Illúzió, hogy legalább a fiatal focistáink jók

Bizonyítványosztásra hívott a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), amelyen a hazai futballakadémiák szakmai vezetői papírt kaptak arról, hogy tényleg értenek a futballhoz, miközben külföldre nem igazán sikerült megfelelő színvonalú játékost eladni, és az akadémistákból álló korosztályos válogatottat két éve például simán verte Albánia oda és vissza is.

A belga átvilágító cég, a Double Pass Dárdai Pál javaslatára lett tényező a hazai futballban, korábban a belga és a német futballt is auditálta, tavaly kezdte meg magyarországi tevékenységét. Feltérképezte a hazai terepet, rögtön igazolta Csányi Sándor MLSZ-elnök szavait, aki a vizsgálat előtt azt mondta, néhány akadémia önképe és a realitás nincs összhangban.

Az első vizsgálatok eredményét titokban tartották, de aztán az Index nyilvánosságra hozta azokat a számokat, amikből például kiderült, hogy a hazai akadémiai rendszer motorjának megálmodott Felcsút, bármennyi pénz is van a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiában, csak 50 százalékos teljesítményre képes, ami az iskolában sem elég a ketteshez.

Persze nem lehet az iskolával összevetni az értékelést, ezt ma is megkaptam válaszul, amikor kiderült, hogy az akadémiák irányítói háromféle minősítést kaptak a Double Passtól. A tavalyi szintfelmérés után a második év már az ő képzésükről szólt, hiszen a folytatásban nekik kell majd megkövetelni azokat a szempontokat, amik szerint képzik a gyerekeket, így ők a garanciái a fejlődésnek.

Kezdjük a végén: nem bukott meg senki. A leggyengébb osztályzat a megfelelt volt. Ebbe a kategóriába hatan kerültek, köztük a felcsúti Kenyeres Imre, akinek a neve onnan lehet ismerős, hogy Egervári Sándor segítője volt a válogatott működése alatt.

Török László Kecskemétről már a felnőtt csapat főnöke is volt, szakdolgozatát egykor Mezey György doktor a nyilvánossággal is megosztotta. Török a szakmai gyakorlatát Manchesterben végezte. 

Gondoljunk bele, mit fogott fel, milyen tapasztalatokat szerzett, volt-e értelme a meccsnézésen kívül is annak az útnak, ha most a leggyengébb minősítést kapta. A dolgozat később le is került a netről.

Gyengék még:

• Győri János pécsi ügyvezető
• Ott József pécsi utánpótlás igazgató
• Pusztai László kaposvári szakmai igazgató
• Trakperger Árpád újpesti szakosztályvezető.

Ők egytől-egyig a saját szintjükön döntéshozó emberek, vagyis gyakran gyerekekről, családokról határoznak, a kívánalmaknak alig megfelelő tudással.

És most jöjjön a következő kategória, a jól megfeleltek névsora. Ide, a középmezőnybe tartoznak a legtöbben. A névsor nem sorrendet tartalmaz, csak ábécé sorrendben jönnek az érintettek.

• Bene Ferenc, a diósgyőri utánpótlás szakmai igazgatója
• Domonyai László a MTK klubigazgatója
• Dragóner Attila FTC akadémiai menedzser
• Fórián Zsolt a győri utánpótlás szakmai igazgatója
• Fuhrmann Zsolt a DVTK utánpótlásának szervezési igazgatója
• Gémesi Csaba, kaposvári ügyvezető
• Herczeg András debreceni akadémiai vezető
• Keller József a Ferencváros szakmai vezetője
• Kovács Norbert a Vasas volt ügyvezetője
• Sallói István a Kecskemét klubigazgatója
• Tajti József a Felcsút szakmai igazgatója
• Tóth Miklós az Illés Akadémia ügyvezető igazgatója
• Tuboly Frigyes, a Vasas akadémiájának szakmai igazgatója
• Vincze Ottó, győri klubigazgató.

Az említettek is, mint mindenki más Hugo Shoukenstől, a belga DP egyik vezetőjétől vették át az oklevelüket. Dunai Antal és Gellei Imre gratulált nekik.

És akkor következzenek az eminensek, a kiváló minősítéssel végzettek, itt már voltak olyan bátrak a belgák, hogy a százalékokat is közzétették.

Tamási Zsolt, az MTK akadémia igazgatója - ez az intézménynek etalonnak számított nagyon sokáig, igaz akkor alig volt még versenytársa -, 88 százalékot ért el, vagyis fél százalékkal meghaladta a küszöböt, ezzel váltotta meg a helyét a legjobbak közt.

Herczeg Vince, Honvéd igazgató (90), Neumann Gábor Nyíregyháza, Pacsi Bálint Szombathely, Szalánczi Zoltán Debrecen (91), Németh Károly Nyíregyháza képzési igazgató (95).

