Magyar edző is kaphat piros lapot

A hétvégén elrajtol az NB I., avagy hivatalos nevén az OTP Bank Liga 2019-2020-as szezonja, amely már a 118. magyar labdarúgó-bajnokság lesz. Nézzük először a szigorúan vett tényeket:

• A bajnoki rendszer 2015-ös átalakítása, tizenkét csapatosra csökkentése óta ez lesz az ötödik szezon a jelenlegi formában.
• A három körös lebonyolítási rend is marad, vagyis a csapatok háromszor mérkőznek meg egymással a szezonban.
• Ebből adódóan a bajnokság most is 33 fordulós lesz, az utolsót május 16-án rendezik, de ezt a válogatott szereplése még könnyedén felülírhatja.

2016-ban már április 30-án véget ért a szezon, hogy a válogatott játékosoknak több idejük legyen felkészülni az Európa-bajnokságra. Ha a magyar válogatott kijutna a 2020-as, részben hazai rendezésű Európa-bajnokságra, akkor az NB I. menetrendje könnyen módosulhat.

Hadd kezdjenek később

Ahogy az elmúlt években az már megszokott lett, most is két csapat emelkedik a mezőnyből: a 2018-as győztes Videoton MOL Fehérvár, és az idén a 30. bajnoki címét megszerző, jelenleg a BL-ben is még résztvevő Ferencváros. Az állami szponzorokkal alaposan kitömött csapatok a keretük minőségét és mélységét tekintve egyértelműen magasabb szintet képviselnek, mint a bajnokság többi csapat.

Thomas Doll időszakához képest a Ferencváros előrelépett az igazolások terén. Szergej Rebrov vezetőedző, és Hajnal Tamás sportigazgató kapcsolatainak köszönhetően minőségibb légiósok érkeztek a Fradihoz, ami a nemzetközi eredményükön is azonnal meglátszik. A Ferencváros 15 éve nem menetelt ekkorát a nemzetközi kupákban, mint most a Bajnokok Ligája-selejtezőiben. 2004-ben, László Csabával az UEFA-kupa csoportköréig jutottak.

A Ferencváros jelenlegi húzójátékosai mind olyanok, akik az elmúlt félévben kerültek a csapathoz. A februárban szerződtetett norvég szélső, Tokmac Nguen az négy BL-selejtezőn három, míg a nyáron igazolt szlovák Skvarka, és az ukrán Zubkov is egyet-egyet gólt szerzett.

A Bajnokok Ligája harmadik selejtezőkörében a Dinamo Zagreb lesz a Fradi ellenfele, ahol - ne szépítsük - a horvát csapat a párharc egyértelmű esélyese. A Ferencváros kérelmet nyújtott be az MLSZ versenybizottságához, hogy előbb a Debrecen elleni első, majd a Zalaegerszeg elleni második fordulós meccsét is halasszák el, tekintettel a hétközi BL-selejtezőikre.

Ilyen jellegű kérése a MOL Fehérvárnak már biztosan nem lesz, miután sikerült megismételniük az Újpest 2008-as bravúrját, és a futball nagyhatalomnak nem nevezhető Liechtenstein egyik csapata, a FC Vaduz ellen kiestek az Európa-Ligából. Fehérváron nem új keletű jelenség ez. 2012-ben Paulo Sousa az Európa-Liga csoportkörébe vezette a Videotont, majd a következő szezonban, az EL első selejtező fordulójában a montenegrói Mladost Podgorica ejtette ki őket. Tavaly a MOL Vidi újra bejutott az Európa Liga csoportkörbe, hogy aztán egy félszezonnal később megint ugyanolyan gyorsasággal kezdje el erodálni a megszerzett UEFA-koefficiens pontjait.

Ha a Fehérvár szerb vezetőedzője, Marko Nikolics találhat valami pozitívat a korai kiesésben, akkor az az, hogy ebben a szezonban már biztosan nem kell megküzdeniük az Európa-Liga csoportkörrel járó kettős terheléssel, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az előző szezonban nem sikerült címet védeniük. A Fehérvár legfontosabb új érkezője a Sahtar Donyecktől 1,6 millió euróért szerződtetett Ivan Petrjak. Az ukrán támadó az előző szezont a Ferencvárosnál töltötte kölcsönben, ahonnan botrányos körülmények között távozott, majd kötött ki a legnagyobb bajnoki riválisnál.

A szezon első Fehérvár-Ferencváros rangadóján október 26-án játsszák Székesfehérváron, egy héttel a Ferencváros-Újpest derbi után.

Jobb a külföldi?

