Grosics Gyula előtt tiszteleg a világ

Az Euronews „legendás kapusnak” nevezte a pénteken elhunyt Fekete Párducot, és emlékeztet: őt tartják a kapus-söprögető pozíció kifejlesztőjének. A híroldal felidézi: 2008-ban Grosics mégis játszhatott a Fradiban, 46 évvel azután, hogy a rezsim ezt aktív játékos korában megakadályozta, és arról is megemlékezik, hogy a Sheffield elleni barátságos meccsen a 82 éves kapus a kezdőrúgás elvégzése után néhány percet a kapuban töltött, mielőtt lecserélték.

Az ötvenes évek elejének világfociját uraló Aranycsapat kapusa elhunyt

– írja az AFP, mely emlékeztet: Grosics egészségügyi problémái miatt többször kórházba került a közelmúltban. „Fekete Párducnak a teljesen fekete meze, merész vetődései és kifutásai miatt nevezték el, Puskás után a csapat egyik legismertebb játékosa volt a csapatnak” – írják. „Gyakorlatilag verhetetlenek voltak, és Grosics volt a csapat sarokköve” – írja a Reuters hírügynökség az Aranycsapatról.

A Wembley-ben vált hőssé

Aki nem tudta eddig, hogy mondják lengyelül azt, hogy Aranycsapat, az Onet.pl méltatásából megjegyezheti: Złotej Jedenastki. A sportoldal azt emelte ki, hogy Grosics 86 meccset játszott a legendás magyar válogatottban, és hogy halála után már csak a 89 éves Buzányszky Jenő az egyetlen élő Aranycsapat-tag.

A huszadik század legjobb kapusai között volt – szögezi le a cseh Blesk.cz, mely emlékeztet: az 1954-es döntőt elvesztette ugyan az Aranycsapat, de Grosics bekerült a torna legjobb játékosai közé.

A Wembley-ben vált hőssé 1953-ban, amikor a magyarok 90 év után először verték meg Angliát hazai pályán

 – írja a francia Lavenir.net, mely kiemeli az Aranycsapat 1954-es olimpiai bajnoki címét, és persze az 1954-es, 58-as és 62-es világbajnokságokat is. A MundoDeportivo.com Grosics pályájának állomásait idézi fel: dorogi indulásáról és honvédbeli sikereiről írnak, melyről a cikk leszögezi: az akkori focivilág egyik legjobbja volt. Arról is írnak, hogy Grosics 1962-es visszavonulása után edzőként dolgozott Magyarországon és Kuvaitban.

A Reuters azt is felidézi, hogy 1949-ben Grosics disszidálni próbált, amiért kémkedéssel és árulással vádolták, majd két évre eltiltották. 1956-ban is elhagyta az országot, majd amikor visszatért, a Honvédból Tatabányára kellett igazolnia. A tatabányai stadiont 2011-ben róla nevezték el – írja a hírügynökség.

Grosics haláláról a magyar parlamenti pártok is megemlékeztek, a Fekete Párducot a Magyar Olimpiai Bizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség is saját halottjának tekinti.