Az 50 éves Jaromír Jágr még mindig játszik, de már csak kényszerből

Már azoknak a sportolóknak a teljesítményét is ámulva tudjuk nézni, akik 40-hez közeledve alig koptak meg régi önmagukhoz képest. Ha olyat látunk, aki 40 fölött is képes a legjobbak között jól szerepelni, ott már az állunkat keressük, vagy csak tudomásul vesszük, hogy földönkívüliekről van szó.

De mi van azzal, akinek már a 40-es évei is a múltjának a része, viszont még mindig profi élsportolóként tengeti mindennapjait? Aki úgy aktív továbbra is, hogy már 30 évvel ezelőtt feljutott a sportága csúcsára? Akiről a legtöbben azt hiszik, hogy azért nem hagyja abba, mert nem tudja, pedig igazából nem hagyhatja?

Megpróbálhatunk jelzőket keresni a ma 50 éves Jaromír Jágrra, az elnyűhetetlen jégkorongos ikonra, de teljesen felesleges. A Rytíri Kladno tulajdonosa és jobbszélsője fáradhatatlanul próbálja a víz felett tartani csapatát, de már nem örömből teszi.

Szeretjük (vagy éppen nem szeretjük) magunkat sportnemzetnek tekinteni. Mégis, el sem tudjuk képzelni, hogy Jaromír Jágr mit jelent Kladnónak vagy úgy egyáltalán Csehországnak. Nekünk nincs hozzá hasonló sportolónk. Jágrről azt mondják, ha elindulna a cseh választásokon, valószínűleg megnyerné. Felfoghatatlan népszerűsége még hozzánk is elér, nem véletlen, hogy egy étteremlánc is viseli a nevét itthon.

A hoki történetének egyik legfontosabb alakja, aki európaiként is meghódította Észak-Amerikát. Tehetséget, eredményességet és színt vitt az NHL-be, Bundesliga-sérójával és szalutálásával pedig azonnal belopta magát mindenki szívébe.

Születésnapja alkalmából összegyűjtöttünk néhány állomást, rekordot, történetet a legendás 68-as eddigi 50 évéből.

A kezdetek

Édesapja már korán eldöntötte, hogy fiából vagy énekes, vagy sportoló lesz, mert szerinte csak így lehetett boldogulni a szocialista Csehszlovákiában. Rengeteget edzett az ifjabb Jaromírrel, ennek pedig nemcsak fizikálisan, hanem hozzáállásban is lett eredménye, hiszen a hihetetlen erő mellé elképesztő munkamorál párosult. 

Énekelni egyébként sem szeretett, hamar eldőlt, hogy hokis lesz. A testalkata is megvolt hozzá, nem véletlen, hogy 17-18 éves korában már a tengerentúli csapatok érdeklődését is felkeltette. De ő nem akart mindenáron az NHL-ben játszani, kizárólag a Pittsburgh Penguins jöhetett szóba, ugyanis Mario Lemieux volt a példaképe.

A bombaerős csapattal azonnal feljutott a csúcsra, az első két évében bajnok lett. Senki sem gondolta volna, hogy csapatszinten ezután már nem terem neki babér az NHL-ben. Az 1992-es döntőben pazar gólt szerzett, 20 évesen egy életre megtanulta mindenki a nevét. Intő jel volt a világ számára, hogy ha nála van a pakk, akkor azt senki nem fogja tudni elvenni tőle, korongtartásban előtte és azóta sem volt nála jobb.

Egy szelet rántott húsért elment a német harmadosztályba

Amikor beköszöntött a Gary Bettman rémuralma alatti első lockout az NHL-ben 1994 őszén, az addigra már kétszeres bajnok, de még mindig csak 22 éves Jágr úgy döntött, a kizárás alatt hazamegy szülővárosába. 11 meccset játszott Kladnóban, majd Bolzano felé vette az irányt, ahol lehúzott még ötöt. Ekkor már lehetett tudni, hogy közel a megállapodás a játékosok szakszervezete (NHLPA) és a tulajdonosok között, és az olaszokkal természetesen olyan szerződést kötött, hogy amint vége a bérvitának, indulhat Észak-Amerikába. De még mielőtt útra kelt volna, felhívta őt korábbi csapattársa, Petr Fiala, aki akkor a német harmadosztályban szereplő Schalker Haie játékos-edzője volt, hogy a poén kedvéért ugorjon már be egy meccsre. 

