Bernadett
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Őrjöngenek a szurkolók, mert tökéletes ítéletet hoz a videóbíró

GettyImages-1162151063
2020.01.04. 09:13 Módosítva: 2020.01.05. 10:28
Már a futball szabályalkotó testülete is kénytelen volt megszólalni a videóbíróval kapcsolatban, miután az angol bajnokságban rövid idő alatt több gólt is elvettek a rendszer miatt. Egy rutinos játékvezető szerint egyértelmű a helyzet: a szurkolók és a játékosok vagy megtanulnak együtt élni a VAR-ral, vagy a bíróra és a partjelzőre hagyják a döntéseket, akik hibázhatnak.

A futballban használt videóbíró-technológia finomítását eredményezheti, ami a Premier League-ben történt az elmúlt egy hétben. Az angol bajnokság utolsó 2019-es fordulójának meccsein összesen 5 gólt érvénytelenített les miatt a videóbíró. Ez azt jelenti, hogy minden második mérkőzésre jutott egy visszavont találat. Nem tudjuk, vezetnek-e erre vonatkozó statisztikákat, de rekordgyanús az arány. 

A VAR segítségével meghozott döntéseket a játékosok, az edzők és szurkolók egyaránt hevesen kritizálták, elsősorban azért, mert minden esetben centiken - egy-egy belógó vállon és cipőorron - múlt a lesállás. Az emberi szem képtelen lett volna észrevenni ilyen apró távolságokat, igaz, a VAR is csak hosszas vonalhúzogatás után jutott döntésre. Hogy nem egyszeri problémáról van szó mutatja, hogy a január elsejei Burnley-Aston Villa meccs 15. percében is hasonló szituációban avatkozott be a VAR.

Eddig azért őrjöngtek a szurkolók, mert a bírók elnézték a lest, most viszont azért, mert a legapróbbat is kiszúrják, túl jó ítéletek születnek.

A lehető legjobb rendszer?

Nézzük, melyek ezek a vitatott döntések:

  • Brighton-Bournemouth: Dan Burn első gólját szerezhette volna a Brightonban, a VAR azonban elvette tőle. Egy baloldali szabadrúgás után kialakult kavarodásban lőtt a kapuba, de a videóbíró észrevette, hogy a pontrúgás elvégzése közben az egyik Brighton játékos válla a védők vonala mögött volt. 
  • Norwich-Tottenham: meg lehetett volna finn Teemu Pukki 10. gólja az idei Premier League-szezonban, ha nincs a videóbíró. 1-0-s Norwich vezetésnél kapott jó indítást a csatár, de hiába értékesítette a ziccert, a visszajátszásból kiderült, hogy a válla  előrébb volt a Tottenham védőinél. Ekkor 1-0-ra vezetett a Norwich, kérdés, mire ment volna Mourinho csapata kétgólos hátrányban. Ehhez képest 20 perccel később Eriksen góljával egyenlítettek a londoniak. 
  • Crystal Palace-Southampton: hasonló okból érvénytelenítették a Southmapton-csatár, Alex Meyer gólját. Annyi különbséggel, hogy nem a gólszerző válla volt rosszkor rossz helyen, hanem a gólpasszt adó Wilfried Zaháé. A meccs végül 1-1 lett, később ugyanúgy a Crystal Palace szerezte meg a vezetést. 
  •  Liverpool-Wolverhampton: a bajnokság kimenetele szempontjából sem volt mindegy, milyen eredmény születik a listavezető és a Manchester Cityt oda-vissza megverő középcsapat meccsén. Az első félidő végén a Wolves közel volt ahhoz, hogy a Liverpoolt is megtréfálja, de Pedro Neto gólját les miatt érvénytelenítette a videóbíró. Nem is a gólszerző volt lesen, hanem még jóval a gól előtt az egyik támadó: a válla lógott be a védők vonala mögé. Ha megadják Neto gólját, sokkal nehezebb dolga lett volna a Liverpoolnak, mert a második félidőben is veszélyes játszott a Wolves. 
  • Burnley-Aston Villa: itt is hosszú másodpercekkel a gól előtt volt lesállás, de talán ez az eset még jobban illusztrálja, miért borultak ki a szurkolók. A védők által kirúgott labdát az egyik Villa-játékos visszafejelte a mezőnybe, ahol a 16-oson belül álló egyik társa belecsúsztatott a labdába. A védők megint felszabadítottak, de ezúttal is röviden, a beadást egy harmadik Villa-játékos, Jack Grealish fejelte a kapuba. És ki volt lesen? Az a játékos, aki belecsúsztatott a labdába. Nem is a fejével vagy a felsőtestével volt lesen, hanem a sarkával. Az Aston Villa végül 2-1-re nyert, a videóbíró döntése nem befolyásolta döntően a meccs alakulását. 
  • Manchester City-Sheffield: a City meccsének is volt azért tétje, annak ellenére, hogy Pep Guardiola lemaradása a Liverpoolhoz képest már 14 pont. A vendég Sheffield szerzett 0-0-nál szerzett érvénytelen gólt. Ebben az esetben tehát teljesen másképpen is alakulhatott volna a mérkőzés, ha nincs a VAR. 