A három dobogósból kettő Békéscsabáról került ki, ezek után lesz majd igazán izgalmas, hogy a csabaiak az élvonalban mennyi saját nevelésű játékossal állnak majd fel. Marik László békéscsabai vezető 96 százalékot ért el, ezzel holtversenybe került a honvédos szakmai igazgató Jasper de Muijnckkel.

Megdöbbentő volt látni, hogy az oklevelek átvétele után, amikor a szoftveres oktatás került sorra, vagy tízen leléptek, arra már nem voltak kíváncsiak, hogy milyen például ha egy adatbázist kell létrehozni és felépíteni. A német utánpótlásigazgató Storckot, aki most az U20-as válogatottal Új-Zélandon van a vb-n, egyébként ez ütötte szíven leginkább, hogy fizikai méréseket, a fejlődés nyomon követését, dokumentálását eddig nem tartotta fontosnak a magyar a szakma java része, hogy bármilyen értékek egyáltalán könnyen hozzáférhetőek legyenek.

A Double Pass munkája ezzel nem ért véget, mert jövő áprilisban majd egy újabb akadémiai rangsor jön ki, amiből kiderül, hogy kik és mennyire fogadták meg a tanácsokat, mennyit fejlődtek, esetleg mennyit fejlődtek vissza. És a legfontosabb, tudtak-e előrelépni.

Utána jönnek a húsba vágó kérdések, a pénzosztás

- ezek már Szabó Tamás szavai, aki az egész projektet felügyelte az MLSZ részéről, és gyorsan rámutatott egy rossz berögződésre. Ha azt is mondja a magyar szakma, hogy utánpótlásvonalon jól állunk, ez illúzió. „Nem állunk jól” – nyomatékosította.

„Most már legalább tudjuk, hogy merrefelé kell venni a helyes irányt. Korszerűsíteni kell az itthoni struktúrákat. Tudom én, hogy ha türelmet kér a szakma, akkor az közhelyes és devalválódott mondat, de higgyék el, megvan a tenni akarás. Nyugaton az akadémiák profitorinetált szervezetek, ez nálunk nem így van. Most tettünk egy lépést, hogy a legmegfelelőbb trendek felé haladjunk. A képzési elvek ezek után remélhetőleg megfelelnek majd a nagy klubok elvárásainak. A belgákat meglepetésként érte, hogy a döntéseknél a szakma nincs kellő súllyal bevonva. Meglepetésként érte az is, hogy nem a játékosság, nem a játékon keresztül való tanulás az elsődleges a kiválasztásnál sem. Inkább a képzés, pedig ez nem jó, hiszen nem rakódik rá semmire. A 24. órában vagyunk, most kell megtenni a helyes lépéseket, hogy kurrens áru jöjjön ki az intézményekből. A filozófia nem is kicsit van elmaradva a nemzetközi trendektől. Az akadémia és a klubok között nem szerves a kapcsolat, ezen a téren is javítani kell.”

• Ezek után kérdés, hogy akadémia vezetők, akik külföldi tanulmányutakon vettek részt, mit láttak, mit honosítottak meg itthon régebben.
• Megértették-e azt, amit külföldön láttak?
• Ha analizáltak, akkor a megfelelő következtetéseket vonták-e le vagy rosszakat?
• Egyáltalán, ha már egy akadémián dolgoztak, milyen minőségű munkát végeztek eddig?

Ezek után természetesen nem meglepő, hogy Dárdai Pál keretében akadémista elvétve van. A görögök ellen még 23 év alatti játékos sem volt.

Abban ugyanakkor mindenki megegyezett, hogy a DP tükröt mutatott, és az MLSZ jó döntést hozott, hogy kötelezte az akadémiai vezetőket, hogy ebbe a tükörbe belenézzenek. Abban ugyanúgy mindenki egyetért, hogy az edzőképzés megreformálása nem megy egyik napról a másikra.

A legfontosabb kérdés, hogy ezzel a szakember gárdával, elképzelhető-e a megújulás. Amikor kedélyesen megtapsolják azt is, aki éppen csak átmegy. Ha azokra is büszkék vagyunk, akik nem adnak a válogatottba játékosokat.

Szabó abszolút nem értett egyet azzal, hogy a magyar futball néhány kártékony, megélhetési figuráját tapsolják a többiek, gratulálnak nekik széles mosollyal.

Felvetettem neki, hogy nem égett-e egyes emberek arcáról a bőr, amikor ilyen minősítést kapnak egy független szervezettől, miközben ők magukat szakembereknek tartják és sorsokról határoznak.

Egyik napról a másikra nem megy a változás. A dolgok mélyén elkezdődött a változás, de hogy ez mennyi ideig tart, azt senki sem meri megjósolni, mert igazából megjósolhatatlan

- ebben maradtunk.