Amikor azzal fogadták, hogy a város legdrágább hotelszobájában lakhat, illedelmesen visszautasította, inkább Fiala kanapéjára szavazott.

Igen ám, de vajon mennyi pénzért vállalja el a haknit? – tűnődtek a csapatvezetők.

Egy meccsért nem fogok pénzt kérni. Hívjatok meg egy rántott húsra sült krumplival, majonézzel, és jók vagyunk.

Már csak a biztosítását kellett valahogy összeszedni, ami a szabályok értelmében egy meccsre pont annyi volt, mint az NHL-ben, azaz 7000 dollár. Szerencsére az utolsó utáni pillanatban sikerült szponzort találni. Tényleg utolsó utáni volt, ugyanis a rolbát még egy körre ki kellett küldeni a jégre a meccs előtt, mivel a bemelegítés kezdetekor még nem volt megkötve a biztosítás, Jágrt pedig addig nem engedték ki a pályára.

Jágr a meccs 27. másodpercében máris beköszönt, a gólját további 10 (!) assziszttal fejelte meg. A csapata végül 20–2-re győzött, ő pedig ezután jóízűen elfogyasztotta a gázsiját. Aztán visszatért Pittsburghbe, és megnyerte első NHL-pontkirályi címét.

Rekordok és megdöbbentő számok

Ebből bizony van bőven, meg sem kíséreljük felsorolni az összeset. Az NHL-ben szinte az összes statisztikai mutatóban ő a legjobb jobbszélső, és ő a legjobb európai, legyen az egyetlen szezonra vonatkozó adat vagy a teljes pályafutásra. Nála több győztes gólt senki sem szerzett az elitligában.

Játszi könnyedséggel összejöhetett volna a 2000, de 2008 és 2011 között tett egy oroszországi kitérőt, valamint egyszer egy teljes (2004–2005), kétszer pedig egy fél szezon (1994–1995, 2012–2013) maradt el bérvita miatt.

1981 és 2001 között három játékos tudott pontkirály lenni az NHL-ben: Gretzky, Lemieux és Jágr. A 68-asnak ez egy időben egymás után négyszer is sikerült.

Természetesen ő az egyetlen játékos, aki tizenévesen (1991) és 40 fölött (2013) is megjárta a Stanley-kupa döntőjét. Az sem meglepő, hogy ő a legidősebb játékos, aki mesterhármast szerzett egy mérkőzésen (42 éves volt). Az viszont már egyszerre megmosolyogtató és lenyűgöző, hogy amikor a Florida Panthershöz ment 2015-ben, akkor idősebb volt, mint két sortársa, Aleksander Barkov és Jonathan Huberdeau együttvéve. Mégis remekül kijött velük, elmondása szerint úgy érezte magát, mint aki megint 25 éves. Egy évvel később, 44 esztendősen házi pontkirály lett...

Tagja a jégkorong legszűkebb elitjét felvonultató Triple Gold Clubnak. Ebbe a társaságba azok kerülnek be, akik nyertek Stanley-kupát, olimpiát és világbajnokságot is. Jágrnek az olimpián kívül kettő jutott mindenből.

A törvényen kívüli

Az örök agglegény Jágr 2015 nyarát is otthon, Csehországban töltötte, miközben készült az új NHL-idényre. Egy éjszakára össze is gabalyodott egy 18 éves modellel (akinek a barátjának egyébként Jágr volt a példaképe), aki aztán lőtt egy szelfit az alvó Jágr mellett. A hölgy, bizonyos Catherine megpróbálta megzsarolni a legendát, 2000 dollárt követelt azért, hogy ne hozza nyilvánosságra a fotót. 

Hasonlóan könnyedén kezelte a gyorshajtási büntetéseket is. Pittsburghi időszaka alatt állítólag annyiszor megbüntették, hogy a kesztyűtartóját kizárólag büntetőcédulák és csekkek töltötték meg. Ráadásul sok rendőr már csak legyintett, amikor megmutatta nekik, hogy gyakorlatilag gyűjti ezeket. Arról a mai napig nincs információ, hogy fizetett-e.

