Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Mit nem tud Orbán futballakadémiája?

2013.01.03. 13:56
2011-ben kaptak először állami támogatást a magánszemélyek által alapított magyar futballakadémiák, köztük Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti intézménye. Az akadémiáktól várják a magyar futball felemelkedését, ezért végignéztük, hogyan teljesítettek az elmúlt években.

„A magyar válogatott problémáit az akadémiák talán nyolc év múlva megoldhatják, de a bajnokság ettől még nem biztos, hogy erősebb, élményt nyújtó lesz, mert a klubokra csak közvetve lehetnek hatással” – mondta 2007-ben Orbán Viktor, mielőtt belevágott volna a nevéhez fűződő felcsúti akadémia szervezésébe.

Két év múlva azt is kijelentette, nehezebb, mint gondolta. „Ha valami is hiányzik egy játékosból, akár emberileg is, képtelenség érvényesülnie.”

Az akadémiai képzés jó tíz évvel később indult el Magyarországon, mint a franciáknál, spanyoloknál vagy a hollandoknál. Az MTK kezdeti sikerei – bajnoki cím 2005-ben – még inkább megmutatták, hogy egy tervszerű elitképzéssel mekkora lépést lehet tenni itthon, még ha kizárólag fiatalokkal a Bajnokok Ligája elérhetetlen is.

Az akadémiák hatékonyságán még éveken át fognak vitatkozni, ahogy a képzési rendszerről is, illetve a képzést vezetők felkészültségéről, szakmai nyitottságáról. Orbán két korábbi kapitányt – Mezey Györgyöt és Gellei Imrét – is lecserélt, és hamarosan Paulo Sousa portugál edzőtársai veszik át az irányítást. (Amikor érezte, hogy nem mennek jól a dolgok, Agárdról, az MTK akadémiájáról hozott képzési igazgatót, aki pár hónap után visszament, mert nem jött ki Gelleivel.)

A korosztályos bajnokságok alapján nehéz objektív képet kapni arról, melyik a legjobb akadémia, de még a korosztályos válogatottság sem igazi értékmérő, mert sokkal többen tűnnek el nagyszerű indulás után, mint ahányan befutnak. Ezért egy másik mércét vettünk alapul. Az általunk vizsgált szempontok: hány élvonalbeli játékost adtak, hány játékost adtak el külföldre, és ki volt az, aki felnőtt válogatott lett.

Természetesen így sem kaphatunk tökéletes képet, mert Várhidi Péter kapitánysága idején volt egy sikertelennek bizonyult fiatalítási hullám. A tartalékcsapatból, 18 évesen is válogatott lehetett valaki, az idősebbek kikerültek - harminc feletti játékos Kisteleki elnök sugallatára nem is volt -, Magyarország pedig hatodik lett selejtező csoportjában.

 Szám  Játékos neve
 Magyaro.
 Külföldi klub
 Válogatottság
   Honvéd, Magyar Futball Akadémia
   
