Real? Barca? Bayern? Dehogy, a Monaco!

Kezdjük egy diagrammal:

(Az angolok 23 meccsen, a Madrid 19, a Barca 20, a Monaco 22 meccsen lőtt ennyit)

Monaco: 22 meccs, 65 gól

A Monaco ezzel a teljesítménnyel vezeti a francia bajnokságot, igaz, csak gólkülönbséggel jobb a Nice előtt. A csapat a Bajnokok Ligájában is áll még, mi több, csoportelsőként jutott a tizenhat közé, ahol a Manchester Cityvel játszik, és döntős a Francia Ligakupában, ahol a Paris Saint-Germain lesz az ellenfele április 1-jén. Szerdán a Francia Kupában majdnem elszórakozták a meccset, 3-0-ás előnyt hagytak veszni a harmadosztályú Chambly ellen, de hosszabbításban 5-4-re győztek, és a 16 közé kerültek.

A ligakupa-döntős ellenféllel, a PSG-vel játszotta legutóbbi bajnokiját is a Monaco, vasárnap az utolsó pillanatokban mentették 1-1-re az állást, ez volt a 65. találatuk a ligában. Ehhez jön még kilenc gól a BL-ben, kilenc a ligakupában és immár hét a Francia Kupában, vagyis a +25-tel összesen 90 találattal állnak február elején, valamivel túl a szezon felén. Elképesztő szám, amiből persze a legkirívóbb az a 65 gól a bajnokságban.

Hogyan tudott egy csapat ennyivel többet lőni, mint Anglia legjobbjai? De nyugodtan hasonlíthatjuk a pár bajnokival kevesebbet játszott két spanyol szuperklubhoz is a teljesítményüket.

Gondolhatnánk, biztos van egy gólzsákjuk, akinek kijött a lépés az ősszel, és már a seggéről is bepattan a labda, de a Monaco házi gólkirálya a bajnokságban Radamel Falcao, 12 góllal. Igen, az a Falcao, aki az előző idényben a Chelsea-ben egy, előtte a Manchester Unitedben négy bajnoki gólt tudott összehozni. Ehhez képest sok a 12, egyébként viszont nem kimagasló érték.

Akkor teli vannak szupertehetségekkel, akiknek nagyon megy? Falcao mögött a legeredményesebb valóban egy nagy ígéret, a 21 éves Thomas Lemar, hét góllal. A francia válogatottban épp csak bemutatkozott az ősszel, egyszer játszott a kék mezben, és az Eb-re szóba sem került a neve.

Ennyiből már kezd világossá válni, hogy

Valami ilyesmi a helyzet, ugyanis Falcaóval együtt hét játékosnak van legalább öt gólja a bajnokságban, ami a minimális öttel számolva is legalább 35 gól.

De közülük csak a szélsőhátvédet vagy védekező középpályást játszó Fabinhónak és az irányító Bernardo Silvának van épp 5 találata. Ők a csapat húzóemberei - Lemarral együtt -, a legjobb futballistáik. Mégis alig ismerik őket Franciaországon kívül, még saját hazájukban sem számítanak komoly neveknek.

Fabinho pedig játszott a Real Madridban is. Még 2013 tavaszán José Mourinho tette be egy 6-2-es bajnokin, és az akkor 19 éves tinédzser azonnal adott is egy gólpasszt. Hogy aztán soha többé ne játsszon a Realban. Még azon a nyáron lepasszolták a Monacónak, ahol viszont olyan karriert csinál, hogy most nyáron már biztosan nem tudják megtartani.

A 22 éves portugál Bernando Silva viszont már 10-szeres válogatott, de mégsem Eb-győztes, szóba sem került a neve, amikor a múlt nyári keretet válogatták össze. Vasárnap este a 92. percben ő egyenlített Párizsban, de góljai mellett asszisztjaival és passzaival is kiemelkedik.

Egy igazi tízes

Sorsa Fabinhóéhoz hasonlít: őt 19 évesen szintén egy meccsre tették be a Benficába, aztán a következő nyáron odaadták a Monacónak. Ahogy Fabinhót, egy év kölcsön után őt is végleg leigazolták. Tavaly már végigjátszotta a szezont, 7 góllal zárt, most az idény közepén kevéssel túl jár ennyinél. Az ősszel robbant be igazán, miután kiszorította a kezdőből a másik - Európa-bajnok - portugáljukat, Joao Moutinhót.