Öt éve a magyar bajnokságot csak külföldi edző nyerte meg. Az utolsó magyar győztes edző Kondás Elemér, aki 2014-ben lett bajnok a Debrecennel. Azóta sorrendben Joan Carrillo (Videoton), Thomas Doll (Ferencváros), Marco Rossi (Budapest Honvéd), Marko Nikolics (Videoton) és Szergej Rebrov (Ferencváros) csapatai lettek a bajnokok.

Az elmúlt évek trendjéből azt lehet kiolvasni, hogy a siker egyik tényezője egy külföldi szakember szerződtetése lehet. Érdemes megnézni tehát, hogy a most induló szezon előtt hol ül külföldi edző a kispadon.  Egész pontosan a tizenkét csapat felénél: Rebrov és Nikolics mellett, Giuseppe Sannino (Honvéd), Fernando (Diósgyőr), az NB I.-ben legrégebb óta dolgozó Nebojsa Vignjevics (Újpest), és régi vissztérő Tomiszlav Szivics (Paks) alkotja a külföldi edzők sorát. A Kisvárdát a román származású, korábbi magyar válogatott játékos, Miriuta László, míg a felcsúti Puskás Akadémiát a felvidéki, egykori szlovák válogatott védő, Hornyák Zsolt irányítja majd.

Ugyanakkor a nem csak a kispadokról, de a pályáról is kezdenek kiszorulni a magyarok. Muszbek Mihály sportközgazdász elemzéséből kiderül, hogy a bajnokság tizenkét legértékesebb játékosa közt csak két magyar van, Futács Márkó és Elek Ákos a MOL Fehérvárból. Az anyagi forrásokban dúskáló klubok nincsenek rászorulva az MLSZ ajándékpénzére, amit akkor kapnának, ha követnék a szövetség ajánlását, és több fiatal magyar játékosnak adnának lehetőséget.

Az azonnali eredményeket akaró kluboknak egyszerűbb idecsábítani egy már kész kelet-európai, vagy afrikai játékost, mintsem évekig tartó munkával kinevelni egy játékost, aki képes a nemzetközi színtéren megállni a helyét. A Ferencváros eddigi négy BL-selejtezőjén csak két magyar játékos, a kapus Dibusz Dénes, és Lovrencsics Gergő volt végig a pályán.

A régi újoncok

A két kiesett csapat, a Haladás, és MTK helyére ezúttal nem a semmiből teremtett klubok, hanem tradícióval, és történelemmel bíró csapatok jutottak fel. Zalaegerszeg és Kaposvár is megyeszékhelyek, mind a ZTE, mind a Rákóczi komolyabb szurkolói bázissal bír, ami valamelyest növelheti az NB I. átlag nézőszámát.

A korábbi bajnok Zalaegerszeg hét év után jutott vissza az élvonalba, amit leginkább Végh Gábor többségi tulajdonosnak, és Sallói István sportigazgató igazolásainak köszönhetnek. Végh a stadionépítések egyik nagy nyertes cégének, a Pharos '95 Kft.-nek az ügyvezetője.

A feljutás örömére a ZTE a Puma-mezt 2rule-ra cseréli, így a Haladás kiesése után is változatlan marad a Mészáros Lőrinc-féle magyar sportszermárkát használó csapatok száma az élvonalban. A kipróbált első osztályú (Radó András, Tamás Krisztián), valamint szerb és ukrán légiósokkal megerősített Zalaegerszegnek jó esélyei lehetnek a bentmaradásra.

A másik feljutó a Kaposvári Rákóczi, ami az öt évvel ezelőtti kiesése után megjárta a purgatóriumot. A másodosztályból is kiestek, az MLSZ Licencadó Bizottsága az NB III.-ban sem engedte indulni az adósságban úszó klubot, és időközben még az ügyvezetőjét is elítélték pénzmosásért. A klub végül a Somogy megyei első osztályban, Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia néven született újjá, innen kezdték el a felemelkedést.

A kaposvári kötődésű Waltner Róbert két éve vette át a csapat irányítását, akinek a vezetésével két szezon alatt két osztályt ugrott a Rákóczi. Mivel Waltnernek még nincs meg az első osztályhoz szükséges pro licence, ezért formálisan Disztl László lesz a Kaposvár vezetőedzője.

Új szezon, új szabályok

A labdarúgás nemzetközi szabályalkotó testülete (IFAB) a tavasszal számos, a labdarúgás játékszabályait érintő kiegészítést és pontosítást fogadott el, amelyeket június 1-től vezetnek be. Az új idényben már a hazai bajnoki mérkőzéseken is e újítások szerint fognak zajlani - tájékoztatott hivatalos oldalán az MLSZ.

