Viola
-5 °C
-2 °C

Gyanúsan hízott 9 milliárdra a Felcsút tavalyi tao-programja

D  YT20181017032
2018.11.12. 07:36
Orbán Viktor felcsúti futballalapítványának rekord összegű, 5,4 milliárdos tavalyi tao-programja 2018 júniusában 9 milliárd forintra nőtt. A dolog nemcsak a többi programhoz képest bődületes pénz miatt meglepő, de a hátterében számtalan nehezen magyarázható kérdőjel is akad. Úgy a program, mint az MLSZ vonatkozásában.

Az MLSZ 2017-2018-as Tao-adatbázisát böngészve figyeltünk fel arra az anomáliára, hogy A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elfogadott sportfejlesztési programjára eddig begyűjtött támogatások értéke jelentősen meghaladja az arra megítélt összeget. A durván 5,4 milliárdos programra eddig mintegy 6,3 milliárd forintnyi társaságiadó-felajánlást gyűjtött be az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított szervezet.

Ezek után gyorsan megnéztük a Puskás Akadémia honlapjára feltöltött 2017-2018-as Sportfejlesztési Programot, és még egy ennél is nagyobb meglepetés ért minket. Az eddig ismert program helyett ugyanis egy módosított változatra bukkantunk, amelyben a kért támogatás mértéke az egyénként is orbitális 5,4 milliárdról 9 milliárdosra nőtt.

Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy az elmúlt taós időszakban Orbán alapítványának ítélt támogatás (9 026 035 506 forint) összege bő egynegyede (26 százaléka) a többi elfogadott 1 288 db. programra megítélt támogatásnak (34,3 millárd forint). Illetve 338-szor több, mint a többiekre átlagosan jutó támogatás (26 636 689 forint).

mill
Fotó: pfla.hu

Az aránytalanság vizuálisan ábrázolva meglehetősen szembetűnő.

A jelenség két fontos kérdést vetett fel:

  • Hogy növekedhetett utólag a program értéke?
  • Mire kellett még hirtelen ennyi pénz pluszban?

Az első kérdésre a törvényi háttér változása kínált magyarázatot, avagy kiskapura is lehet nagy gólt rúgni. A 07/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet egy eddig nem különösebben sok figyelmet kapó módosításának köszönhetően ugyanis 2018. január 1-től lehetőség nyílt a már elfogadott sportfejlesztési programok értékének megnövelésére abban az esetben, ha azok műszaki, illetve szakmai tartalma megváltozott.

A felcsúti programban a módosítás indokaként a "sportcsarnok bővítését" jelölték meg, a magyarázat szerint (szó szerint idézzük) "A támogatási összeg növekedése a sport fejlesztési programjának módosítása a műszaki és szakmai tartalma miatt is módosításra került".

Ez a mondatnak is nehezen nevezhető indoklás plusz 3 636 159 260 forint állami támogatás megítélését hozta, ami az önrésszel együtt a beruházás értékének 5 134 221 620 forintos növekedését jelentette.

mod
Fotó: pfla.hu

A sportcsarnok természetesen az október 13-án átadott, a hivatalos tájékoztatás szerint 12,5 milliárd forintból megépített sport- és konferenciaközpontot jelenti. A gigantikus létesítmény árát 70 százalékban taóból finanszírozták, 30 százalékban pedig önrészből, utóbbira a miniszterelnök alapítványánál megszokott módon a hihetetlenül bőkezű támogatók adományaiból futotta.

Mivel a sportcsarnok építésének jogcímén megítélt támogatások jelentős részét csak a projekt lezárultát követően veheti fel a az alapítvány, igen jó esély van rá, hogy a most még "csak" 6,3 milliárdnyi begyűjtött közpénzből idővel sikerül beszedni a Felcsútnak megítélt mind a 9 milliárd forintot.

Hol itt a probléma?