 
1.
Vólent Roland
     
2. Czár Richárd
  First Vienna
 
3. Baráth Botond
     
4.
Nagy Gergő
     
5.
Vécsei Bálint
     
6. Erdélyi László
     
7.
Moga Sergiu Ionut
     
8.
Bobál Gergely
     
9.
Vernes Richárd
     
10.
Nagy Mihály Krisztián
     
11.
Czuczi Márton
     
12.
Szemerédi Norbert
     
13.
Kapacina Valér
     
14. Vida Krisztofer
  FC Twente
 
15.
Ihrig Farkas Sebestyén   Parma  
16.
Szilvási Péter
  Greuther Fürth
 
17.
Gyollai Dániel
  Stoke City
 
   MTK, Sándor Károly Akadémia
     
1.
Ambrus Sándor
     
2.
Bonifert Péter
     
3.
Busai Attila
     
4.
Csiky Norbert
     
5.
Fodor Ferenc
     
6.
Frőlich Roland
     
7.
Gál András
     
8.
Hajdú Ádám
     
9.
Hegyesi László
     
10.
Jova Levente
     
11.
Kálnoki Kis Dávid
     
12.
Kanta Szabolcs
     
13.
Kecskés Tamás
     
14.
Kelemen Dávid
     
15.
Kornis Attila
     
16.
Kovács Zoltán
     
17.
Ladányi Tibor
     
18.
Ladóczki István
     
19.
Lengyel Dániel
     
20.
Lipcsei Roland
     
21.
Melczer Vilmos
     
22.
Miklósvári János
     
23.
Molnár Marcell
     
24.
Nagy Tibor
     
25.
Nikházy Márk
     
26.
Pál András
     
27.
Papp Gergely
     
28.
Ponczók Csaba
     
29.
Poór Patrik
     
30.
Pölöskey Zsolt
     
31.
Présinger Ádám
     
32.
Rása gergő
     
33.
Ribi István
     
34.
Simon Attila
     
35.
Sütő László
     
36.
Szabó Ádám
     
37.
Szabó László
     
38.
Szekeres Adrián
     
39.
Takács Péter
     
40.
Tischler Patrik
     
41.
Urbán Gábor
     
42.
Vadnai Dániel
     
43.
Varga Péter
     
44.
Vass Patrik
     
45.
Adorján Krisztián
  Liverpool  
46.
Filkor Attila
  Internazionale, Bari
6
47.
Gulácsi Péter
  Liverpool
 
48.
Pintér Ádám
  Zaragoza
12
49.
Hrepka Ádám
  Bnei Jehuda
 
50.
Eppel Márton
Paks Nijmegen
 
51.
Lencse László
  Hapoel Ironi Kiryat Shmona  
52.
Tamási Zsolt
  Ascoli  
53.
Varga Roland
Győri ETO
Brescia
 
54.
Busai Attila
FTC
FC Wil
 
55.
Disztl Dávid
  Akureyrar
 
56.
Gosztonyi András
Diósgyőr
Bari
 
57.
Simon Ádám
Haladás
Palermo
 
58.
Simon András
Pápa
Liverpool
 
59.
Vadon Dániel
Befejezte
Manchester City
 
60.
Balogh Béla
Kecskemét
Colchester United/Murcia
4
61.
Bori Gábor
Paks Leicester 9
62.
Pintér Ádám
  Zaragoza 12
63.
Rodenbücher István
Pápa
  3
64.
Pollák Zoltán
Újpest
  2
65.
Pátkai Máté
Győri ETO
  2
66.
Zsidai László
MTK
  2
67.
Németh Krisztián
  Roda
11
68.
Fülöp Márton
  Angol csapatok
24
69.
Kanta József
    2
   Illés Akadémia (Szombathely)
     
1.
Kovács István
     
2.
Mursícs Roland
     
3.
Devecseri Richárd
     
4.
Jagodics Márk
     
5.
Farkas Márk
     
6.
Gyurján Bence
     
7.
Szakály Attila
     
8.
Radó András
     
9.
Ugrai Roland
     
10.
Skriba Máté
     
11.
Kalász Milán
     
12.
Puskás Martin
  PSV Eindhoven
 
13.
Tamás Krisztián
  AC Milan
 
14.
Szolga Máté
  Twente
 
   Fehér Miklós Akadémia (Győr)
     
1. Windecker József
     
2.
Nagy Gergely
     
3.
Teimuraz Sarasenidze
     
4.
Kiss Máté
     
5.
Fejes Adrián
  Rapid Wien
 
6.
Simigla Attila
  Velky Meder (szlovák)
 
7.
Murányi Ádám
  Velky Meder
 
8.
Baranya Dániel
  Ausztria alacsonyabb osztály
 
9.
Nyári Márk
  Ausztria alacsonyabb osztály
 
10.
Ungerhoffer Gergely
  Ausztria alacsonyabb osztály
 
11.
Tatai Valentin
  Ausztria alacsonyabb osztály
 
12.
Rozmán Máté
  Ausztria alacsonyabb osztály
 
   Puskás Akadémia (Felcsút)
     
1.
Gyurcsó Ádám
    5
2.
Szolnoki Roland
     
3.
Máté János
FTC
   

(A táblázatban minden játékos bemutatkozott az élvonalban, kivéve Fülöp és Filkor. Ahol a külföldi klub mellett feltüntettük a magyar klubot is, azt jelenti, hogy jelenleg abban a magyar csapatban játszik).

A magyar futball örökös baja volt, hogy akik külföldre mentek, nem lettek később megváltók, pedig a sor még a kilencvenes évek elején kezdődött. A Charleroi-ban 16 évesen berobbanó, később ki nem teljesedő Bukrán Gábor például azóta sem játszott magyar élvonalbeli meccset. Mások is megfordultak nagy kluboknál fiatalon, utóbb kézzelfogható eredmény nélkül.

A hazai NB I.-es nívót elérni pedig igazából nem komoly értékmérő, bár a futball hátországa elképzelhetetlen az élvonalban megforduló labdarúgók nélkül.

Emellett az objektivitást ugyancsak árnyalja, hogy az MTK akadémiáját 2001-ben alapították, a másik államilag is felkarolt - 2011-től évente legalább - 200 millióval támogatott négy műhely (Honvéd, Szombathely, Felcsút, Győr) azonban közel egyidős. 2007 vagy 2008 az indulásuk dátuma, vagyis legalább egy évfolyam már kifutott.

A bentlakásos rendszert magyar családok anyagi helyzete szülte

Nemrégiben a korábbi ligavezető, közgazdász, Muszbek Mihály bírálta a hazai akadémiákat, szerinte a bentlakásos rendszer nem a legjobb. A bentlakásos rendszer viszont épp azért teremtődött meg, mert egyszerűen nem kivitelezhető az, ami Angliában van, hogy családokhoz kerüljenek a gyerekek, mert a magyar családoknak napi megélhetési gondjaik vannak, nem tudnak befogadni még valakit.

Teljesen más lenne az akadémiákról kialakult kép, ha az elmúlt öt évben kijött volna egy olyan játékos, aki megugorja például a Liverpool szintjét – erre még Németh Krisztiánnak sem volt reális esélye –, vagy az erősebb bajnokságokból, bármelyik spanyol, olasz, német csapatban kezdő lenne hétről hétre. (BL-es sztárcsapatig eljutó játékos az elmúlt 10-15 évben a környező országokban rendre akadt, csak Magyarországon nem. Novothny Soma a Napoliban, Bajner Bálint a Dortmundban talán még előreléphet.)

