Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Szégyellhetik magukat, akik Storckot szétszedték

2015.11.16. 14:24 Módosítva: 2015-11-16 15:54:33
Magyarország élt az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) által kínált eséllyel, és kiharcolta a részvételt a 24 csapatosra bővített Európa-bajnokságon. Létszámemelés nélkül nem jött volna össze, de tegyük hozzá, a hollandoknak, szerbeknek így sem sikerült.

A magyar válogatott ott lesz 2016-ban az Európa-bajnokságon. Ehhez az eredményhez sok minden kellett, úgy értve, hogy a bővítés mellett.

Visszaszámlálás

A sorsolás december 12-én lesz Párizsban, addig lehet latolgatni, kik lennének nekünk a jók, kedden már az is kiderül, melyik kalapban leszünk. Sőt, ha az írek hétfő este legyőzik a bosnyákokat, a harmadik kalapból várhatjuk a sorsolást.

Elsősorban Pintér Attila gyors és kódolható kudarca.

2013 októberében, az 1-8-as amszterdami vereség után Csányi Sándor nyilvánvalóvá tette , hogy külföldi szakembert képzel el, nem is lát olyan magyart, aki az Európa-bajnokságra ki tudná vezetni a csapatot.

Ezek után váratlanul kinevezték a hazai szinten két bajnoki címet szerző, de stílusa és képzetlensége miatt nem kedvelt Pintért. Ráadásul azért is volt visszás a megbízatása, mert egy nappal korábban Thomas Doll megkapta a Fradi irányítását. Ha oda nem felelt meg magyar, miért lett jó a válogatottnál?

Pintér rögtön az első barátságos meccsén kikapott a finnektől, az első sikertelen tétmeccse után az északírek ellen mennie kellett. Csányi elismerte a felelősségét, és igazolódott, hazai szakember tényleg képtelen a feladatra. Nem látunk bele, egyáltalán hogyan jutottak el addig a döntéshozók, hogy egyáltalán képbe jöhetett – az előzetesben lévő Tarsoly Csaba volt az egyik nagy támogatója -–, ma már kevéssé fontos.

Csányi nem kis kockázatot vállalt Pintér gyors menesztésével, de kutyaszorítóban volt, hiszen az MLSZ hosszú távú eredményességi terveiből addig semmi valósult meg.

A klubcsapatok súlytalanok a nemzetközi kupákban, már a szeptembert sem élik meg, nemhogy a tavaszt, ami a nagyívű programban szerepel.

Pintér az északírek elleni vereséggel (1-2 az Üllői úton) akaratán kívül mégis jót tett, hiszen a kudarc utat nyitott az alkalmas emberek előtt.

Ha döntetlent játszott volna, biztosan nem távolították volna el a kirakatból, és marad az állandó szenvedés. Bár ő úgy gondolta, akár vele is meg lehetett volna a folytatásban a 2014 őszén szerzett hét pont.

Dárdai és Storck szakértelme nagyon kellett a folytatásra

Dárdai kezdő, rutintalan edzőként négy nap alatt összerakta úgy a védelmet, hogy Bukarestben nem kapott hármat, mint előzőleg Egervárival. 39 évesen számtalan hazugságot leleplezett, erről már írtunk a nyáron.

Bognár György a hazai szakma szembeköpéséről beszélt Dárdai kinevezésekor.

Storcknak sem volt könnyű élete, mert a kirúgások miatt folyamatosan bírálták. Kirugdosta ugyanis azokat, akik nem illettek a jelenlegi filozófiához. Előbb a volt válogatott Pisont támadta meg, közvetlenül a selejtezők előtt pedig Egervári, miközben ő a magyar kollégáiról sohasem mondott rosszat.

A kazahok már előttünk vannak

Storck 2008-tól volt Kazahsztánban nagyjából három évig, ha abból táplálkozik most a kazah futball, amit tőle ellestek, már megérte odavinni. Ne feledjük, a kazahok klubszinten már előttünk vannak, az Asztanát hat éve alapították, és a BL-ben játszik. Nálunk a Videoton és a Debrecen nem tudott szinten maradni egy kiugró eredmény után.

Pisont nem tudta megemészteni, hogy az U20-as vb-re nem vihette ki a csapatot másodedzőként.

Storck szerintem tegye össze a két kezét, és adjon hálát, hogy kimehetett a vébére. Jogosulatlanul járt Új-Zélandon, hiszen semmit nem tett azért, hogy a válogatott eljusson oda. Sőt, csak felforgatta a csapatot, kicserélte a keretet olyanokra, akiknek szintén nem volt köze a szereplés kiharcolásához, és azzal gyerekek álmát döntötte romba. Minket ilyen eredményekért már rég lapátra tettek volna, miközben ő építheti tovább a karrierjét. Milyen dolog ez? Hogyan nyelheti le a magyar szakma?

Egervári azt nyelte le nehezen, hogy a magyar szakmai stábnak távoznia kellett a pótselejtezők előtt, mert ez ilyenkor már veszélyes. Storckot megosztó személyiségnek tartotta.