Nem igényel különösebb fejtegetést, hogy miért teljesen szürreális az 1 800 fős Felcsúton megépíteni Magyarország legnagyobb multifunkciós sportcsarnokát, egy 9 700 négyzetméteren elterülő, 11 ezer négyzetméteres létesítményt.

Az viszont, hogy a módosításként benyújtott dokumentum miként ment át a hivatalos szerveken, legfőként az MLSZ-en, jó pár megválaszolandó kérdést vet fel. Mert az egy dolog, hogy a szövetség asszisztál a taós milliárdok pártcsapatokhoz való csatornázásához, de ami itt történt, az a jelek szerint túlment minden eddigi határon.

A következőkben részletezett anomáliák olvasása közben nem árt észben tartani, hogy a 70 százalékban közpénzből finanszírozott, hivatalosan összesen 12,5 milliárdos létesítményt a Fejér B.Á.L. Zrt. építette fel. A cég az utolsó elérhető adatok szerint Mészáros Lőrinc gyermekeié, a megrendelést pedig közbeszerzés nélkül kapta a Mészáros Lőrinc vezette és Orbán Viktor alapította Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól.

A szokásosnál is büdösebb

Az már kvázi megszokott, hogy a legnagyobb programok benyújtói sem bajlódnak különösebben a részletekkel, a szövetségnek pedig erre a szeme se rebben (lásd Mezőkövesd). Itt azonban sikerült egy olyan szintre lépni, ami tényleg kutyakomédiát csinál az egész eljárásból, ne adj' isten megkérdőjelezi annak jogi alapját. A Felcsútnak minden jel szerint úgy ítéltek meg további 3,6 milliárd forintnyi támogatást, hogy sem az alapítvány által benyújtott program nem stimmel, sem az MLSZ elfogadó határozata.

Egészen konkrétan olyan beruházást vázolt a Mészáros Lőrinc vezette sportszervezet, ami ellentétesnek tűnik a tao-támogatás alapelvével, és ezt egy olyan passzusra hivatkozva fogadta el az MLSZ, ami a mi, és az általunk megkérdezett jogász értelmezése szerint éppenséggel pont kizárta ennek a módosításnak az elfogadását.

Sziasztok, uraim, volna itt egy kis gond

Hiába ügyeskedte be a Fidesz nagy ravaszul 2017 telén a teljes támogatási összeg megemelését lehetővé tévő módosítást a kormányrendeletbe, az MLSZ jóváhagyó határozata által hivatkozott 10. paragrafus (2) bekezdés a mi – és a Transparency International jogászának – értelmezése szerint is nagy valószínűséggel kizárja azt a módosítást, amit a csarnokbővítés ügyében eszközöltek.

107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet

10. § (2) A támogatott szervezet - a módosítás okáról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül - a támogatási időszak során egy alkalommal kérelmezheti a jóváhagyást végző szervezetnél a támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programban meghatározott szakmai program támogatási jogcímek közötti módosítását. A módosítási kérelem nem irányulhat a 4. § (7) bekezdése szerint jóváhagyott, igénybe vehető támogatási jogcím alapján nyújtott támogatás legnagyobb mértékének és - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a sportfejlesztési program szerinti összes támogatás összegének növelésére, valamint nem irányulhat a sportfejlesztési programot jóváhagyó határozatban nem szereplő jogcím, aljogcím támogatására. A módosítási kérelemhez a 4. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat, nyilatkozatokat kell csatolni a jóváhagyást végző szervezet részére.

A csomagban módosított rendeletet nem könnyű átlátni és megérteni, de a hivatkozott bekezdés alapján majdhogynem 100 százalékban kijelenthető, hogy nem lehetett volna elfogadni a felcsúti programban kért módosítást. Ugyanis hiába tartalmazza a bekezdés a (6) bekezdésre való utalást kivételként, ami szerint "A támogatott szervezet a támogatási időszak során egy alkalommal kérelmezheti a jóváhagyást végző szervezetnél a sportfejlesztési program szerinti összes támogatás összegének növelését", ugyanakkor a mondat a következő  – általunk kiemelt – megkötéssel zárul:

"A módosítási kérelem nem irányulhat a 4. § (7) bekezdése szerint jóváhagyott, igénybe vehető támogatási jogcím alapján nyújtott támogatás legnagyobb mértékének és - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a sportfejlesztési program szerinti összes támogatás összegének növelésére,

valamint nem irányulhat a sportfejlesztési programot jóváhagyó határozatban nem szereplő jogcím, aljogcím támogatására.

