
Király Gábor áttört egy falat
További Futball cikkek
-
Hosszú időre eltiltották a botrányhős bírót, aki korábban Jürgen Kloppot szidalmazta
- Jelentős anyagi veszteséggel zárták Szoboszlai Dominikék az előző pénzügyi évet
- Sallai szerint elképesztő légkör vár a magyar labdarúgó-válogatottra Isztambulban
- Kiderült, milyen büntetést kapott a rasszizmussal megvádolt José Mourinho
- Hrutka János: A győztes mindent visz – kiesett, de itthon bizonyíthat a Ferencváros
Decemberben már úgy jelent Hegyi Iván könyve a hajdanvolt futball-legendákról, hogy a Magyarok nagy pályán című kötet kiegészült Király Gáborral. Ezt a portrét írtuk róla.
Hogy a szombathelyi kapus még aktív játékosként beléphetett a halhatatlanok csarnokába, talán még inkább annak szól, hogy 101-szeres válogatott lett, mintsem a jövő évi Eb-részvételnek. Illetve a szimbólumnak, hogy ő az összekötő kapocs a XX. század és a XXI. század magyar futballjában. Kvázi ő az átmenet a rendkívül sikeres előző generációk, és a sikertelenebb maiak közt.
Király persze nem fog ennyi válogatottságnál megállni, hiszen látva Bogdán Ádám liverpooli bajnoki bemutatkozását, elég valószínű, hogy az Eb-n is kap meccseket, illetve a felkészülés alatt is. Ilyenkor értékelődik fel az, hogy ugyan Királyban is lehetett hibát találni, a bemutatkozó meccsek stresszét elég jól viselte, pedig megfordult jó néhány klubnál. A válogatottban pedig volt egy meccset befolyásoló bravúrja a norvégok elleni pótselejtezőn. És hát megjárt a BL-t is 1999-es szezonban.
Az Eb-részvétel miatt egészen más megvilágításba kerültek a korábbi meccsei is, a Milan elleni 1-0-s győzelem a Bajnokok Ligájában, vagy éppen a Chelsea 2-1-es legyőzése.
Az Eb-részvételnek mindenképp hozadéka lesz, hogy kitörhetünk a régiek bűvköréből – hamarosan ők lesznek szakkommentátorok is, nem a hatvan pluszosok -, és hogy azért teremtődött itt érték, még ha nem is sok.
Király példája azt is mutatja, hogy az értékekkel miként gazdálkodott a magyar szakma, hiszen őt majdnem kiírták a válogatottból a 2-1–es máltai égés után. És most kapaszkodjunk meg: Végh Zoltán miatt.
Hegyi egyébként a magyar futball 68 legendájának életrajzát vette végig, és bár örök vitám - vele is -, mennyire szükséges a nosztalgia, ez a könyv rávilágít arra, hogy régebben ez a játék mennyire szólt rólunk.
Hogy Weisz Árpád nélkül nincs Internazionale 1930-ban, Östreicher Emil menedzser nélkül más a Real Madrid az ötvenes években, Kubala Lászlót csak Lionel Messi fénye homályosítja el, Guttmann Béla nélkül nincs is Benfica.
