A hoki-vb két legnehezebb meccse jön a magyaroknak

2001 óta, amióta átalakították divíziósra a világbajnokságok struktúráját, szinte ugyanazok esnek ki (Szlovénia, Kazahsztán, Olaszország, Ausztria), majd jutnak fel évről-évre. Ebbe a vonatba akar becsatlakozni a magyar válogatott is, amely két éve éppen az olaszokat hagyta bent az I/A-ban. Tavaly az osztrákok ragadtak itt, akik most azért dolgoznak, hogy újra visszakerüljenek.

Az előzetes várakozás alapján a kazah-magyar-osztrák trióból várták a szakértők a két feljutót. A hármasból az első játéknapon az osztrákok már el is szenvedték első vereségüket Kazahsztánnal szemben, akik most mindenféle hagyományt felülírva kikaptak Dél-Koreától, de erről majd később, hiszen nekünk sorban előbb az osztrák csapat jön, amely vélhetően nem veszíthet több meccset, ha még életben akarja tartani A csoportos álmait.

Az osztrák válogatottban mindössze a cserekapus, David Kickert képviseli a bajnokcsapatot. A Vienna Capitals idén úgy nyerte az EBEL-t, hogy a rájátszásban egyetlen meccset sem veszített el, a negyeddöntőtől a döntőig minden ellenfelét kisöpörte. A döntős KAC Klagenfurtból és az egyik legnépszerűbb csapatból, a Red Bull Salzburgból 5-5 játékos érkezett. Ketten Svájcban, ketten pedig a svéd Malmöben hokiznak.

Érdekes az osztrák hoki, arrafelé nem olyan nagy megtiszteltetés a címeres mez. Ez is az oka annak, hogy a bajnok bécsiek sorra mondták le a kijevi tornát. Pedig bombaerős csapatot is ki tudnának alakítani. 15 olyan játékosuk van, aki legalább egy meccset játszott már az NHL-ben. A legismertebb a 33 éves Thomas Vanek már 885 meccset húzott le, és mellesleg jöhetett volna, hiszen a csapata, a Florida Panthers nem jutott a rájátszásba. 

De nem jött, ahogy Michael Grabner és Michael Raffl sem. Kettejük közül Grabnernek még van dolga, hiszen csapata, a New York Rangers még versenyben van. Raffl viszont nem jutott tovább a Philadelphiával.

A hokiban is minden Ausztriával kezdődött

A magyar jégkorong-válogatott Ausztria ellen játszotta az első hivatalos meccsét, 1927. január 24-én 6-0-ra kaptunk ki. Ez lesz a 44. egymás elleni meccs, és nagyon szép rekordot állítottunk fel tavaly áprilisban, sorozatban háromszor győztük le őket (utána még egyszer), amelyre korábban sosem volt példa. A győzelmi széria előtt, 1977 óta egymás után tizennégy meccset buktunk el.

A vasárnapi szünnapot kihasználva a mieink egy több, mint egyórás edzésen készültek a hétfői meccsre, amely után Rich Chernomaz kapitány kijelentette, hogy készen állunk a találkozóra és nem változtat az első, ukránok elleni győztes sorokon, azaz a Stipsicz, Wehrs  - Sarauer, Kóger, Dansereau lesz az első, és a Sagert, Szirányi - Galló, Vas, Hári a második sor. A csodagólt ütő Bartalis István így tehát marad a harmadikban.

Picit visszakanyarodva az ukrán meccsre, nézzük meg, hogy teljesített a két sorunk. Az 5-3-ra megnyert meccsen összesen 51-szer ütöttünk kapura. Galló Vilmos volt a legélesebb, aki hétszer próbálkozott. Az első sorunk 2 gólt és 4 gólpasszt, valamint 10 lövést hozott össze, míg a második is hasonlóan eredményes volt, 2+4-gyel zárt, viszont sokkal aktívabban, 23 lövéssel kísérletezett.

Várhatóan ennyi lövésünk nem lesz az osztrákok ellen, akik 24-szer próbálkoztak a kazahok ellen, de az biztos, hogy kapusuktól, Bernhard Starkbaumtól kezdve a Dominique Heinrich által vezetett védelmen át a Brian Lebler, Konstantin Komarek, Fabio Hofer és Thomas Raffl fémjelezte támadószekcióig minden poszton kiváló hokisok szerepelnek. Az első meccsen Raffl és Komarek szerzett 2-2 pontot. 

Fontos lenne a siker, hiszen utána jön Dél-Korea. Ráadásul úgy, hogy míg egy teljes napot pihenhetnek, nekünk 24 órán belül kell lejátszani a két meccset. Ahogy általában az ázsiai hoki, a koreai is elképesztően gyors. Nagyon oda kell figyelni majd a védekezésre, hiszen a kazahok elleni meccsen bizonyították, hogy a gyorsaság mellett a pontosság is az erényük. Az utolsó harmadban 10 lövésük volt, gyakorlatilag négy perc alatt eldöntötték a meccset, amikor 1-2-ről 4-2-re fordítottak. Különösen az első, honosított kanadaiakból álló soruk nagyon veszélyes.

Nekünk előbb az osztrákokat kell megoldani, hisz lépésről-lépésre kell haladnunk, erről beszélt Chernomaz kapitány is: „Az osztrákok remekül játszottak a kazahok ellen, nem szabad őket félvállról venni, a rutinos és a fiatal játékosok jól kiegészítik egymás. Hatvan percen keresztül koncentrálnunk kell, nem szabad kiállításokat kapnunk, mert az megtöri a lendületünket, miközben lehetőséghez juttatja az ellenfelet. A sorok nem változnak, a játékban azonban lesz néhány módosítás.”