 A kiemelt rész azért fontos, mert a "tárgyi utófinanszírozott ingatlan" jogcímen belül a csarnokbővítés igen erősen új aljogcímnek tűnik a paragrafus (4) bekezdése alapján, aminek egyik sorában így definiálják a fogalmat:

"sportfejlesztési programban meghatározott támogatási jogcímen belül elkülöníthető szakmai programelemek (támogatási aljogcímek)"

Az pedig, hogy új aljogcímről van szó, abból egyértelmű, hogy az MLSZ jóváhagyó határozatában ez szerepel a jogcím (aljogcím) mellett, hogy "létrehozva" (lásd a cikk második képén).

Van még itt gond elég

Az MLSZ által hivatkozott bekezdés akkor is súlyos kérdéseket vet fel, ha valamilyen csavaros és általunk nem ismert értelmezés miatt mégsem zárná ki teljesen a felcsúti módosítást. 

Az első mondatban ugyanis az szerepel, hogy a sportszervezetnek "a módosítás okáról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül" kell kérelmeznie módosítási igényt. Márpedig az felettébb életszerűtlen, hogy az 5,13 milliárdos plusz beruházás szükségességét csak május 20. után fedezték volna fel Orbán alapítványánál egy olyan beruházásnál, amit a módosítási kérelem szerint augusztus 31-re terveztek befejezni.

Hogy ez nem feltétlenül így történt, arra több jel is utal.

A pillanat műve volt

A módosított programot 2018. június 20-án nyújtották be, június 27-én pedig már postázták is a határozatot a kért változtatások elfogadásáról. Ez alatt az idő alatt a kérdés (elvileg) átment az MLSZ elnökségén, illetve a törvény szerint rábólintott a sportpolitikáért, illetve az adópolitikáért felelős miniszter is. Vagyis öt (!) munkanap alatt az érintettek átrágták magukat az 5,13 milliárd forintos műszaki és szakmai növekmény részletein, és azokat bármiféle akadékoskodás nélkül, ahogy volt, 100 százalékban indokoltnak találták.

Hamar munka sosem jó, tartja a mondás, és ez a jelek szerint esetünkben is így volt. A nagy sietségben ugyanis senkinek nem tűnt fel, hogy az elfogadott program több sebből vérzik.

Ezt meg így hogy?

Az egyik fő probléma, hogy a Mészáros Lőrinc által hitelesnek elismert dokumentumban az új jogcímként megjelölt, összesen 5,13 milliárd értékű "sportcsarnok bővítése" beruházás tervezett kezdési időpontjaként 2018. január 2-t határoztak meg. A programot viszont 2018 június 20-án nyújtották be, azaz 6 és fél hónappal később. Ez részint az előbb említett 30 napos határidő miatt néz ki nagyon rosszul, másrészt mert a tao-támogatás alapelve, hogy a már megvalósított beruházásokra utólag nem lehet pénzt kérni. 

beru
Fotó: pfla.hu

A dolog szigorúan úgy néz ki, hogy a pályázó ismerteti a tervezett új beruházást, legyen az építkezés vagy tornacipő vásárlása, majd ha azt elfogadták, akkor elkezdi megvalósítani. A támogatást előfinanszírozás esetén a program elfogadása után, de még annak megvalósítása előtt felveheti – ha talált olyan céget, ami neki ajánlja fel társasági adójának egy részét –, utófinanszírozás esetén pedig csak a projekt közben (részfeladatok teljesülése esetén) illetve annak befejeződése után. 