Hiába volt az ezredforduló tájékán az egyik legjobban kereső játékos, komoly tartozásokba verte magát játékfüggőségének köszönhetően, több online kaszinónak is tartozott. Aztán 2001-ben az amerikai adóhatóság (IRS) is ráállt, amely majdnem 3,5 millió adóhátralékot próbált tőle behajtani. A két fél végül 2003-ban megállapodott.

Jágr, a munkamániás

Számtalan legenda kering arról, hogy Jágr mennyit képes dolgozni. Amikor Dallasban játszott (2012–2013), a tulajdonosok saját kulcsot adtak neki a csarnokhoz. Hajnali 4-kor kezdett edzeni, és már túl volt egy kiadós tréningen, mire a többiek egyáltalán felébredtek otthonaikban. És arra is maradt ideje, hogy kávéval várja őket.

Mindig azt mondta, hogy inkább legyen fáradt és erős, mint friss és gyenge. 40 fölött is iszonyatosan sokat edzett, hogy tartani tudja a tempót a fiatalokkal. El is mondta, hogy szerinte gyorsabb, mint 10-15 évvel korábban, és csak azért tűnik lassúnak, mert mindenki más sokkal gyorsabb, mint a korábbi ellenfelek.

Általában az edzőcsarnok közelében lakott. A meccsek után nemegyszer arrafelé vette az irányt, hogy késő este még gyakorolhasson a jégen. 

Már csak kényszerből játszik

2021 nyarán nem éppen boldog hangvételű interjút adott Jágr a The Hockey News oldalnak. Ebben elárulta, hogy már nem a játék szeretete tartja a jégen, kizárólag a lojalitás motiválja. A Rytiri Kladno ugyanis az ő tulajdonában van, előtte édesapjáé volt az együttes, Jágr pedig attól fél, hogy ha abbahagyja, akkor a szponzorok is elhagyják a csapatot. Hiszen nem csak Csehországban legenda, a mai napig érkeznek külföldről is Kladnóba, hogy lássák a sportág történetének egyik kiemelkedő alakját, amíg lehet.

Szerintem senki sem érti meg a helyzetemet. Magam sem szeretem ezt a szituációt, de nincs választásom. Vajon mi másért csinálok magamból bolondot meccsről meccsre? Amíg apám lélegzik, addig számomra ez a csapat az én felelősségem. Senkinek sem akarok csalódást okozni, de mindenki olyan teljesítményt vár el, amire már nem vagyok képes. Megszoktam azt, hogy régen akkor lőttem gólt, amikor akartam. Ma már nincs így.

Pedig 50 éves létére egyáltalán nem lóg ki lefelé a csapatból, 35 mérkőzésen 19 pontot gyűjtött ebben a szezonban, de a jégidején is látszik, hogy hétről hétre fárad. Mostanában már csak a negyedik sorban karistol 10 perc alatti játékidővel, de teszi a kötelességét.

Ahogyan tette akkor is, amikor 2019 tavaszán, 47 évesen mesternégyessel segítette a Kladnót az osztályozón, amivel a csapat kiharcolta az élvonalbeli tagságot.

Ki tudja, talán tényleg ez a hattyúdal. Még 45 éves korában is arról beszélt, hogy 50-ig biztosan kitolja a karrierjét, aztán majd kiderül. Igaz, akkor még az NHL-re gondolt, és nem kellett magára vennie a kladnói terhet. A csapat jelenleg osztályozós helyen áll, de van még feljebb.

Két dolog biztos vele kapcsolatban: az egyik, hogy nagyon hiányzik a pekingi olimpiáról, ráadásul honfitársai éppen az ő születésnapján búcsúztak a hokitornától. A másik, hogy Csehországban központi kérdés lesz, folytatja-e. Addig is, aki teheti, menjen, és nézze meg.

(Borítókép: Jaromír Jágr a Calgary Flames játékosaként utolsóelőtti NHL-meccsén a Honda Centerben, 2017. december 29-én. Fotó:  Sean M. Haffey / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP)