Meghalt a szerbek legendás futballistája, Szinisa Mihajlovics
További Futball cikkek
- Műteni kellett a kapust, aki törött bokával védte ki a Manchester City szemét
- Szoboszlai Dominik kimagasló értékkel került be a Premier League álomcsapatába
- Visszavonul a Nemzetek Ligája-osztályozóra készülő válogatott kapitánya
- Késes támadásnak volt szemtanúja a korábbi válogatott futballista
- Hamarosan befut a magyar mozikba a DAC-ról szóló sportdokumentumfilm
A játékosként többek között a Crvena zvezdát, az AS Romát, a Sampdorát, Laziót és az Internazionalét erősítő Mihajlovics évek óta harcolt a leukémia ellen, szervezete azonban pénteken feladta.
Szövetségi kapitányként dolgozott a szerb labdarúgó-válogatottnál, edzőként irányította a Catania, a Fiorentina, a Sampdoria, az AC Milan, a Torino és a Bologna alakulatát is, utóbbinál a magyar válogatott középpályásának, Nagy Ádámnak is a menedzsere volt.
Néhány nappal ezelőtt egy könyvbemutatón mutatkozott utoljára nyilvánosan Rómában, családja pénteken erősítette meg az olasz sportmédiának a halálhírét. A közlemény szerint Mihajlovics egy olaszországi kórházban halt meg a családja körében, egészségi állapota az előző napokban rohamosan romlott és bár többször is legyőzte a gyilkos betegséget, ezúttal alulmaradt a küzdelemben.
Mihajlovicsot felesége, öt gyermeke és egy unokája mellett az egész labdarúgó-társadalom gyászolja.
A szabadrúgások mestere
Mihajlovics 1969. február 20-án született Vukováron, profi labdarúgó pályafutását 1988-ban a Vajdaságban kezdte. 1990 decemberében a Crvena zvezda egymillió márkáért vásárolta meg a játékjogát, amely abszolút rekordnak számított a jugoszláv futballban. A piros-fehéreknél leginkább a középpályán futballozott, miután azonban 1992 nyarán az AS Romához került, gyakran megfordult a védelem bal oldalán is. Játszott a Sampdoriában, majd a Lazióban is, végül az Internazionale színeiben akasztotta szögre a cipőjét 2006-ban.
Keménysége sportszerűséggel párosult, társai mellett ellenfelei is mindig elismeréssel nyilatkoztak róla. Rendkívüli rúgótechnikája miatt védjegyévé váltak a szabadrúgások, a Lazio színeiben egyszer három pontrúgást is értékesített, így szerzett mesterhármast.
Összesen 28-szor volt eredményes szabadrúgásból az olasz bajnokságban, amellyel Andrea Pirlóval holtversenyben vezeti a liga vonatkozó statisztikáját. A nemzeti együttessel két világversenyen szerepelt: 1998-ban világbajnokságon, 2000-ben pedig az Európa-bajnokságon.
Miután befejezte aktív pályafutását, maradt a milánói kék-feketék szakmai stábjában, régi jó barátja, Roberto Mancini munkáját segítette. 2008 novemberében kapta első vezetőedzői állását a Bolognától, ám miután az együttes visszacsúszott a kiesőzónában, fél évvel később menesztették.
Ezt követően a Cataniát irányította, amellyel bár nem szerepelt rosszul, a szezon végén némileg váratlanul lemondott. A Fiorentina következett, két szezont töltött Firenzében, mindkétszer a középmezőnyben zárt a lilákkal.
2012 tavaszán azzal a céllal nevezték ki a szerb labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya posztjára, hogy juttassa ki a csapatot a 2014-es vb-re, mivel azonban csak a selejtezőcsoportjának harmadik helyén végzett a gárda, távozott és a Sampdoriához került, amelyet megmentett a kieséstől. Bár az azt követő bajnokságot jól kezdte a genovai csapat, távozott a klubtól, 2015-ben pedig az AC Milan edzőjének nevezték ki. Nála mutatkozott be 16 évesen az azóta már világklasszissá váló Gianluigi Donnarumma. 2016 és 2018 között a Torinó szakmai munkájáért felelt, amellyel Olasz Kupa-ezüstöt nyert. 2018 nyarán összesen kilenc napig irányította a Sportingot – miután akarata ellenére változtattak edzői stábján felmondott Lisszabonban.
2019 júliusában visszatért Bolognába, ahol többek között Nagy Ádám is a játékosa volt. Ebben az évben jelentette be a sokkoló hírt: leukémiát diagnosztizáltak nála, ám a betegség ellenére amíg egészségi állapota engedte, folytatta a munkát. Októberben csontvelő-átültetésen esett át. Bár többször is úgy tűnt, legyőzte a gyilkos kórt, a végső diadal mégsem lett az övé. Viktorija Mihajlovics, Apám, Szinsa Mihajlović című könyvében így beszélt betegségéről a legendás játékos.