Jellemző, hogy egyik gólnál sem jeleztek a védők, hogy lesen volt a gólszerző, pedig a szemre is neccses helyzetekben megszokott a heves gesztikulálás. 

Bármennyire is abszurd egy belógó cipőorr vagy váll miatt érvényteleníteni gólt, a szabálykönyv betűje szerint ettől még az egymilliméteres les is les. 

Érthető, hogy a játékvezetők munkáját felügyelő Professional Game Match Officials Board is meg van győződve arról, hogy  jó döntések születtek ezeken a meccseken. "Tisztában vagyunk vele, hogy a rendszer nem 100 százalékos, soha nem is lesz az, de jelenleg ez a lehető legjobb megoldás" - elemezte a történteket játékvezetői szempontból a korábban több mint 240 PL-meccsen bíráskodó Dermot Gallagher. 

A videóbíró-pártiak joggal érvelhetnek azzal, hogy pontosan azért találták ki a rendszert, hogy tökéletes bírói döntések szülessenek, a meccsek alakulását ne befolyásolják bírói hibák. Már ha vannak még Angliában, akik szerint a VAR úgy jó, ahogy van. Más problémák is vannak ugyanis a VAR ténykedésével: az esetek felülvizsgálata miatt hosszú percekig áll a játék, sem a pályán lévők, sem a szurkolók nem tudják, mi történik éppen, pontosan mit is vizsgál a videóbíró. Ilyenkor csak egy feliratot látnak a stadion kivetítőjén (van olyan pálya, ahol a vizsgálat menetét is mutatják), hogy lehetséges lesállás miatt vizsgálódik a VAR. Nincsen időben korlátozva, hogy meddig tarthat a videóbíró vizsgálata. De ami szintén baj, hogy a videóbíró megöli a gólörömöt, hiszen simán elvehetik a gólt egy korábbi lesállás vagy szabálytalanság miatt. 

Nem erre találták ki a videóbírót

A futball szabályalkotó testülete, a Nemzetközi Futballszövetség (IFAB) sem ment el szó nélkül a Premier League-ben történtek mellett. Az IFAB álláspontja szerint kizárólag olyan leshelyzetekben szabadna használni a VAR-t, amikor egyértelműen rossz bírói döntés született. Az IFAB-titkár Lukas Brud szerint mindig is ez volt a VAR egyik legfontosabb alapelve, és nem az a célja a rendszernek, hogy addig vizsgálja a visszajátszásokat, ameddig lesen álló játékost nem talál. 

Ha nem egyértelmű első látásra, hogy valami les vagy sem, akkor azzal nem szabadna foglalkozni, ilyenkor az eredeti bírói döntés az irányadó. Más dolog az adott szituációt egyetlen szögből megvizsgálni, mint amikor 15 különböző kameraállás áll rendelkezésünkre és valami olyasmit keresünk, ami talán nincs is. Nem erre találtuk ki a videóbírót. 

Ennek alapján a cikk elején bemutatott esetek egyike sem felel ennek az irányelvnek. Főleg, ha megnézzük, milyen körülmények között használták a VAR-t a január elsejei Norwich City-Crystal Palace bajnokin. Zaha középre adott passzát Conor Wickham lőtte közvetlen közelről a kapuba, a védők azonnal lest reklamáltak. Gyanús is volt, hogy a támadó a védők mögött állt. Ezért nem okozott akkora felzúdulást, amikor a bíró elsőre elvette a Palace gólját, de a VAR végül korrigált. 

 Lukas Brud szavai is azt sugallják, hogy a Premier League-ben nem úgy használják a IFAB által meghatározott videóbíró-protokollt, ahogy kéne. Nyilatkozatában elismerte, hogy a VAR használata olyan irányba ment el az angoloknál, amire nekik is reagálniuk kell. A testület soron következő februári ülésén vélhetően foglalkozni fognak a kérdéssel, és áttekintik a videóbíró működésével kapcsolatban felmerült aggályokat.