Fabinhóhoz hasonlóan ő sem a Monacóból fog visszavonulni.

Hatgólos a csapatban a 20 éves brazil középpályás, Gabriel Boschilia. Ő 2015-ben érkezett a Sao Paulótól, múlt tavasszal a Standard Liege-ben volt kölcsönben, és miután jól ment neki, visszahozták. Múlt ősszel már Franciaországban bizonyíthatott, és hogy ezt a hat gólját csak 11 ligameccsen hozta össze, mutatja, ő sem átlagos képességű. Pláne, hogy nem is csatár, inkább támadó középpályás.

Most pedig tegye fel a kezét, aki hallott már Valere Germainről és Guido Carrillóról. Az egyik 26, a másik 25 éves, vagyis már kellett volna, elméletileg. Na ők is összehoztak együtt 14 gólt, hetet-hetet.

Germain francia, a Monaco saját nevelése, és már 2010-ben felkerült az első kerethez. De öt év alatt sem tudott sok értékelhetőt csinálni, így az előző szezonra kölcsönadták a Nice-nek, ahol 14 találattal legjobbját érte el, visszakerülhetett. Úgy tűnik, nem érdemtelenül, immár otthon is kezd bizonyítani.

Guido Carrillo argentin, így Germainnél is kevésbé volt szem előtt. Másfél éve nyáron újították az Estudiantestől, 31 meccsen négy góllal kezdett, most mindössze 12 mérkőzésen jár hétnél a bajnokságban. Nem fix kezdő ő sem, mint Germain, de kiegészítőemberként is egészen jó mutatói vannak.

Most, hogy a játékosokat nagyjából végigvettük, már látszik, hogy a Monacónál a varázslat inkább attól az embertől jöhet, aki pályára sosem lép, mégis a legnagyobb szerepe van a csapat sikerében vagy balsikerében: az edzőtől.

Leonardo Jardimnak hívják, portugál, 42 éves, és soha nem nyert semmit. De azért ne gondoljuk, hogy a semmiből húzták elő 2014 nyarán, amikor a kezébe adták a klubot. Jardim Venezuelában született, ám hamar visszatértek szüleivel hazájukba, Portugáliába, ahol már 27 évesen edzősködni kezdett.

2011-ben a Bragánál kapta első fontosabb feladatát: a kiscsapattal harmadik lett a bajnokságban úgy, hogy volt egy 15 meccses győzelmi sorozatuk, ami portugál rekord. Aztán összeveszett az edzővel, és aláírt Görögországba, az Olimpiakoszhoz.

Athénban 2013 januárjában 10 ponttal vezették a bajnokságot, amikor váratlanul kirúgták. Vélhetően ott is összeveszett valakivel, de az óriási előnyt már nélküle sem tudták elbukni, így végül egy görög bajnoki címet adhatunk neki. Ja, és egy kupát, mert az évad végén az is meglett, már nélküle.

Hazájába igazolt, a Sportingot 2013 nyarán vette át, a bajnokságban másodikok lettek, majd felállt, és a Monacóhoz távozott.

Első szezonjában a sikerüket a bajnoki harmadik hely és a Bajnokok Ligája-negyeddöntő jelentette, amihez az Arsenalt verték ki. Jardim fedezte fel és tette a csapatba Anthony Martialt, aki ma a Manchester Unitedben és Jannick Ferreira-Carrascót, aki az Atletico Madridban játszik.

Vagyis a legjobbakat eladták a keze alól 2015 nyarán, de nem veszett össze senkivel, hanem ugyanúgy harmadik lett a francia ligában, és elkezdett építeni egy újabb csapatot, ami most kezd igazán beérni.

A vasárnapi meccs után Thiago Motta, a PSG egyik legmegbízhatóbb középpályása nyilatkozta, hogy szerinte a Monaco a legjobb csapat Franciaországban. A bajnoki harmadik párizsiak 41 millió eurót költöttek januárban két új igazolásra (Draxler és a portugál Guedes), így a Transfermarkt.de - visszafogottan kezelendő - becslése szerint már 470 millió euró értékű kerettel mennek a bajnoki címért.

A Monaco nem vett senkit, a keret értéke kábé 200 millió.