkas Márk |
|||
6. |
Gyurján Bence |
|||
7. |
Szakály Attila |
|||
8. |
Radó András |
|||
9. |
Ugrai Roland |
|||
10. |
Skriba Máté |
|||
11. |
Kalász Milán |
|||
12. |
Puskás Martin |
PSV Eindhoven |
||
13. |
Tamás Krisztián |
AC Milan |
||
14. |
Szolga Máté |
Twente |
||
Fehér Miklós Akadémia (Győr) |
||||
1. | Windecker József |
|||
2. |
Nagy Gergely |
|||
3. |
Teimuraz Sarasenidze |
|||
4. |
Kiss Máté |
|||
5. |
Fejes Adrián |
Rapid Wien |
||
6. |
Simigla Attila |
Velky Meder (szlovák) |
||
7. |
Murányi Ádám |
Velky Meder |
||
8. |
Baranya Dániel |
Ausztria alacsonyabb osztály |
||
9. |
Nyári Márk |
Ausztria alacsonyabb osztály |
||
10. |
Ungerhoffer Gergely |
Ausztria alacsonyabb osztály |
||
11. |
Tatai Valentin |
Ausztria alacsonyabb osztály |
||
12. |
Rozmán Máté |
Ausztria alacsonyabb osztály |
||
Puskás Akadémia (Felcsút) |
||||
1. |
Gyurcsó Ádám |
5 |
||
2. |
Szolnoki Roland |
|||
3. |
Máté János |
FTC |
(A táblázatban minden játékos bemutatkozott az élvonalban, kivéve Fülöp és Filkor. Ahol a külföldi klub mellett feltüntettük a magyar klubot is, azt jelenti, hogy jelenleg abban a magyar csapatban játszik).
A magyar futball örökös baja volt, hogy akik külföldre mentek, nem lettek később megváltók, pedig a sor még a kilencvenes évek elején kezdődött. A Charleroi-ban 16 évesen berobbanó, később ki nem teljesedő Bukrán Gábor például azóta sem játszott magyar élvonalbeli meccset. Mások is megfordultak nagy kluboknál fiatalon, utóbb kézzelfogható eredmény nélkül.
A hazai NB I.-es nívót elérni pedig igazából nem komoly értékmérő, bár a futball hátországa elképzelhetetlen az élvonalban megforduló labdarúgók nélkül.
Emellett az objektivitást ugyancsak árnyalja, hogy az MTK akadémiáját 2001-ben alapították, a másik államilag is felkarolt - 2011-től évente legalább - 200 millióval támogatott négy műhely (Honvéd, Szombathely, Felcsút, Győr) azonban közel egyidős. 2007 vagy 2008 az indulásuk dátuma, vagyis legalább egy évfolyam már kifutott.
A bentlakásos rendszert magyar családok anyagi helyzete szülte
Nemrégiben a korábbi ligavezető, közgazdász, Muszbek Mihály bírálta a hazai akadémiákat, szerinte a bentlakásos rendszer nem a legjobb. A bentlakásos rendszer viszont épp azért teremtődött meg, mert egyszerűen nem kivitelezhető az, ami Angliában van, hogy családokhoz kerüljenek a gyerekek, mert a magyar családoknak napi megélhetési gondjaik vannak, nem tudnak befogadni még valakit.
Teljesen más lenne az akadémiákról kialakult kép, ha az elmúlt öt évben kijött volna egy olyan játékos, aki megugorja például a Liverpool szintjét – erre még Németh Krisztiánnak sem volt reális esélye –, vagy az erősebb bajnokságokból, bármelyik spanyol, olasz, német csapatban kezdő lenne hétről hétre. (BL-es sztárcsapatig eljutó játékos az elmúlt 10-15 évben a környező országokban rendre akadt, csak Magyarországon nem. Novothny Soma a Napoliban, Bajner Bálint a Dortmundban talán még előreléphet.)
Ezzel a megállapítással maradéktalanul egyetért Domonyai László, az MTK klubvezetője.
