Klubok, amelyeknél a hagyomány a sikernél is fontosabb

„Egy közülünk, itt nőtt fel a sarkon” 

Egy szurkoló számára aligha van annál nagyobb büszkeség, ha kedvencei között olyat is talál, aki nemcsak átmeneti állomásként tekint aktuális klubjára, hanem érzelmileg is kötődik hozzá, esetleg a gyerekcsapatból járta végig a ranglétrát, amíg a felnőttek között is bemutatkozott.

A bevezetőben már említett sikerorientált gondolkodás miatt egyre kevesebb példát találni hasonlóra, azonban vannak csapatok, amelyek a hagyományokat őrizve sajátos átigazolás- és játékospolitikát folytatnak és a nyilvánvaló sporthátrányt a közösség erejével próbálják kiküszöbölni.

A leghíresebb és legismertebb példa egyértelműen a spanyol élvonalban szereplő Athletic Bilbao, amely kizárólag baszk származású futballistákat alkalmaz.

A filozófiánk tesz minket különlegessé. Lehet, hogy az eredményeinkkel és a sikereinkkel kevésbé emelkedünk ki a ligából, viszont a tradíciónknak köszönhetően olyan összetartás van a drukkerek és a futballisták között, amely talán egyedülálló az egész világon. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család.

– nyilatkozta korábban az együttes legendás játékosa, Joseba Etxeberria. 

Mindezt a támadó által említett szurkolók néhány évvel ezelőtt egy internetes szavazáson is megerősítették: a klub hivatalos honlapján ugyanis azt kérdezték tőlük, hogy ha a kiesés ellen harcolna az együttes, elfogadnák-e, ha a hagyományokkal szakítva nemcsak baszk, hanem más játékost is igazolnának? 

Az emberek több mint 80 százaléka arra voksolt, hogy inkább a  másodosztályt választaná...

De a drukkereknek mostanában a sikereket sem kellett nélkülözniük, 

ahol a Király-kupában való döntőbe jutás miatt szerepelhetett. A finálét a koronavírus miatt elhalasztották, így április 4-én a Real Sociedad ellen újabb trófea kerülhet a vitrinbe.

A nemzet és a katonaság csapata

A Bilbao elhivatottsága azonban nem egyedülálló, a tengerentúlon a Club Deportivo El Nacional együttesének már a nevében is benne van a nemzeti öntudat. A hazaszeretetet a klub címere csak alátámasztja, amely az ecuadori zászló színeiben – sárga, kék, piros – pompázik, a csapat beceneve pedig szintén, Puros Criollos, vagyis Tiszta Őslakosok.

Az egyesületet 1960-ban  egy nyugalmazott tábornok ötlete alapján alapították, 

Már a kezdeti években óriási sikereket értek el, természetesen csakis ecuadori futballistákat alkalmazva. 1986-ig kilenc bajnoki címet szereztek, többet, mint bármelyik rivális ez idő alatt. Az azóta eltelt 35 évben viszont csak négyszer értek fel a csúcsra, legutóbb 2006-ban. A szurkolók azzal vigasztalódhattak, hogy a válogatott rengeteg kulcsembert köszönhetett az alakulatnak, többek között később a Manchester Unitedet is megjárt Antonio Valenciát.

Hogy a Nacional ettől függetlenül nem most éli hőskorszakát, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a legutóbbi szezonban kiesett a másodosztályba. A közelmúlt lejtmenete főként annak „köszönhető”, hogy 2013 óta a katonai erőknek már nincs befolyása a klub életébe, ez pedig finanszírozási problémákat okozott. 

Ettől függetlenül fel sem vetődött, hogy szakítanának a hagyományokkal.

Külföldi játékosok szerződtetése? Az én vezetésem alatt biztosan nem! Hinnünk kell a fiataljainkban, mindenáron!

– szögezte le Jorge Yunda, a klub első polgári elnöke.

Az viszont már a jövő kérdése, hogy ha esetleg évekig a Serie B-ben ragad a csapat, akkor is kitartanak-e a vezetők és a szurkolók a tradíciók mellett?

Viva México!

Maradunk Dél-Amerikában, a helyszín azonban Mexikó, ahol a CD Guadalajara képviseli azt a vonalat, amelyről cikkünk szól. 

ezen pedig még akkor sem változtattak, amikor a riválisok a környező országokból (Uruguay, Brazília, Egyesült Államok, stb.), vagy máshonnan erősítettek.

A Chivas néven ismert alakulat az 1906-os alapítást követő első négy évtizedben még alkalmazott külföldieket, amikor azonban csatlakozott a mexikói első osztályhoz, az akkori elnök, Ignacio Lopez Hernandez drasztikus döntést hozott.

Ebben a csapatban 11 mexikói futballistának kell sikereket elérnie, vagy elbuknia. A nemzet büszkeségei leszünk – nyilatkozta.

Később az a hír is napvilágot látott, hogy bár ez a kikötés sem az alapszabályba, sem más hivatalos dokumentumba nem került bele, mindenki elfogadta és ennek szellemében működik a klub mind a mai napig. Az egyesület mottója is önmagáért beszél: Törhetetlen hit Mexikóban és a mexikóiakban!

A fiatalság forrása

A világ másik pontján, egészen pontosan az indiai Vasco da Gama városában 2010-ben hozták létre az Indian Arrows együttesét, ahol az indiai tehetségek vannak a középpontban. 

A másodosztályban szereplő klub célja, hogy játéklehetőséget biztosítson azoknak a 17 és 19 év közötti fiatal indiai labdarúgóknak, akik már a felnőttcsapat ajtaján dörömbölnek, máshol viszont csak a kispadot melegítenék. 

A projektnek nagy lökést adott a 2017-es U17-es világbajnokság, amelyet az országban rendeztek, de ezen kívül is nagy népszerűségnek örvend az egyesület filozófiája.

A magyar példa

Végül, de nem utolsó sorban hazánkban is van egy alakulat, amely annak ellenére, hogy egyre inkább áramlanak a külföldi futballisták az OTP Bank Ligába, kitart a hazai labdarúgók mellett: a Paks.

Bár a közelmúltban a kiesés ellen harcolt az egyesület – az előző szezonban például csak az utolsó fordulóban, Debrecenben elért döntetlennek köszönhette, hogy nem esett ki a másodosztályba –, a 2016–2017-es kiírást viszont az ötödik helyen zárta. 

A jelenleg Bognár György irányította tolnaiaknak egy nagy hajrával akár még ez a bravúr is sikerülhet, hiszen jelenleg 29 ponttal a Paks hatodik a tabellán, a második helyen álló Puskás Akadémia hét, a harmadik Mol Fehérvár viszont csak négy ponttal előzi meg.

Ráadásul a válogatott ajtaja is nyitva áll a jól teljesítőknek, a kapus Hegedűs Lajosra az Eb-selejtezőkön és a Nemzetek Ligája-meccseken is számított Marco Rossi, de korábban Szabó Jánosnak is meghívót ért a jó teljesítmény. Ahogyan a már Zalaegerszegen játszó Könyves Norbert is Pakson hívta fel magára a figyelmet.

A siker tehát nem minden, amely azonban még édesebb, ha olyan játékosokkal éri el a szurkolók kedvenc csapata, akiket egynek éreznek maguk közül.

(via Athletic)

(Borítókép: Carlo Hermann/AFP)