A legfontosabb változások:

• már az edzők is kaphatnak sárga és piros lapot sportszerűtlen viselkedésért;
• a lecserélt játékosnak a határolóvonal legközelebbi pontján kell elhagynia a játékteret;
• kirúgás, illetve a védő csapat javára, a saját büntetőterületükön belül megítélt szabadrúgás esetén a labda az elrúgás pillanatától játékba kerül, és már azelőtt megjátszható, mielőtt elhagyná a büntetőterületet.

 Számos más egyéb módosítás mellett változni fog még az is, hogy:

• a támadó játékosoknak legalább 1 méter távolságot kell tartaniuk a sorfaltól;
• a kezdésnél a pénzfeldobást nyerő csapat választhat, hogy elvégzi-e a kezdőrúgást;
• büntetőrúgáskor a kapusnak a kapuvonalon (nem előtte vagy mögötte) kell állnia, de a rúgáskor elég csak az egyik lábának a kapuvonalon (vagy azzal egy vonalban, ha a láb a levegőben van) lennie;
• és egy új labdaejtési eljárást is bevezetnek (ideértve azokat az eseteket, amikor labdaejtéssel kell folytatni a játékot, ha a labda eltalálja a játékvezetőt, majd a kapuba kerül, ha a labdát birtokló csapat megváltozik, vagy ha egy ígéretes támadás indul).

A stadionok újak, az albérlet a régi

A tizenkét élvonalbeli klub közül most már egy sincs, amelyiknek, a stadionjának az építésére, felújítására, vagy bővítésére az utóbbi években ne költöttek volna százmilliókat. A bajnoki rendszer 2015-ös reformja óta a átlagos nézőszámok nem túl nagy, de folyamatos növekedést mutatnak. A 2015/16-os szezonban 2600, a 2018/19-es szezonban már 3300 körül alakult az átlagnézőszám. Az átlagot leginkább a Ferencváros szurkolói húzzák fel, az előző idényben a hazai meccseiken tízezer feletti volt az átlagnézőszám.

Az első osztályú csapatok közül a Budapest Honvéd pályáját, a Bozsik Stadiont is bontották le utoljára, az új aréna majd várhatóan 2020 nyarára készül el, addig a Honvéd még mindig az Új Hidegkuti Nándor Stadionban játssza a hazai meccseit. Az MTK kiesése miatt most az sem fog előfordulni, hogy Gyirmóton kelljen lejátszani az egymás elleni bajnokijukat.

Az újpesti Szusza Ferenc Stadionnál valószínűleg csak a körúti villamospályáját újítják fel gyakrabban. Most nyáron a pályafűtés kiépítése zajlik éppen a stadionban, ezért az Újpest az első hat hazai meccsét az Új Illovszky Rudolf Stadionban fogj játszani, a Megyeri útra majd november végén térhetnek vissza.

Hol áll a magyar bajnokság?

A környező országok első osztályú bajnokságai közül utolsóként nálunk indul el az idény. Ausztriában és Ukrajnában egy, Szlovákiában, Lengyelországban, Szerbiában és Horvátországban kettő, Csehországban, Romániában és Szlovéniában már három fordulót is lejátszottak.

Az elmúlt öt szezonban a magyar klubcsapatok 10,5 UEFA-koefficiens pontot gyűjtöttek a nemzetközi kupákban, ez a régió országai közül a legalacsonyabb. Ezzel a magyar foci az 55 európai bajnokság közül a 33. helyen áll. Egy hellyel előttünk Liechtenstein áll, ami a gyakorlatban egyet jelent egy svájci másodosztályú klubbal, az FC Vaduzzal.

Pedig a magyar klubok gazdasági tekintetben már egyre inkább felveszik a versenyt a régió többi csapatával. A transfermarkt.de oldal becslése alapján az OTP Bank Ligában átlagosan 301 ezer euró egy keret értéke.

Ha a Ferencváros, a MOL Fehérvár és a Puskás Akadémia átlagon felüli értékeit nem számoljuk, a maradék kilenc csapat keretének átlagos értéke (201 ezer euró) még mindig magasabb, mint a teljes szlovák első osztály átlagáé.

(Boratókép: Tavares dos Santos a bajnok Videoton FC játékosa ünnepel miután csapata 2-0-ra legyőzte a Budapest Honvédot az OTP Liga 32. fordulójában játszott labdarúgó-mérkőzésen a felcsúti Pancho Arénában 2018. május 27-én. A győzelemmel megszerezte története harmadik bajnoki címét a Videoton labdarúgócsapata. Illyés Tibor / MTI)