Páros lábbal a labdára állt és tisztelgett

Szombat este bemutatkozott a magyar labdarúgó élvonalban a százegyedik csapat: a Mezőkövesd-Zsóry. Az 1975-ben alapított Munkás jelentős utat járt be, és mivel a futballszüzességemet körülbelül 1985-ben, nyolcévesen azon a pályán veszítettem el, nem lehetett kérdés, hogy a magasztos pillanatról, a kezdőrúgásról nem maradhatok le, pláne, hogy a nyolcból ezt az egyet nem adta a tévé.

8

Galéria: Páros lábbal labdára állt és tisztelgettFotó: Soós Lajos / MTI

Tíz éve voltam élőben élvonalbeli meccsen, de felfüggesztettem a bojkottomat, az érzelmi kötődés mégiscsak érzelmi kötődés. Az felülírja, hogy a sportág extrém változatát játsszák Magyarországon. Idén a milánói derbi, a februári Clasico valamint a BL-döntő után célba vettem a Hidegkuti Stadiont, hiszen az MTK az ellenfél.

---------------

Kövesdről jöttek vagy százan, húsz év körüli drukkerek áhítattal kérdezték az egyik idősebb bácsikát, aki már volt a pályán, míg ők még nem. „A Fradi lett volna a legjobb, ha nem a Puskásban van, de nekünk most ez a legnagyobb dolog. Nem gondoltam volna, hogy ezt én még valaha megélem. A Kövesdet láthatom az NB I-ben.”

--------

A klubelnök-államtitkár Tállai András esküvőt hagyott ott a kezdőrúgásért, amikor letámadtam a kezdés előtt, először elhárított. Tele volt feszültséggel. A szünetben beszéltünk egy kicsit. Akkor is dolgozott benne az adrenalin, igazából nem csalódtam, még a politikai szerepvállalása előtt igen lelkesedett a csapatért.

Megkérdezte, mit várok a 0-0 után a második félidőben. Udvariasságból 1-1-et mondtam. Ő ennél jobban aggódott, és nem alaptalanul. De ne szaladjunk ennyire előre.

--------------------

Aki valaha Dél-Borsodban élt, tudta, mit jelentett a Mezőkövesdi Munkás, micsoda kiváltság volt oda bekerülni, pedig akkor csak a megye I.-ben játszott. Aki valaha volt futballpályán, pontosan érzékelte, mit jelentett a példaképfunkció. Egyáltalán nem magyar futballtörténeti pillanat, még a megyében sem jegyezték fel, hogy lőtt kapura Gyúró (Kovács Gyula) 1985-ben, hogy vitte végig a félpályán a labdát, mint ahogy azt sem: nagy vétke az volt, hogy visszanézett arra a védőre, miután kicselezte. A keresztszalagja bánta, kegyetlenül lerúgták.

A 8-12 éves, a futballébredésüknél tartó gyerekeknél ő volt az isten. Később Papp Sanyi. Ahogy Winkler sokat tud mesélni a haladásos Szabó Feriről, mindekinek volt egy játékos az életében, akit csodált, akit a saját képzeletében válogatott mezben látott, hiszen ott a helye, úgy dőlnek balra vagy jobbra a védők a kapu előtt, ha nála a labda, hogy igazából a kezével gyengébben bánik a labdával, mint a lábával.

Akkor lelkesedtem a Kövesdért, de kicsit haragudtam, hogy Gyúrót elvitte a Munkás Bükkzsércről, mert a kis falunak is sebezhetetlenséget adott volna a járási rangadókon. Amikor a régi neveket említem Tállainak – akivel az MTK-pályán talákoztam először -, szinte fátyolos lesz a szeme.

-----------------

A Kövesd azóta már sok zsoldossal az NB I.-ben van. Mindketten érezzük, ismerjük és tudjuk Tállaival, az volt az igazi, amikor Mezőkövesd összegyűjtötte a város valamint a környék tehetséges gyerekeit, és megadta nekik az esélyt a megye I.-re, egy jobb futballéletre.

És boldog volt mindenki, tombolhatott a lokálpatriotizmus. Volt egy kifejezetten jól működő rendszer, az MVSC és Mád ellen volt a csúcsrangadó, hogy ki a legjobb a megyében.

Azóta minden a feje tetejére állt. Békéscsaba, a Vasas, Nyíregyháza, Szeged nem tudott olyan csapatot felmutatni, hogy az élvonalba kerülhessen. A kövesdi csapatban azóta kövesdi nincs – a borsodivánkai Olasz Dénesnek viszont lett egy élvonalbeli meccse -, de megkapta a legnagyobb esélyt, kiharcolta azt NB I.-et.

Tállai nem kertelt, elmondta, hogy ő nem álmodott az élvonalról, de azért már csak ne kelljen szégyenkeznie, hogy jobb lett, mint a többi. Amikor a Tiszakécske vagy a Gázszer sorsát említem, amelyeknek üzleti modell és néző híján nem lehetett hosszú távú kifutásuk, azzal érvel, ő nem egy város, hanem a régió csapatát építi.

8

Galéria: Páros lábbal labdára állt és tisztelgettFotó: Soós Lajos / MTI

Hogy a környék gyerekei, ha tehetségesek és tele vannak ambícióval, akkor kijöhessen belőlük a maximum, ami esetleg korábban nem történt meg. Akadémiát nem akar, kicsit zavaró is lenne a Diósgyőr közelsége. „Még csak ez az első meccsünk, hagyjanak időt nekünk” - magyarázta.

