Kormányzati segítség az illegális fogadások ellen

Minden országban kormányzati segítségre van szükség az illegális sportfogadások visszaszorításához, de ez csak akkor lehet hatékony, ha mindenhol megszületik a megfelelő szabályozás - így vélekedett a Magyar Sportújságírók Szövetsége által szervezett nemzetközi szimpózium első két előadója kedden.

„Ugyanúgy fogunk eljárni, mint ahogyan a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség létrehozásakor, számítunk a kormányok segítségére. Együtt kell dolgozni mindenkivel, aki elkötelezett a tiszta sport iránt” - vezette fel Dobor Dezső MSÚSZ-alelnök Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szavaival az MTVA székházában zajló tanácskozást.

Elsőként a Szerencsejáték Világszövetség vezetőjének tanácsadója, André Noel Chaker tartott előadást, aki a betegség miatt távol maradó Risto Nieminen elnök helyett érkezett Magyarországra. Amint elmondta, a mérkőzések befolyásolása korántsem új keletű, már 1915-ben egy Manchester United-Liverpool összecsapáson előfordultak előre lebeszélt dolgok. Ahogy fogalmazott: „persze nem csak a futballról van szó, rengeteg országban, többféle sportág, a legnagyobb sztárokkal érintett.”

Chaker - aki tagja a NOB azon bizottságának, mely az illegális fogadásokat vizsgálja - Bundabotrányok szerte a világban című előadásában négy pontban fogalmazta meg a lehetséges megoldásokat: elsőként a finanszírozást jelölte meg, ugyanis egy gazdag embert nehezebb befolyásolni. „Amennyiben a sport megfelelő finanszírozást kap, megfelelő kormányzati és pénzügyi alapjai vannak, akkor hosszútávon megnyerhetjük ezt az összecsapást. A bűnözők most egy gyenge vezetést látnak, így a sport jelenleg könnyű préda a számukra.”

Chaker hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy az illegális fogadásokkal kapcsolatban gyors és pontos információt kapjanak maguk a sportolók is, ebben van nagy szerepe a médiának.

Az egyik legfontosabb pont a szabályozás: „A kormányoknak komoly büntetőjogi szabályozásokat kell megalkotniuk, amelyek speciálisan a sportbűnözést célozzák meg. Ha csak egyetlen ország is kimarad ebből, akkor a leggyengébb láncszem elve alapján összedőlhet minden. A fogadóirodáknak etikai kódexet kellene létrehozniuk, ezt követően pedig közösen kell kialakítaniuk egyfajta globális mechanizmust”" - mondta Chaker.

Negyedik pontként az ellenőrzést jelölte meg a szakember, amelynek átláthatónak, globálisnak, és hatékonynak kell lennie.

Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, csak akkor lehetnek képesek versenyre kelni a nagyjából 15 000 illegálisan működő internetes fogadási irodával, ha törvényileg hasonló feltételeket teremtenek, mert amíg egy illegálisan működő fogadóiroda semmi adót nem fizet, addig értelemszerűen alacsonyabb árért jobb szolgáltatást tud nyújtani, mint a felelős játékszervezőként működő cégek, így a Szerencsejáték Zrt. is.

„A versenyhelyzet révén növekedhet a szenvedélybetegek, a csalások, a visszaélések száma, éppen ezért ez a terület szigorú állami szabályozásra szorul. A kormányoknak lehetőségük van a korlátozásokra az Európai Bíróság döntései nyomán. Olyan döntés is született, hogy ha bárhol az EU-ban be van jegyezve egy szerencsejátékkal foglalkozó cég, de terjeszkedni szeretne, akkor az új ország nem köteles elfogadni a másik ország engedélyét. Tehát a tagállamok megfelelő indokok alapján korlátozhatják a sportfogadási irodákat” - mondta Szentpétery.

Az elnök kifejtette, a fő cél a társadalom védelme kell hogy legyen, már csak azért is, mert Magyarországon 100 ezer főre becsülik a szenvedélybetegek, és legalább ugyanennyire a veszélyeztettek számát. Az előadó szerint éppen ezért az lenne a helyes, ha az állam nemcsak hatósági felügyeletet végezne, hanem a szervezésben is részt venne, s bár ez az ágazat nyereséget termelne számára, de nem elsősorban profitorientáltan működne. Beszélt arról is, hogy a reklámozásnak nem azt kell szolgálnia, hogy nagyobb verseny legyen a piacon, hanem azt, hogy az illegális helyekről a legálisakhoz terelje a fogadókat. Az Szrt. elnöke elmondta, 2010-ben a cég bevétele sportfogadásokból 39 milliárd forint volt, ami a teljes bevétel 23 százaléka.

Mindkét előadó fontosnak tartotta annak szabályozását, hogy mire lehet fogadni. Egyetértettek abban, hogy a sportszervezeteket bevonva, ki kell dolgozni ennek szabályozását, s elsősorban a mérkőzések kimenetelére vagy az azt befolyásoló eseményekre lehessen téteket megtenni, nem például az első bedobásra. Elhangzott, hogy világszerte az illegális fogadások évente körülbelül 140 milliárd dollárnak megfelelő pénzösszeget mozgatnak meg.

Csakis egy szabályozott piac veheti fel a harcot az illegális fogadások elleni küzdelemben - többek között erről beszélt Antonio Costanzo, az Európai Sportbiztonsági Szövetség (European Sports Security Association) tanácstagja, aki kedden a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában tartott előadást azon a szimpóziumon, amelyet a Magyar Sportújságíró Szövetség (MSUSZ) szervezett.

„A német bundabotrány kapcsán kiderült, hogy az érintettek azért mentek az ázsiai piacra, mert az gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, így a lebukás veszélye is jóval kisebb" - mondta Costanzo. Az ESSA-t a 2005-ös Hoyzer-ügy után hozták létre, a szervezet 16 fogadóirodával áll szerződésben, akikkel folyamatosan megosztják az információkat. "Amennyiben egy adott eseményre gyanús fogadásokat kötnek, akkor értesítik egymást a partnereink, és adott esetben leállítják a fogadásokat. 2010-ben 7,5 millió fogadásból 85 figyelmeztetés érkezett be hozzánk, ezek közül négy volt valós. Sokan mondják, hogy ez bizony kevés, de akik bundáznak, annak nem érdekük, hogy egy ellenőrzött rendszeren belül tegyék mindezt.” - jelezte Costanza.

Hozzátette: az ESSA nemrég egy programot indított el, ezen belül sportolókat oktatnak a fogadásokkal kapcsolatban: „Nagyon sokszor előfordul, hogy egy-egy sportoló nincs is teljesen tisztában azzal, miket mondhat, de néha azt sem tudják, hogy olyan eseményekre nem is fogadhatnának, amelyen ők is részt vesznek.”

Costanzo szerint így a szabályozás, az oktatás, a kontroll és a büntetés lehet a négy fő alappillér az illegális fogadásokkal szembeni harcban.

A szimpóziumon felszólalt Gianni Merlo, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) elnöke is, aki kiemelte, hogy az illegális fogadások rendkívül komoly veszélyt jelentenek a sportra, ez ellen pedig egyesült erővel kell küzdenie minden sportújságírónak. „Nekünk a sport örök értékeit kell megvédenünk. A nyilvánosság segíthet a korrupció elleni harcban, a mi helyzetünk lehetővé teszi, hogy felhívjuk a figyelmet az adódó problémákra. A sport összeomlása rengeteg ember jövőjét veszélyeztetné. Ugyanakkor legyünk pozitívak, hiszen a sport továbbra is a társadalom egyik legtisztább része.”