Hiába emelték ki még külön kékkel is a sort Felcsúton, valahogy az összes érintett átsiklott rajta, hogy a júniusban beadott módosításban január szerepelt a csarnokbővítés tervezett kezdési időpontként. Esetleg roppant nagyvonalúan úgy vették, nem igényel kiigazítást vagy magyarázatot a dolog. 

De a beruházás tervezett, illetve tényleges befejezésének dátuma sem teszi igazán egyértelművé, hogy miként és mire tervezték elkölteni ezt az igen jelentős összeget. A benyújtott program szerint a villámgyors elfogadást követően mindösszesen 2 hónap alatt kellett volna megvalósítani 5,2 milliárd értékű ingatlanberuházást (2018. június 27-től augusztus 31-ig), ha pedig a tényleges történéseket nézzük, akkor is kevesebb, mint három hónap állt rendelkezésre (szeptember 24-én már elindult használatbavételi engedélyezési eljárás, amihez ismereteink szerint le kellett zárulnia a műszaki átadásnak és átvételnek).

És akkor még nem említettük, hogy az MLSZ elfogadó határozata a kormányhatározat 4. § (5) bekezdésre is hivatkozik, ami értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy a beruházás megvalósítására nyílt pályázatot kellett volna kiírni – amire utaló nyomot se mi, sem az Átlátszó nem talált – minimum 15 napos benyújtási határidővel. Azaz augusztus 11. előtt neki sem lehetett volna fogni a megvalósításnak.

Azaz, ha Felcsúton nem egy már részben megvalósított bővítésre pályáztak utólag – ami ugye nem igazán szabályos –, akkor a közvetlenül a sportcsarnokra költött pénz mintegy 44-45 százalékát az utolsó másfél, de maximum három hónapban megvalósított dolgokra fordították hivatalosan, az egyébként 2016 októberében induló beruházás során.

Ami összegszerűen úgy néz ki, hogy a felcsúti alapítvány elfogadott sportfejlesztési programjai alapján a később sport- és konferenciaközpontnak keresztelt épület beruházási értéke (támogatás+önrész) 11,5 milliárd forint volt (nem tudjuk, hogy az átadón említett egymilliárd forinttal magasabb összeg mit tartalmaz), a június 27-én leokézott bővítés teljes értéke pedig 5,2 milliárd.

Ezen a ponton fontos kiemelni, hogy ez a pénz kizárólag a sportcsarnokként definiált ingatlan létrehozására volt költhető, a nem fixen beépített berendezési tárgyakra külön jogcímen kell pályázni, ahogy azt Felcsúton meg is tették, sok-sok száz millió forint értékben.

Mindezek az anomáliák azonban sem a szövetségben, sem a két minisztériumban nem okoztak semmiféle érzékelhető fennakadást.

Hova bővült?

További érdekesség, hogy a sportcsarnok bővítése már az eredetileg benyújtott 2017-18-as, 2017 decemberének végén elfogadott programban is szerepelt. Itt 1,33 milliárdos előfinanszírozott támogatásra pályáztak sikeresen, ami összesen 1,9 milliárd forintnyi beruházást jelentett az önrésszel együtt. 

Azaz a végül sport- és konferenciaközpont nevet kapó komplexum legkorábban 2017. december 14-én rajtoló bővítése összesen bő 7 milliárd forintba került, bőven többe, mint a teljes beruházási érték fele.

Mindeközben viszont az épület hatályos építési engedélye 2016 októberéből datálódik, ami legjobb tudomásunk szerint azt jelenti, hogy az alapterülete és befoglaló méretei nem változhattak jelentősen azóta. Amire racionális magyarázat volna, hogy már az eredeti tervekben is szerepeltek a később bővítésnek eladott elemek, ám ez azt jelentené, hogy némiképp eltértek a valóságtól a Mészáros Lőrinc által hitelesített 2018-as programban (és annak módosításában), amikor azt írták, hogy "közben az akadémia bővítése is szükséges". 

