Miért lehetett ez minden idők legérdektelenebb örökrangadója?

A futball-Európa-bajnokság utáni felfokozott érdeklődés mára eltűnt, úgy tűnik, az éjjel mégiscsak véget ért. A hétvégén összesen 14063-an mentek NB I.-es mérkőzésre, a 12 csapatos bajnokságban tehát a hat meccsen átlagosan 2334-en voltak. Az Újpest debreceni vendégszereplése felfelé, a Ferencváros MTK elleni örökrangadója Dunaújvárosban viszont lefelé húzta az átlagot.

Ez volt a 8. forduló, és a magyar labdarúgás egyik mélypontja is, ahogy a Nemzeti Sport írta, az MTK-Ferencváros „a legtöbb nézőt vonzó bajnokikat vizsgálva az eddigi legalacsonyabb csúcs minden fordulót vizsgálva.” Olvasóink azonban jelezték, hogy az örökrangadón sokkal többen is lehettek volna, ha a szervezők feladatuk magaslatán álltak volna, de inkább akadályokat görgettek a bejutás elé.

Dunaújvárosban például négy pénztárnál lehetett jegyet vásárolni, de ebből három ablaknál kizárólag az MTK- és a ferencvárosi szurkolói kártyával rendelkezőket engedték, mindenki mást egyetlen ablakhoz irányítottak. Azok a dunaújvárosiak például, akik élni szerettek volna a lehetőséggel, hogy egy örökrangadóra mehetnek, csak úgy tehették meg, ha időközben ennél az egy ablaknál kiváltják az MLSZ szurkolói kártyát is, mivel a dunaújvárosi szurkolói kártya nem volt elegendő a beléptetéshez.

A mérkőzés kezdete előtt már lehetett látni, hogy a legtöbbjüknek esélye sincs bejutni, jó 100 méteres volt a sor, írta egy olvasónk. Aztán a mérkőzés elkezdődött, és még mindig 70 méteres volt a sor, aztán odabent Gera Dániel a vezető gólt is belőtte, és még mindig sorban álltak az érdeklődők. Közben a kártyanyomtató is tönkrement. A szervezők végül feladták, és azokat, akik a legkitartóbbak voltak, a második félidő kezdete után a személyi igazolvány felmutatása után beengedték, ők így kb fél órát élvezhettek a meccsből.

Szerettem volna megtudni, hogy az MTK miért követelte meg a szurkolói kártyát, miközben az MLSZ már tavaly elengedte ezt a szabályt, illetve hogy van-e tervük arra, hogy többen járjanak meccsekre. Ők is kínosnak érezhetik, hogy a nevükhöz kötődik a valaha volt legérdektelenebb örökrangadó, mert álláspontjuk helyet csak egy pikírt választ küldtek. Szerintük úgysem érdekel minket a válasz.

Rákérdeztem a Ferencvárosnál is, hogy tervezik-e a mostani szigorú beléptetési rendszer megváltoztatását. Cikkünk megjelenése után azt közölték, hogy „az elmúlt több mint 2 esztendő kedvező tendenciáit és tapasztalatait látva az FTC új stadionjába érvényes beléptetési feltételeken nem áll szándékunkban változtatni”.

Az okok között megemlítették, hogy az új beléptető rendszer bevezetése óta nem fordult elő olyan rendbontás, amely ezt megelőzően gyakori volt. „A beléptető rendszer bevezetése óta eltelt időben drukkerek nem gúnyoltak ki színes bőrű játékosokat, megvadult ultrák nem ütötték-verték az ellenfél edzőjét, csapatát, ahogy huligánok nem éltettek fasiszta diktátort, megfélemlítve ezzel mindenkit, nem feszítettek ki háborús bűnösre emlékező molinót sem és nem törtek be a pályára mérkőzés közben, ahogy ezt tették korábban többször is.” És azt is, hogy kevesebb büntetést kaptak, mint előtte.

