30 éves lett a világ egyik legjobb kapusa, aki hazájában csak másodhegedűs

Előbb azonban essen szó az ünnepeltről, Ter Stegen Mönchengladbachban született és ott is kezdett el futballozni, a Borussia gyerekcsapatában. A ranglétrát végigjárva a 2010/11-es szezonban már a tartalékegyüttes sztárja lett és gyakran a Bundesliga-csapat kispadjára is leülhetett.

A Gladbach azonban kiesésre állt, a gyengélkedés egyik bűnbakjának pedig a belga kapust, Logan Baillyt kiáltották ki a szurkolók, és szinte követelték a szezon közben kinevezett edzőtől, hogy cserélje le őt a fiatal Ter Stegenre. Ez végül meg is történt, az akkor 19 éves Marc-André pedig nem okozott csalódást. 

A Gladbach végül osztályozón vívta ki a bennmaradást, az pedig nem volt kérdés, hogy Ter Stegen marad az első számú kapus. Csak idő kérdése volt, mikor csap le rá egy topcsapat, ám a Borussia legnagyobb tehetségei közül így is ő maradt legtovább a klubnál – Marco Reus 2012-ben igazolt Dortmundba, Dante pedig a Bayernbe.

Ter Stegen végül 2014-ben egyezett meg a Barcelonával, rögtön az első évben pedig mindent megnyert, amit lehetett: 

Azóta is kirobbanthatatlan a katalánok kapujából, és bár időközben a válogatottban is bemutatkozott, sőt 28-szor ölthette már magára a címeres mezt, a Nationalelfben a csapatkapitányt, Manuel Neuert nincs esélye kiszorítani. Joachim Löw alatt is második számú kapusnak számított, és úgy tűnik, Hansi Flicknél is ez a szerep vár rá. A 2014-es vb-cím során még nem volt tagja az együttesnek, így eddigi egyetlen nagy sikere a 2017-es Konföderációs kupa-győzelem a nemzeti csapattal.

Nem csak neki jut vagy jutott ilyen hálátlan sors azonban a futball történetében, összeszedtünk néhány hasonló rivalizálást.

Ter Stegen „sorstársai”

Gellér Sándor – Grosics Gula

Kezdjük egy magyar példával, méghozzá a futball hőskorából. Természetesen azzal mindenki tisztában van, hogy az Aranycsapat és az akkori korszak egyik legjobb kapusát Grosics Gyulának hívták, Gellér Sándor neve viszont talán kevesebbeknek hangzik ismerősen. Pedig az akkoriban a Honvéd mellett szintén bombaerős MTK-ban védett, ráadásul nagyszerűen, ám a válogatottban a Fekete Párduc miatt mindössze nyolcszor szerepelt.

Hogy mennyire tisztelte azonban riválisát Grosics, azt az Évszázad meccsén bizonyította: 

Ray Clemence – Peter Shilton

Ray Clemence 1967-től 1981-ig a Liverpool, 1981 és 1988 között a Tottenham kapuját védte, teljesítményére pedig elég két adat: egyike annak a mindössze 31 játékosnak, akik pályafutásuk során több mint 1000 meccsen léptek pályára, valamint övé a futballtörténelem legtöbb kapott gól nélkül lehozott mérkőzése, szám szerint 460!

A nemzeti együttesben viszont neki is csak epizódszerep jutott a legendás Peter Shilton mögött, aki a mai napi válogatottsági rekordernek számít az angolok történetében, 125 találkozóval. Clemence ezzel szemben „csupán” 61-szer ölthette magára a „háromoroszlánosok” címeres mezét.

Keylor Navas – Thibaut Courtois/Gianluigi Donnarumma

Navas helyzete fordított az imént említett kapusokénál, a Costa Rica-i válogatottban ugyanis természetesen nincs komoly riválisa a 35 éves játékosnak. Klubszinten viszont hiába teljesített kiemelkedően a Real Madridban, Courtois érkezésével egyre inkább kispadra szorult, majd a kevés lehetőség miatt 2019-ben a PSG-hez szerződött.

Ahol aztán 2021-ben a nyakára hozták Donnarummát és bár Párizsban még így is több mérkőzésen véd, mint Madridban, a Paris Saint-Germain első számú kapusának az olasz Eb-győztes számít.

Ederson – Alisson

Európa és talán a világ jelenlegi két legjobb csapatának, a Liverpoolnak és a Manchester Citynek a kapusa egyaránt brazil, ráadásul mindketten igazi klasszisnak számítanak a posztjukon. Amellett ugyanis, hogy földöntúli bravúrokra képesek, lábbal is rendkívül magabiztosak, nem jönnek zavarba, ha hátra kerül hozzájuk a labda, a mai modern labdarúgásban pedig ez rendkívül fontos tulajdonság egy kapusnál.

Ederson pechjére azonban a válogatottban csak egyikük állhat a kapuban, a 2016 óta munkában álló brazil szövetségi kapitánynál, Titénél pedig egyértelműen Alisson a favorit. A liverpool hálóőrének nevével már 54-szer kezdődött Brazília összeállítása, szemben citys kollégája 18 alkalmával.

Dibusz Dénes – Gulácsi Péter

Ha már magyar vonatkozású példával kezdtünk, zárjuk is azzal a sort. A Ferencvárossal sorozatban negyedik bajnoki címét szerző Dibusznak ezúttal is elévülhetetlen érdemei voltak az aranyéremben. Nagyszerűen él együtt a játékkal, hihetetlen reflexei vannak, így szinte minden átigazolási szezonban felvetődik, hogy külföldre igazol, a Fradinak azonban egyelőre sikerült megtartania egyik legnagyobb értékét.

Aki alighanem a legtöbb, magyar válogatottal hasonló erősségű csapatban kezdő lenne, ám Gulácsi Péter személyében olyan riválisa van a nemzeti együttesben, akit szinte lehetetlennek tűnik kiszorítania. 20 mérkőzése azért már így is van címeres mezben, az RB Leipzig csapatkapitánya viszont már 47-szer hallgathatta a pályán a magyar himnuszt.

Listánk természetesen szubjektív, alighanem mindenki össze tudna még gyűjteni hasonló párosokat. Ter Stegen viszont talán abban bízhat, hogy mivel hat évvel fiatalabb, mint Manuel Neuer, ha vetélytársa visszavonul, eljön még az ő ideje a Nationalelfben.

(Borítókép: Lars Baron / Getty Images Hungary)