Mindez természetesen nemcsak a Premier League-t érintheti, hanem az összes olyan bajnokságot, kupasorozatot (Bajnokok Ligája,  világbajnokság, Európa-bajnokság), ahol videóbírót használnak. 

Ugyanakkor eddig csak az angol élvonalban születtek ennyire nagy visszhangot kiváltó döntések. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a top európai bajnokságok közül az angolban vezették be utoljára a technológiát.

Másik fontos különbség, hogy egyedül a Premier League-ben mutatják meg a tévéközvetítésben és egyes helyszíni kivetítőkön a teljes videóbírói felülvizsgálat menetét, vagyis a nézők pontosan láthatják, hogyan nagyítgatja, vonalazgatja a képet a videóbíró, ami elég elidegenítően hat. Ennek bevezetését az IFAB nem igazán támogatta, a negatív szurkolói reakcióktól tartva. Pedig az is felmerült korábban, hogy az NFL-hez hasonlóan a bíró és a VAR közötti kommunikációt is nyilvánossá teszik a PL-ben, hogy a szurkolók jobban megértsék, mi történik ilyenkor. Úgy tűnik, az IFAB-nak lesz igaza, az átláthatóság inkább árt a VAR megítélésének. 

Miközben a statisztikák a VAR hatékonyságát és létjogosultságát bizonyítják. 2018 novembere és 2019 novembere között 24 meccset befolyásoló bíró hibát jegyeztek fel a Premier League-ben, míg korábban ez a szám 47 volt. Neil Swarbrick, a PL-ben tevékenykedő videóbírók vezetője is arról beszélt nemrég, hogy a VAR-ral több jó döntés születik. "Most 10 ítéletből átlagban 7 jó, két éven belül ez a szám 8,5 és 9 is lehet." Bár nem mindig jelent garanciát a VAR. 2019 elején egy hónapos eltiltást kapott Rosario Abisso Serie A-bíró, mert a Fiorentina-Inter bajnoki utolsó percében a videós ismétlések ellenőrzése után is rossz döntést hozott.

A Premier League 2019-2020-as idényében január elsejéig összesen 24 gólt érvénytelenített les miatt a VAR, és 7 gólt adott meg téves bírói döntés felbírálva.  A videóbíró legnagyobb vesztese a Sheffield United, összesen 4 gólt vett tőlük a VAR les miatt, egyet viszont utólag megadott. A Southampton járt legjobban a technológiával: négy olyan gólt kaptak, amit aztán a VAR érvénytelenített, és közben egyet sem vett el. A mezőny többi csapatánál viszonylag kiegyenlített az összkép, nem voltak kiugró különbségek a visszavont kapott és rúgott gólok számában. 

Ezt akartuk, fogadjuk el

Az elmúlt évek egyik legnagyobb nevű játékvezetője is megszólalt az ügyben. Az angol Mark Clattenburg több mint 270 PL-meccset vezetett, 2016-ban a Franciaország-Portugália Európa bajnoki döntőn és a Real Madrid-Atlético Madrid Bajnokok Ligája-döntőn is ő volt a bíró. Clattenburg szerint a leshelyzetek megítéléséből ki kéne hagyni a videóbírót. 

A játék izgalmát és szellemiségét veszélyezteti a VAR technológia precizitása, ha a lesszabályról van szó. Miért ne térhetnénk vissza a partjelzők jelzéséhéhez? 

Viszont magához a lesszabályhoz nem nyúlna hozzá Clattenburg. Két megoldást lát: a szurkolók és a játékosok belátják, hogy a leshelyzet ténykérdés, és megtanulnak együtt élni a VAR által kiszúrt centiméteres különbségekkel, vagy a bíróra és a partjelzőre hagyják a döntéseket és elfogadják, hogy hibázhatnak. 

Mint ahogy hibáznak is. Nem is kell olyan messzire menni példáért: a Manchester-Arsenal bajnokin orbitálisat hibázott a partjelző, amikor Pierre-Emerick Aubameyang góljánál lest ítélt, miközben lassítás nélkül is látszott, hogy a United védője, Harry Maguire méterekkel beragadt. 

Valami ilyesmiről beszélt a futball nagy öregje, az Crystal Palace edzőjeként dolgozó Roy Hodgson is. Bevallása szerint sosem volt a VAR híve, de ha már a média és a közvélemény kierőszakolta a bevezetését, akkor jó lenne, ha hozzá hasonlóan megtanulnának együtt élni a technológiával. 

(Borítókép: 2019-es Manchester City - Tottenham Hotspur mérkőzésen VAR által elvett gól. Fotó: Robbie Jay Barratt - AMA / Getty Images Hungary)