Hogy miért voltak ilyen kevesen a mostani fordulóban arra korábbi adatokkal válaszoltak: szerintük nem járnak kevesebben FTC-meccsre, „a Videoton, a Debrecen és főként az Újpest elleni találkozókat bele sem véve az idei bajnokságban hazai pályán 6116, idegenben 5993 fő volt az átlagnézőszám".  Háromszor annyi, mint amit említettem, tehát mint a most hétvégi átlag. 

Hogy mennyire könnyű a Ferencváros idegenbeli meccseire bejutni, arra azt írták: „nincs tudomásunk bonyodalmakról sokkal inkább érkeznek pozitív visszajelzések, hiszen az új szurkolói kártyával könnyebben nyílik lehetőség a jegyvásárlásra online és a szurkolóink élnek is ezzel a lehetőséggel.” 

Kérdésekkel fordultam az MLSZ-hez is, hogy mi lehet az oka az érdektelenségnek a magyar focimeccsek iránt, illetve, hogy látnak-e összefüggést aközött, hogy a klubok jelentős állami és szövetségi anyagi támogatást kapnak attól függetlenül, hogy mennyi ember megy ki a meccsre, és hogy a klubok nem tesznek meg igazán sok mindent a szurkolókért.

Az MLSZ szerdán válaszolt. Mint írták, a szövetség "kiemelten foglalkozik a probléma megoldásával. (...) Ugyanakkor a klubmérkőzések szervezői maguk a klubok, és ők a nézőszám növeléséből származó előnyök elsődleges haszonélvezői is, így a nézők becsábítása a stadionokba elsősorban a klubok érdeke."

"Az elmúlt években megszokottá vált, hogy a Groupama Aréna megtelik a válogatott meccseire. Ez a jelenség bizonyítja, hogy megfelelő szervezés, infrastruktúra és meccsélmény esetén, akár az NB I-es mérkőzéseknél magasabb árú meccsbelépők mellett is szívesen látogatnak ki a szurkolók magyar vonatkozású meccsekre. Dolgozunk egy olyan stratégián, amely rövid- és hosszú távon is segítheti a klubokat a nézőszám növelésében. Ennek egyik intézkedése az MLSZ Szurkolói Klub létrehozása" - írja válaszában a szövetség.

"Nézzük meg a futball zászlóshajóját jelentő Bajnokok Ligáját: még egy ilyen kiemelt sorozat bevételei között sincs az első helyeken a jegyértékesítésből származó bevétel. Sőt, ha ennél tovább megyünk, az alacsony nézőszám problémaköre a futballvilág számos más országa számára is kihívást jelent. Nem lehet azt mondani, hogy egyetlen intézkedés vagy folyamat okozza a problémát. A megoldást elősegítő intézkedéseknek számos olyan témakört kell érinteniük, amelyek befolyással lehetnek a nézőszám alakulására."

"A szövetség egyébként számos esetben szakmai változók teljesítéséhez köti a klubok számára elérhető források juttatását. A klubok nem a működéshez kapják az állami „segítséget”, ebből a forrásból például játékosokat sem igazolhatnak."

"Az MLSZ szakmai intézkedése, vagyis a hazai tehetségek szerepeltetésének támogatása egy olyan szakmai program, amelynek hatása lesz a nézőszámra is, hiszen egy, a klub által nevelt tehetséggel lényegesen könnyebb azonosulni, mint mondjuk egy délszláv országból érkező, 32 esztendős labdarúgóval. Az azonosulás egyébként is kulcskérdés, ezen a téren kell a leggyorsabban előre lépnie a csapatoknak. Ha a játékstílus, a futballisták, edzők mentalitása, a klub vezetése szimpatikus egy szurkoló számára, akkor talán az egyelőre kevésbé versenyképes teljesítményért is hajlandó jegyet venni és kilátogatni a stadionba."

Az MLSZ a klubokat a következőképpen támogatja:

• A központi marketingbevétel
• jelentős a televíziós jogdíjakból származó összeg is, amelyet a szövetség nem normatív alapon, hanem sok esetben célokhoz, változókhoz kötve fizet ki. Ennek része például a hazai tehetségek szerepeltetése.
• A további infrastrukturális fejlesztés pontos összegeiről a terkep.mlsz.hu oldalon tájékozódhat.