„Ilyenkor felfogod az élet valódi értékeit, megtanulod értékelni mindazt, amit egészségesen észre sem vettél. Hiányzott a levegővétel. Lélegezni a világ leghétköznapibb dolga, de négy kórházban eltöltött hónap után luxussá válik. Amikor kijöttem, és először szívtam bele a levegőbe, a világ legjobb dolgának éreztem. És van még egy sor egyéb dolog, egészen mindennapiak, amiket korábban eleve adottnak vettem. Miután megélsz bizonyos helyzeteket, rájössz, az élet minden pillanatát kiélvezheted, a legapróbbak is boldoggá tehetnek. Remélem, hogy kitart ez az érzés.”
A La Gazzetta dello Sport 50. születésnapján közölt vele hosszú interjút, amelynek legerősebb része talán a szülővárosára való visszaemlékezés. „Vukováron születtem, számomra ez volt a világ legszebb városa. Aztán a háború szimbólumává vált. 2017-ben mentem vissza, 25 év után… Utoljára a háború idején, 1991-ben jártam ott, amikor az egészet a földdel tették egyenlővé, nem is tudtam tájékozódni. Kerestem az utakat, de csak épületek és autók csontvázai halmozódtak fel és köztük éppen annyi hely, hogy elférjünk futva. Egy madár se repült arra, nem volt egyetlen kutya sem.
Emlékszem, két 10 év körüli fiúra, géppuskát tartottak a kezükben. Férfiszemek voltak a gyerekek testében. Szomorú szemek, amelyek már mindent láttak, kivéve a gyerekkort.
Kettejük közül az egyik odalépett hozzám, megkérdezte, ki vagyok. Mostanában is gyakran gondolok arra a gyerekre, nem tudom, mi történhetett vele. Ha a háború nem vitte el, akkor ma felnőtt ember. Talán van felesége és gyerekei. És csak remélni tudom, hogy azok a szemek, azóta ismét fényt találtak."
A beszélgetést így zárta le a szerbek legendája:
Nem bántam meg semmit, mindent újra így csinálnék, mindent újra így élnék meg. Még a hibákat is. Mert tökéletes életek nincsenek, meg azok unalmasak is lennének. Hogy ma olyan vagyok, amilyennek látszom, azt néhány hibámnak is köszönhetem. Ezt az 50 évet pont úgy éltem meg, ahogy akartam.
Így búcsúzik a futballvilág
A nagyszerű sportember halála az egész futballvilágot megrázta. Edzőként utolsó csapata a Bologna FC volt, amely úgy búcsúzott tőle: „Isten veled Mister, örökké a szívünkben élsz tovább!”
Addio Mister, vivrai per sempre nel nostro cuore pic.twitter.com/1ebCMHZoRf
— Bologna Fc 1909 (@Bolognafc1909) December 16, 2022
A Crvena zvezda is érzelmesen búcsúzott egykori klasszisától: „Szomorú hírt kell közölnünk, amely szerint a legendás Szinisa Mihajlovics a mai napon távozott közülünk. Egy nagyszerű klasszis, egy hihetetlen szívvel és erővel rendelkező férfi halt meg 53 éves korában. Klubunk legmélyebb részvétét fejezi ki Mihajlovics családjának. Örök dicsőség neki!”
Sa velikim žaljenjem obaveštavamo zvezdaše da nas je danas napustio legendarni Siniša Mihajlović. Veliki zvezdaš i čovek sa neverovatnim srcem i snagom preminuo je u 53. godini života.
— FK Crvena zvezda (@crvenazvezdafk) December 16, 2022
Naš klub izražava najdublje saučešće porodici Mihajlović. Neka mu je večna slava!
🔴⚪️#fkcz pic.twitter.com/P5pSpX6bbZ
Az AC Milan ezekben a pillanatokban éppen a Liverpool ellen játszik a Dubai Szuperkupa elnevezésű felkészülési tornán, a közösségi médiában megjelentek szerint a találkozó Mihajlovics tiszteletére egyperces gyászszünettel kezdődött. A piros-feketék így emlékeztek korábbi mesterükre: „A Mennyország újabb legendával gazdagodott. Nagyon fogsz hiányzoni, Szinisa.”
Heaven has gained another legend. You will be sorely missed, Siniša.
— AC Milan (@acmilan) December 16, 2022
A magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya, Marco Rossi azt írta közösségi oldalán: Nyugodj békében, harcos! Nagyon hiányozni fogsz nekünk!
(Borítókép: Szinisa Mihajlovics 2022. március 6-án. Fotó: Emmanuele Ciancaglini / Ciancaphoto Studio / Getty Images)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.