És persze ebben az esetben a módosítás iránti igény felmerülése sem esne épp belül a 30 napos bejelentési határidőn.

Amúgy sem különösebben reális, hogy a szeptember 24-én már használatba vételi engedélyre váró, majd két héttel később átadott épülethez június 27 után akartak volna hozzá- vagy ráépíteni, esetleg gyorsan betenni utólag még egy emeletet. A létesítmény átadásának kapcsán kiemelt különlegességek pedig, mint a futópálya, a bokszring vagy a kondicionáló gépek már a 2016-ban beadott programban is szerepeltek. 

Hogy akkor milyen műszaki és szakmai bővítést terveztek ennyi pénzből és ilyen rövid idő alatt megvalósítani, nem tudjuk, de bizonyára megkérdőjelezhetetlenül súlyos szakmai (és műszaki) okai voltak. És bizonyára csak május közepén szereztek róluk tudomást.

Legalább a formára adhattak volna

Az eddigiekhez képest az már tényleg bagatell, hogy a benyújtott és elfogadott módosítás mellékletei sem biztos, hogy megfeleltek a már hivatkozott kormányrendelet "Az igazolás és a támogatási igazolás kiállításának feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyása" című fejezetében meghatározott követelményeknek.

A 4. paragrafus (2) szerint a kérelemhez a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részéről csatolni kell többek között a megvalósítani tervezett sportfejlesztési program "részletes megvalósítási tervét" is. Ennek hiányában pedig nem lehet jóváhagyni a programot.

A felcsúti akadémia honlapján megtalálható, 2018. június 20-án benyújtott módosított sportfejlesztési programjához ugyanakkor a "részletes megvalósítási terv"-ként feltöltött "műszakiszakleírás" az elektronikus hitelesítő rendszer időbélyegzője (2017. 04. 28.), illetve a fájl neve, automatikusan generált kódja, továbbá mérete szerint is pontosan megegyezik a program eredeti, még 2017 decemberében elfogadott változatához mellékelt fájllal. Az egyik opció, hogy már ebben benne voltak a most megvalósított bővítés tervei, akkor viszont megint csak nem igaz, amit a programban írtak, hogy változott a létesítmény műszaki és szakmai tartalma.

Ha viszont nem szerepelt benne a mostani bővítés, akkor meg nem igazán felel meg a részletes megvalósítási terv funkciójának.

A helyzetet árnyalja, hogy ebben a rovatban a törvény által szintén megkívánt igazságügyi műszaki szakértői véleményt is csatolták. Csakhogy ez a dokumentum arra szolgál, hogy igazolja a költségnövekmény piaci árnak való megfelelését, így nem feltétlenül tartalmazza azokat az információkat, amiket egy építészeti műszaki szakleírás. Illetve nevesítetten nem szerepel a részletes műszaki leírásként elfogadható dokumentumok között az MLSZ vonatkozó tájékoztatója szerint.

Tovább is van, mondjuk még

Az ilyen bogarászós apróságokon túl valamivel egyértelműbbnek – és jelentősebbnek – tűnő gond, hogy az MLSZ saját előírása szerint a program módosítását annak nagysága miatt az elnökségnek is jóvá kellett volna hagynia, méghozzá a gyakorlatot követve egy elnökségi határozattal. Csakhogy az adott időszakból (2018. június 20-27) ilyen határozatnak semmi nyoma a hivatalos értesítőkben

De ezen már talán meg sem lepődtünk az eddigiek ismeretében. Ha a Felcsút taómilliárdjairól van szó, akkor nincs szabály, törvény vagy előírás, amit ne írna felül az a szimpla tény, hogy "kell".

Az üggyel kapcsolatban felmerülő fontosabb kérdéseinket elküldtük az MLSZ-nek, amennyiben kapunk választ, frissítjük vele cikkünket.

Borítókép: A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) új sport- és konferenciaközpontja Felcsúton 2018. október 17-én. MTI/Illyés Tibor

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!