Leekens: Lehetünk olyan, mint Izland, akár jobbak is

Az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorának volt a vendége Georges Leekens, a magyar futballválogatott szövetségi kapitánya.

A műsorban Leekens elmondta, hogy már négy éve kapcsolatban került a magyar válogatottal, de akkor nem jött össze, mert inkább Tunéziát választotta. Pedig Brüsszelben egy ideig tárgyaltak is a magyarok Leekensszel. A magyar futball problémáival kapcsolatban párhuzamot vont az általa vezetett belga válogatottal. „Nem voltunk becsvágyóak” – mondta Leekens, aki szerint a magyarokban is megvan az a potenciál, ami az olyan belga sztárjátékosokban, mint Kevin De Bruyne, csak küzdeni, hajtani kell hozzá.

Sajnos ezután Leekens a szokásos futballklisék puffogtatásával töltötte az időt, miszerint sokat kell dolgoznunk, hinnünk kell magunkban és ne legyünk soha elégedettek.

Pontosan tudjuk, hogy a tavalyi év rossz volt. Nem akarok hazudni senkinek, sem az embereknek, se önnek.

– tért ki Leekens a tavalyi teljesítményre, majd Baló megszakította azzal, hogy a belga futball forradalma a gyerekek képzésénél kezdődött, és ebből kiindulva az ő feladata kizárólag a válogatottra, vagy esetleg másra is kiterjed. Figyelemmel kíséri az U21-es, az U19-es válogatottat, de még az U17-et és az U15-öt is. „Fontos, hogy tapasztalatot szerezzenek, és ha megmutatják, hogy elég jók, akkor lehet, hogy utána rájuk is számíthatok” – fejtette meg az utánpótlás lényegét a belga mester. Problémaként viszont megemlítette, hogy keveset játszanak a külföldi légiósaink, és ismét De Bruynével jött. De Bruyne Genkből került a Chelsea-be, ahol nem játszott, ezért eligazolt Németországba, ahol sikerült annyira felépítenie magát, hogy ma már a Manchester Cityben játszik, de Romelu Lukakut is ide sorolja, akiknek a saját karrierjük érdekében 1-2 két lépést hátra kellett lépni. Leekens szerint a magyar fiatalok között vannak olyanok, akikből egyszer esetleg Lukaku vagy De Bruyne lehet, de fontos, hogy képezzük őket.

Ezzel kapcsolatban Baló megjegyezte, hogy 2016-ban járt itt a Double Pass, amely megvizsgálta a közpénzmilliárdokból kitömött magyar fociakadémiákat, és lesújtó véleménnyel volt a hazai utánpótlás helyzetéről. A témát Leekens inkább kerülte, és újabb közhelyekkel próbált kimaradni abból, hogy ítéletet mondjon a magyar akadémiai helyzetről annak ellenére, hogy az interjú elején még arról beszélt, hogy felvette a kapcsolatot az akadémiákkal és figyeli a munkájukat. „Keményen kell dolgozni” – ismételte el újra a kapitány, majd azt is megállapította, hogy a klubfutballban is az a lényeg, mint a válogatottban, „Kellően jónak kell lenni, aztán eljön az a pillanat, hogy jó vagy, de fantasztikusnak kell lenni” – mondta a belga, hogy aztán a magyar futballnemzetet és a szurkolókat dicsérje egy kicsit.

Baló ezután arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul Leekens az NB I. edzőihez. Kiderült, hogy a belga már volt több klub edzésén, de arra a kérdésre, hogy elégedett-e az ott látottakkal, inkább kitérő választ adott, miszerint az edzőkkel és a motivációjukkal volt elégedett.

Hosszútávon úgy gondolom, hogy legalább olyan jók lehetünk, mint Izland. Vagy akár jobbak is. Miért ne lehetnénk?

– beszélt a magyar foci lehetséges jövőjéről, amibe a jelenlegi keret alapján ugyanúgy el tud képzelni tapasztalt játékosokat, mint újonnan beépített fiatalokat. Az U21-es keretből 3-4 játékost lát, akik hamarosan a nagy válogatottban találhatják magukat, de az U17-ben is felfigyelt focistákra, de neveket nem mondott Balónak. 

A tudásbeli gondok között sorolta például, hogy nem is inkább futásmennyiségben kell fejlődni, hanem abban, hogy például a fiatalok ne féljenek a labdától, hogy ne állandóan hátra próbáljanak passzolni. Ezzel kapcsolatban vetette közbe Baló, hogy a passzjáték volt a belga fociforradalom alapja, mire Leekens annyiban kijavította, hogy annak nagyon fontos része volt az edzők képzése és az infrastruktúra kiépülése is. Természetesen Baló kíváncsi volt Leekens véleményére a hazai infrastruktúráról, de a belga edző ezt is ügyesen kikerülte, és inkább arról beszélt, hogy szégyenletesnek tartja, hogy Belgiumnak nincs nemzeti stadionja. Bezzeg nálunk már épül, és nemrég volt Győrben, amire fantasztikus élményként hivatkozott, hiszen látta az uszodákat, a kézilabda-csarnokot is, de arról nem beszélt, hogy a milliárdokból készült győri stadion ott rohad a városban, miután a Quaestor-botránynak köszönhetően tönkrement a helyi focicsapat.

A jövővel kapcsolatban még annyit elmondott, hogy szerinte a belga vagy spanyol szint egyelőre nem elérhető, de Magyarország egy különleges ország.

Először is hinnünk kell magunkban, kell az önbizalom, hogy egy jó csapatot létre tudjunk hozn, de sok időre és energiára van szükség