Kijevben találhat vissza a hokiválogatott az A csoportos útra

Alig egy éve, hogy a szentpétervári hoki-vb-n a magyar válogatott a 15. helyen végzett a világ legjobbjai között és kiesett. Most szombaton pedig valamivel dél után megkezdi szereplését a kijevi, divízió I/A csoportos világbajnokságon (kb a másodosztályban), amelyen hasonló a cél, mint két éve Krakkóban: öt, nagyon kemény meccs után ismét feljutni a világelitbe.

Ez a magyar hokiválogatott célja, és nem pedig elvárás velük kapcsolatban, hiszen az egy év során nagyon sok változás történt a hazai és a nemzetközi hokiban is.

Rövid időutazás következik Szentpétervártól Kijevig.

Bár egy éve kiestünk, nemzetközi elismerést harcolt ki a magyar csapat. Nemcsak a korábbi olimpiai-4. fehéroroszok legyőzésével, hanem a többi meccsen mutatott munkával is. Bár ezek akkor csak vereségben voltak láthatók, ezt a fajta nemzetközi légkört szokni kell.

Az elismerés leginkább abban volt mérhető, hogy a

Vay Ádám egyenesen a hokivilág csúcsának a közelébe, az NHL-be került, két védőnk, Stipsicz Bence és Garát Zsombor pedig szintén Amerikában folytathatta, és a többiek is európai elit bajnokságba kerültek.

Felértékelődött a magyar hoki itthoni értéke is. Soha olyan népszerű nem volt a magyar bajnokság, a Mol Liga, mint az 2016–2017-os kiírásban.  Újabb csapatokkal bővült, és ez a tendencia jövőre sem áll meg, hiszen környező országokból (még Ausztriából) is többen érdeklődnek az indulás lehetősége iránt. A DVTK megvédte a bajnoki címét, és a szezon végén szerződtette azt a Vas Jánost, aki a magyar válogatott ikonja. Egyike például az NHL draftosainak, és a tengerentúli második vonalban (AHL), illetve európai topbajnokságokban is megfordult.

A tavalyi vb után új hokielnökkel, és - szerencsére - a régi kapitánnyal vágtunk neki az idénynek. A Németországban is dolgozó Rick Chernomazzal hosszabbított a szövetség, és a kanadai szakember továbbra is első számú feladatának tekinti az utánpótlás erősítését, hiszen ez adja a magyar hoki jövőjét. Éppen ezért nem is volt meglepő, hogy már a kijevi felkészülést is több mint 70 hokissal kezdte meg, és a tavaly október óta lejátszott 11 meccsen sok-sok fiatal mutathatta meg magát.

A tizenegy felkészülési meccs programja úgy is lett összeállítva, hogy ezek többségén A csoportos ellenfelekkel kerüljenek szembe, hiszen a koncepció, hogy idővel amúgy majd közéjük tartozik a magyar válogatott, ezért mihamarabb felvegyék azt a ritmust, azt a sebességet, az ütközéseket és a kombinációs képességeket. Így ott még nem tartanak, hogy azonos szintű játéktudással vegyék fel az elittel a versenyt, de azt meg kell jegyezni, hogy legyőzték Dániát és kétszer is szoros meccset vívtak a szlovénekkel.

Vendégül láttuk a világbajnokokkal telli svéd és finn csapatot is, és láthattuk, mennyire nem volt velük egy súlycsoportban a válogatott, de akkor nem is ez, hanem a megfelelő erőnlét megszerzése volt a legfontosabb cél. Ahogy Chernomaz is megfogalmazta: 

Az edzőmeccsekből nem szabad következtetni semmire, hiszen mind a négy alkalommal elit-vb-szereplővel játszottunk,

Svédország és Finnország ráadásul top nyolcas. Ezek a mérkőzések arra valók, hogy kiderüljön, ki hogyan bírja és kezeli a nyomást, főleg, ha veszítünk.

Érdekes, ha eleget veszítesz, megtanulod, hogyan nyerj inkább.”