Csakhogy Storck jókat húzott, sikeresen meccselt. Egervári így természetesen azonnal váltott, és az új kommunikáció már arról szól, hogy Storcknál egy korábban elkedzett folyamat teljesedett ki. Nem is Magyarországon lennénk, ha nem kérné majd mindenki a részét a tortából, de Egervári már csak azért is érdekes, mert kiemelte Guzmics csapatba tételét. Ami igen könnyen a tönkretételéhez vezethetett volna. Nem könnyű edzői feladat felmérni, hogy egy játékos mennyire képes a nagy nyomás elviselésére. Guzmics akkor 25 éves volt, és nem volt kész a feladatra. A mai Guzmics már meghatározó ember, megedződött a Wislánál.

Egervári a leggyakoribb és legalapvetőbb magyar edzői hibát követte el, többet gondolt csapata erejéről, mint a valós. Mindez sem Dárdainál, sem Storcknál nem fordult elő.

Guzmics a talpra állásáról is beszélt vasárnap este, miközben Devecseri Szilárd most a másodosztályban van, a Mezőkövesddel harcol az élvonalért.

Ki tudja, ha őt is megfelelő időben állítja a csapatba, most teljesebb életet élhetne. Így viszont a hollandok elleni öngólja miatt újra kell építenie magát.

Kellett még ezeken kívül a szerencse

A Feröer elleni hazai meccsen az osztrák bíró egy olyan helyzetben nem ítélt büntetőt, amit akár be is fújhatott volna.

Clattenburg játékvezető pedig a norvég–magyaron intett továbbot, amikor akár büntetőt is ítélhetett volna.

Egyik sem volt teljesen tiszta tizenegyes, de már számtalan olyan esetet láttunk, amikor ilyen helyzetben büntető jött. A sikerhez 

a norvégok fölényeskedése és a magyarok lebecsülése is kellett.

A magyar válogatott statisztikái alapján nem szolgált rá arra, hogy az ellenfélben félelmet keltsen. És ha visszanézünk egy nyilatkozatot, az UEFA versenyigazgatójáét, Per Kallénét 2012-ből,amikor a létszámemelésről beszélt, ő sem említette a magyar válogatottat mint egy esetleges nagy hiányzót, aki új színt hozna az Eb-re. Kiemelte ugyanakkor a skótokat vagy éppen a litvánokat. Utóbbiak a vert mezőnyben voltak, és esélyük sem volt a kijutásra, nem volt olyan kisugárzásunk régebben, ami hiányt ébreszthetett volna.

Talán Gera Zoltán fogalmazta meg legérzékletesebben, hogy olyan csapat lettünk, amelyiket már nem könnyű legyőzni. Az is az ő gondolata, hogy Norvégiában olyan meccset nyertünk, amit régebben elveszítettünk volna.

Fiola Attila is megemlítette, hogy volt bennük nem kis dac a korábbi nyilatkozatok miatt. Az önbecsülésnek ez a két győzelem ezért is tett nagyon jót.

Mostantól pedig kezdődhet a játékosok rivalizálása, hogy ott lehessenek Storck Eb-keretében. Mert amint eddig látszott, szó nélkül tesz ki játékosokat, ha úgy gondolja.

Ez még akár jót tehet a hazai bajnokságnak is, hiszen folyamatos figyelem fogja övezni Fiola Attilát a kiesés elleni harcban Felcsúton, Lang Ádám vagy Juhász Roland formáját a Videotonnál. És a kapu nyitva van, ha Simon Ádám vagy Pintér Ádám úgy játszik, Storck meg fogja nézni őket.

Most az a kellemes gond van, kivel kössünk le felkészülési meccseket márciusra. Az osztrákokkal 1998 óta nem találkoztunk, időszerű lenne, hiszen ők jobbak, mint mi, de ott vannak a lengyelek is. Mindkét országon hatalmasat lendített, hogy Eb-rendezők voltak, mert utána egyre több jó játékosuk lett, és egyre izmosabb válogatottjuk. 

A kijutással most egy csapásra értelmet nyert, hogy februárban elkezdődik az NB I., és nem véletlenül lesz vége május elején.

És Storckon keresztül megnyílhat az út a külföldi tudásimport előtt, szívesebben jönnek ide a német edzők, és nem mennek el azonnal, ha éppen megürül egy Bundesliga kettes csapat másodedzői posztja, mint például Sören Österland, aki a magyar U19 kapitányságától ezt az utat választotta.

Az UEFA-tól kapott kijutási pénzt, 12 millió eurót például a német szakértelem integrálására is fel lehetne használni, egyszersmind rendbe tenni azt, és nem kifogásolni, amit a Double Pass jelentés hiányolt az akadémiákon.

A külföldi tudásimportra nagy szükség van az utánpótlásban, hiszen igen kevés hiányzott például ahhoz, hogy Nagy Ádám 12 évesen abbahagyja a futballt, mert nem látták benne a tehetséget az edzőik. Nem volt ugyanis akcelerált, nálunk pedig ez a fontos, nem az, mit lehet később egy játékosból kihozni. Jelenleg a Fradi egyik leginteligensebb és legnagyobb munkabírású játékosa, aki miután tehetségtelennek kiállították ki, elment futsalozni, és alig tudták visszahozni a nagypályás játékhoz.

Tudásimportra vezetői szinten hatalmas szükség van, hiszen egy viszonylag csekély futballértékkel bíró közegben, mint a magyar, előfordulhat, hogy Kleinheisler László büntetésben van, ezért nem játszik és nem fejlődik.

Németh Krisztián úgy foglalta össze a meccs után a pályáját, hogy most nőtt fel. Most lett érett játékos.

Erre az érettségi szintre kellene még nagyon sok futballból élő embernek eljutnia.