Vb-átlag felett a góltermés, hiába jók a kapusok és akadnak üresjáratok

Szerdán a britek a svájciakkal szemben maradtak alul 3–0-ra, így továbbra is pont nélkül állnak, a mezőnyben egyedüliként, míg a lengyeleket a szlovákok intézték el 4–0-ra. A másik két meccsen potyogtak a gólok, a Csehország–Dánia-összecsapáson (7–4) mindkét félnek köszönhetően, míg a Németország–Lettország-találkozón (8–1) mindez sokkal inkább a győztes érdeme volt.

A nemzetközi szövetség (IIHF) honlapján emlékeztetett:

Kiemelték: amióta bevezették a jelenlegi formátumot (2012), a nyolc-nyolc csapatból álló csoportokkal, a legtöbb gólt hozó vb a 2019-es volt. Akkor 364 találat esett összesen, meccsenkénti átlagban 6,5.

Érdekesség, hogy a magas gólátlag ellenére 2011 óta először fordult elő, hogy egyik csapat sem szerzett gólt 65 perc alatt, a Csehország–Finnország gól nélküli nyitómérkőzésen csak a szétlövés döntött a házigazdák javára.

Persze a minél több gól nem feltétlen egyenlő a magasabb színvonallal, az élvezhetőbb, izgalmasabb mérkőzéssel. 2019-ben, Szlovákiában az 56 meccsből csupán öt volt ráadásos a csoportkörben, ami a jelenlegi formátumban a legalacsonyabb mutató. Ráadásul ebből az 56 csoportmeccsből mindössze húszat döntöttek el két vagy annál is kevesebb góllal, ami pedig szorosabb küzdelmet sejtetne. Idén viszont már félidőben megvolt az öt „overtime”, és 13 meccsen nem volt nagyobb a felek közötti különbség a két gólnál.

Viszont voltak kifejezetten izgalmas, sokgólos összecsapások. Ezek között az élre kívánkozik Ausztria történelmi feltámadása és egyenlítése ötgólos hátrányból a harmadik harmadban Kanada ellen. És csupán két olyan egyoldalú meccs volt eddig (Finnország–Nagy-Britannia 8–0; Németország–Lettország 8–1), ami kevésbé szórakoztathatta a sportág semleges híveit.

2019-hez képest változott a lövési hatékonyság is. Akkor hét válogatott érte el legalább a 10 százalékot, négy viszont 8 százalék alatt maradt. Ellenben most jelenleg 11 csapat már a 11 százalékos hatékonyságot is elérte, miközben kettő maradt 8 százalék alatt.

Bár a tornán jelenleg hiányzik a sztárkapus, mégis több kiváló teljesítmény akad, a finn Harri Sateri 97,56 százalékos védési mutatóval áll, míg Samuel Hlavaj (Szlovákia), Filip Gustavsson (Svédország), Leonardo Genoni (Svájc) és Lukas Dostal (Csehország) meccsenkénti kapott gólmutatója sem éri el a kettőt.

Lengyelország kivételével minden csapat kellő rutinnal bír az elitmezőnyben, amelyben jövőre a magyarok is ott lesznek. Köszönhetően annak, hogy Bolzanóban megnyerték a Divízió I/A-s tornát. Bár Nagy-Britannia sem régóta tagja az elitnek, 2019 óta ez már a negyedik szereplése, miként Kazahsztánnak is, utóbbinak megszakítás nélkül ráadásul. Ausztria és Franciaország sorozatban harmadszor tagja az elitnek a 2019-es kiesést követően. Ezek a csapatok a folytatásban kivétel nélkül reális eséllyel küzdhetnek a bennmaradásért, ami további izgalmakat ígér. Főként egymással játszhatnak kiélezett csatákat, de talán a meglepetés sem kizárt.

Jégkorong, világbajnokság, csoportkör:

A csoport (Prága):

• Svájc–Nagy-Britannia 3–0 (2–0, 1–0, 0–0)
• Csehország–Dánia 7–4 (1–1, 2–1, 4–2)

Az állás: 1. Svájc 11 pont/4 mérkőzés, 2. Csehország 9/4, 3. Kanada 8/3, 4. Finnország 7/3, 5. Dánia 3/4 (10–15), 6. Norvégia 3/4 (8–15), 7. Ausztria 1/3, 8. Nagy-Britannia 0/3

B csoport (Ostrava):

• Szlovákia–Lengyelország 4–0 (2–0, 0–0, 2–0)
• Németország–Lettország 8–1 (2–0, 5–1, 1–0)

Az állás: 1. Svédország 9/3, 2. Szlovákia 8/4, 3. Lettország 7/4, 4. Németország 6/4, 5. Egyesült Államok 4/3 (12–11), 6. Franciaország 4/3 (7–8), 7. Kazahsztán 3/3, 8. Lengyelország 1/4

A csoportok első négy helyezettjei jutnak a negyeddöntőbe, az utolsók pedig kiesnek a második vonalat jelentő Divízió I/A-ba.