A kapitány a vb hetében hirdette ki végleges keretét, amely 10 helyen változott a szentpétervárihoz képest. Vay Ádám még a tengerentúli ECHL-ben játszik playoff-meccseket, Hetényi Zoltán meg nem vállalta a tartalékkapusi szerepet. Vas Márton visszavonult, Jesse Dudas nem egészséges, Mestyán István kimaradt. A csatárok közül Frank Banham visszavonult, Kovács Csaba, Nagy Gergő is sérültek, míg Sebők Balázs a KalPa-val a finn bajnoki döntőt vívja. Sofron különleges helyzetben van, gyaníthatóan fennakadt a MACS doppingtesztjén, a Fehérvárral a szezont sem fejezte be, így a válogatottból is kimaradt.

Az ügyben azóta semmiféle fejlemény nem történt.

A szlovákiai magyar Csányi Karol, Keegan Dansereau és Terbócs István lesz vb-újonc. Közülük a kanadai Dansereau a vb előtt nem sokkal kapta meg a magyar állampolgárságot, és bár a nemzetközi szövetségnek nincs ilyesféle fenntartása, a magyar szövetség a honosított játékosokkal szemben önkorlátozást vezetett be.

Ez azt jelenti, hogy az eddigi 8 helyett  már csak 5 olyan játékost nevezhet a vb-re, aki kettős állampolgár, és a 25 éves kora előtt nem töltött el 16 hónapot a magyar versenyrendszerben. Így Csányi és Dansereau mellett Kalvin Sagert, Andrew Sarauer és Kevin Wehrs utazhat a vb-re.

Kijevi puykák

Ami az ellenfeleket illeti, Kazahsztán tűnik a legerősebbnek, velük szerencsére az utolsó meccsen játszunk majd, amikorra vélhetően már eldől a feljutásuk (ketten jutnak fel). Az A csoporthoz szokott Ausztria keretéből meglepetésre kimaradtak az EBEL playoffját háromszor is 4-0-val nyerő bajnokcsapat, a Vienna Capitals játékosai, de így is jutott a döntős Klagenfurtból 7, a Salzburgból 6 hokis. Velük hétfőn este játszunk, és könnyen lehet, hogy az a meccs lesz a sorsdöntő magyar szempontból. Az utolsó három egymás elleni meccsen vertük őket, tehát igazi presztízs meccs lesz velük hétfő este.

A házigazda ukránok egy szinttel lejjebbről érkeztek, miután tavaly megnyerték a zágrábi divízió I/B csoportot úgy, hogy a mindent eldöntő meccsen a britek ellen nyertek, az utolsó harmadban fordítva. Az ukránoknak néhány orosz honosított játékosa is akad, azonban a vb előtt nem sokkal veszítették el legjobbjukat, a csapatkapitány Viktor Zaharovot.

A lengyeleket a krakkói vb döntő meccsén, majd tavaly novemberben is vertük. Ők a britek és a szlovák B-válogatott ellen készültek, 50-50 százalékos sikerrel. Masszív csapat, ahogy Dél-Korea is, akitől tavaly 3-2-re kikaptunk felkészülési meccsen, idén pedig 5-2-re vertük őket. Többnyire a dívizió I. osztályának A és B csoportja között ingáznak. 

Öt nagyon nehéz meccs vár ránk, illetve a magyar hokiválogatottra, és az esélyeket megtippelni is nagyon nehéz. Így gondolja ezt a kapitány is:

„Az idei vébé érdekes lesz, nyilvánvalóan látni kell, nagyon kiegyenlített a mezőny. Kazahsztán tovább javult importokkal, ő a legerősebb, ez persze vitathatatlan. Két éve, mielőtt Lengyelországba mentünk, azt mondtam, egyszerre csak egy mérkőzéssel foglalkozunk, és mindennap az a célunk, hogy jobbá váljunk.

Egy ötmeccses tornán meg lehet nyerni minden találkozót, ám hogy sikerül-e, az más kérdés.

De a hitnek és önbizalomnak meg kell lennie. Ha mind a hatvan perc során teljesítünk, bármi elérhető. "

Ha ez így lesz, jövőre a dániai Koppenhága, vagy Herning várja a tényleg világhírű magyar szurkolótábort, amely az előzetes várakozás szerint nagy számban indul Kijevbe.