Ezzel a megállapítással maradéktalanul egyetért Domonyai László, az MTK klubvezetője.

„Németh Krisztián előtt még ott a jövő, mert 27-28 éves korára még eljuthat a három legjobb holland csapat szintjére, ha addig folyamatosan fejlődik, és nem hátráltatja semmi. Azért az egy fontos lépcső, és addig még mindig van három vagy négy éve. A kapus Gulácsi Péter vagy Adorján Krisztián pedig még mindig ott vannak a tűz közelében a Liverpoolnál, akiknek még sikerülhet. Nemcsak a kétkedők elhalkulása miatt lenne ez fontos, hanem a gyerekek szempontjából is, hús-vér példaképek lehetnek ugyanis előttük” – mondta.

Akár az elmúlt tíz év összefoglalójaként is értelmezhető Domonyai következő gondolata.

Utánpótlás korú labdarúgók edzenek Szolnokon a Tiszaligatben
Utánpótlás korú labdarúgók edzenek Szolnokon a Tiszaligatben
Fotó: Bugány János

„Az értékteremtés volt a legfontosabb célunk, és azt hiszem, ezt maradéktalanul megtettük. Európa legfiatalabb átlagéletkorú bajnokcsapatát mi adtuk, ebben 15 saját nevelésű futballistánk volt. A mostani szezonban volt olyan meccsünk, amikor tizenegy saját nevelésű játékossal álltunk fel. A világért sem szeretném összehasonlítani magunkat a Barcelonával, de ott is saját nevelésű tizenegy vette fel a harcot. A jelenlegi válogatott keretben is van három-négy agárdi nevelésű. Kezdetben furcsa és szokatlan volt, hogy az akadémián felnövő játékosaink ellenfélként jöttek vissza a pályánkra, de ehhez hozzá lehetett szokni. Húszan vannak most is a hazai élvonalban, akik nálunk pallérozódtak.”

Az MTK tehát jól prosperált – volt olyan év, amikor valamennyi korosztályban bajnoki címet ünnepelhetett -, de az örmény Mika Astarak vagy a szlovák Senica ellen a nemzetközi kupában már kevésnek bizonyult az itthon idillinek látszó rendszer.

Az akadémiai csapatoknak évente megrendezett Puskás-kupán eddig rendre honvédosok emelkedtek ki. Vólent, Kapacina valamint Bobál is a torna gólkirályai lettek. Pedig itt voltak a Real Madrid ifjúsági játékosai is.

Az 1992-ben született Morata nemrég be is mutatkozott Real Madridban, ő a felcsúti tornán is kiemelkedett a játékával. A szintén a Puskás-kupán résztvevő görög Panathinaikosz fiataljai közül is már debütáltak a felnőtt csapatban, míg a már említett magyar trió még csak a Honvédot ostromolja. (Bobál a Manchester Citynél volt próbajátékon, jövőre visszatérhet oda, talán neki sikerül először az áttörés.)

Itt jön képbe a megfelelő versenyeztetés, a lehetőség megadása, a tehetség kiteljesítése, ami egy igazi futballkultúrában, egy jól működő szakmai rendszerben értelemszerűen lényegesen könnyebb.

„Fontos a mennyiség, de a minőség sem elhanyagolható szempont. Gyurcsó Ádám, akire rendkívül büszkék vagyunk, válogatott lett, első meccsén rögtön gólt rúgott. Szolnokit azonnal be tudta építeni Paulo Sousa a Videoton Európa Liga-meccseire. Ezek nagy erények. Ettől még folyamatos útkeresésben voltunk és vagyunk, most Tajti József a szakmai munka felelőse, ő egyre szorosabban működik együtt a hétköznapjait szintén nálunk élő Paulo Sousával és stábjával, míg korábban Mezey György és Gellei Imre kezében volt az irányítás. Tíz év múlva lehet bizonyítványt kiállítani, az már a hatékonyság megítélésének megfelelő időtartama. A vizsgált három szempont nagyon fontos, de azt is meg lehet említeni, hogy a Puskás Akadémiáról ketten is Amerikába kerültek ösztöndíjjal, ott folytatták tanulmányaikat és a focit, vannak jogi egyetemistáink, és az év sportmenedzser-hallgatója lett a Testnevelési Egyetemen volt növendékünk, Papp Bence. Fontos, hogy büszkék lehessünk azokra, akik kikerülnek tőlünk, akkor is, ha nem lesznek világhírű játékosok” – mondta Szöllősi György, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója.

Felcsútról külföldre senki sem mehet közvetlenül – ez is torzítja a táblázatot -, mert az a filozófiájuk, hogy előbb a Videotonban kell kiteljesedniük. Vagy éppen a Puskás Akadémia másodosztályú csapatában, amely vezeti is a bajnokságot az NB II.-ben, és akár élvonalbeli is lehet jövőre, jogi akadályai nincsenek.