A nézőtérről nyilvánvalóan nem úszhatta meg a bekiabálásokat, ahogy sorra kapta a Kövesd a gólokat, úgy lettek egyre bátrabbak és hangosabbak az egyébként visszafogott drukkerek, egy pillanat eljutottunk a 400 milláig, illetve: „kérjetek még annyit, ha máshogy nem megy.” A stadionra annyit kapott a Kövesd a kormány vis maior keretéből, hogy augusztusban már hazai pályája lehessen. (A hontalan egriek példája még egyszer nem fordulhat elő.)

Eközben végigfuttattam magamban, miről beszéltek a VIP-ben az MTK-drukkerek Tischler átigazolása kapcsán. Pántlikázott egy kis pénzt nekünk is Orbán - ez volt az üzenete mondandójuknak. 60 millióról tudnak, annyiba került a Felcsútnak az MTK centerének leigazolása.

Milyen izgalmas is lesz meccsre járni, ha majd a szurkolók azon vesznek össze, kit szeret jobban a miniszterelnök, ki kapott több milliót a nagy szavazatgeneráló futballfejlesztésben.

------------------

Pénteki cikkem után megtalált Orbán Gáspár a facebookon. (Igen, az ő fia.) Nem tetszett neki, amit a felcsúti akadémiáról írtam. Ő azt domborította ki, hogy öt akadémista is bemutatkozott a hazai ligában – megfogadtam, nem írok jelzőt –, nekem inkább az volt a bajom, amit egyébként klubvezetők is osztottak azóta, hogy maguknak kellett volna nevelniük, ha már 3 milliárdból gazdálkodnak, ami kvázi nagyobb költségvetés, mint a fél hazai ligáé. Megértem ugyanakkor Gáspárt, ha az ő bálványait nem tudja elhelyezni valós értékük szerint a futballban, nekem sem ment, ha bükkzsérciekről volt szó. Elképzelhetetlen volt, hogy ha Vili a csatár, akkor kikapjunk. A szurkoló ilyen. Ezt a cikket elfogultan, szurkolóként írom, azt elemzőként írtam, ha vélemény is. És az baj, hogy Gyurcsó súlytalan volt a podgoricai visszavágón, mert neki akkor kell húzni, ha a nemzetközi piac méri.

--------------

Albu. Talán ő volt a Munkás első légiósa. Nem volt bonyolult lélek a román csatár, de amikor a Kövesdet a kupában összehúzták a Ferencvárossal, és balszélsőt játszott, valami olyan történt, amit azóta is emleget a környék. Felállt a labdára és tisztelgett a jobbhátvéd, Simon Tibor előtt. Ha nem a saját szememmel látom, hajlamos vagyok arra, hogy a jelenlévők kiszínezik, de nem: tényleg felállt legalább egy másodpercre. Simon valami olyasmit mondott utána, hogy baj lesz. A Fradi gurított egy ötöst, nagy baj nem lett, de Alburól tényleg hihető volt, hogy nemcsak a hamisított átigazolási lapján szerepelt a Steaua, mint sokaknál, hanem egy időben ott is játszott. Nem sokat, de 35 felett is piszok gyors volt, ami az NB III-ban elég volt.

"Egy másik jelenet is emlékezetes: úgy tett, mintha kézzel el akarná kapni a labdák, mintha átkarolná, mire mindenki megdermedt, ő pedig ezt a szünetet kihasználva elhúzott a védők mellett. Volt egy másik román is nálunk: Gelu. Azt mondta egy hétköznap, fáj a foga, elmegy fogorvoshoz, nem megy edzésre. Azóta nem láttuk” - érzékeltette Tállai a korabeli viszonyokat.

-----------------

A meccs amúgy enyhe kövesdi fölényt az első félidőben, a Besenyőtelken született Balajti császár lehetett volna, ha belövi ziccerét, de amúgy érvényesült a jobb kondi és a jobb képzettség, talán még a tervszerűséget is ide lehet hozni.

Kanta ugyan kínosan ügyelt arra, hogy véletlenül se sprinteljen, Pölöskei viszont legalább azt megmutatta, jól rúg távolról. 3-0 lett, tíz év után egy meccsre felfüggesztettem a bojkottot. Nem biztos, hogy követi másik, mert talán az egész meccsen egy érintéssel nem passzoltak egyik oldalon sem.

---------------------

Ha elhelyezem ezt a meccset, és általánosítani akarok, akkor nem tudok másra gondolni, minthogy a nemzetközi mezőny, ha megméri a magyart, akkor reális eredmény született a nemzetközi kupákban. Természetesen ez is rendre előkerülő téma volt a lelátón.

Iszonyú holtidőben volt rá lehetőség, 5 másodpercig gondolkodik egy játékos, míg passzol, miközben a világ szerencsésebb futballfejlődésű országaiban annyi idő alatt végigfut egy kontra az egyik kaputól a másikig.

A válogatott másodedzője közvetlenül a Honvéd égése után kezdte magyarázni a tévében, a Vidi jobb csapat, mint a végül az utolsó percben továbbjutott Mladost satöbbi, satöbbi. Ha azt is hihettük, hogy az eredményjelző nem egy Tavares-jelentés, ne legyen illúziónk.

----------------

„Ez való itt nekünk, ha itt gurigázunk, nem másokkal, nem a külföldiekkel, mert azok jobban harapnak. És bármilyen gyenge lesz is, megnézzük” - összegzett egy drukker hazafelé menet.

Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!