„Németh Krisztián előtt még ott a jövő, mert 27-28 éves korára még eljuthat a három legjobb holland csapat szintjére, ha addig folyamatosan fejlődik, és nem hátráltatja semmi. Azért az egy fontos lépcső, és addig még mindig van három vagy négy éve. A kapus Gulácsi Péter vagy Adorján Krisztián pedig még mindig ott vannak a tűz közelében a Liverpoolnál, akiknek még sikerülhet. Nemcsak a kétkedők elhalkulása miatt lenne ez fontos, hanem a gyerekek szempontjából is, hús-vér példaképek lehetnek ugyanis előttük” – mondta.
Akár az elmúlt tíz év összefoglalójaként is értelmezhető Domonyai következő gondolata.
„Az értékteremtés volt a legfontosabb célunk, és azt hiszem, ezt maradéktalanul megtettük. Európa legfiatalabb átlagéletkorú bajnokcsapatát mi adtuk, ebben 15 saját nevelésű futballistánk volt. A mostani szezonban volt olyan meccsünk, amikor tizenegy saját nevelésű játékossal álltunk fel. A világért sem szeretném összehasonlítani magunkat a Barcelonával, de ott is saját nevelésű tizenegy vette fel a harcot. A jelenlegi válogatott keretben is van három-négy agárdi nevelésű. Kezdetben furcsa és szokatlan volt, hogy az akadémián felnövő játékosaink ellenfélként jöttek vissza a pályánkra, de ehhez hozzá lehetett szokni. Húszan vannak most is a hazai élvonalban, akik nálunk pallérozódtak.”
Az MTK tehát jól prosperált – volt olyan év, amikor valamennyi korosztályban bajnoki címet ünnepelhetett -, de az örmény Mika Astarak vagy a szlovák Senica ellen a nemzetközi kupában már kevésnek bizonyult az itthon idillinek látszó rendszer.
Az akadémiai csapatoknak évente megrendezett Puskás-kupán eddig rendre honvédosok emelkedtek ki. Vólent, Kapacina valamint Bobál is a torna gólkirályai lettek. Pedig itt voltak a Real Madrid ifjúsági játékosai is.
Az 1992-ben született Morata nemrég be is mutatkozott Real Madridban, ő a felcsúti tornán is kiemelkedett a játékával. A szintén a Puskás-kupán résztvevő görög Panathinaikosz fiataljai közül is már debütáltak a felnőtt csapatban, míg a már említett magyar trió még csak a Honvédot ostromolja. (Bobál a Manchester Citynél volt próbajátékon, jövőre visszatérhet oda, talán neki sikerül először az áttörés.)
Itt jön képbe a megfelelő versenyeztetés, a lehetőség megadása, a tehetség kiteljesítése, ami egy igazi futballkultúrában, egy jól működő szakmai rendszerben értelemszerűen lényegesen könnyebb.
„Fontos a mennyiség, de a minőség sem elhanyagolható szempont. Gyurcsó Ádám, akire rendkívül büszkék vagyunk, válogatott lett, első meccsén rögtön gólt rúgott. Szolnokit azonnal be tudta építeni Paulo Sousa a Videoton Európa Liga-meccseire. Ezek nagy erények. Ettől még folyamatos útkeresésben voltunk és vagyunk, most Tajti József a szakmai munka felelőse, ő egyre szorosabban működik együtt a hétköznapjait szintén nálunk élő Paulo Sousával és stábjával, míg korábban Mezey György és Gellei Imre kezében volt az irányítás. Tíz év múlva lehet bizonyítványt kiállítani, az már a hatékonyság megítélésének megfelelő időtartama. A vizsgált három szempont nagyon fontos, de azt is meg lehet említeni, hogy a Puskás Akadémiáról ketten is Amerikába kerültek ösztöndíjjal, ott folytatták tanulmányaikat és a focit, vannak jogi egyetemistáink, és az év sportmenedzser-hallgatója lett a Testnevelési Egyetemen volt növendékünk, Papp Bence. Fontos, hogy büszkék lehessünk azokra, akik kikerülnek tőlünk, akkor is, ha nem lesznek világhírű játékosok” – mondta Szöllősi György, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója.
Felcsútról külföldre senki sem mehet közvetlenül – ez is torzítja a táblázatot -, mert az a filozófiájuk, hogy előbb a Videotonban kell kiteljesedniük. Vagy éppen a Puskás Akadémia másodosztályú csapatában, amely vezeti is a bajnokságot az NB II.-ben, és akár élvonalbeli is lehet jövőre, jogi akadályai nincsenek.