Az idő Miami, a tempó eszelős, a tömeg hatalmas, az élmény óriási

Nem a Balaton a cél a Tiszán

„Célunk az a szabadidős rendezvényeinkkel és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a Magyar Úszószövetség vonatkozó stratégiájával egybevág, vagyis minél több lehetőséget biztosítani a szabadidős sportolóknak, ahol biztonságos körülmények közepette mérethetik meg magukat, és amelyen azok is elindulhatnak, akik felkészültségi szintje nem vetekedne az élsportolókéval. Az esemény körítése jó hangulatú családi nappá teszi a versenyt, hosszú távon is ennek a megőrzése a célunk” – válaszolta kérdésünkre Vida Gergely főszervező, aki egyben az MKKSZ szervezési és marketing igazgatója.

A Balatonon 2017-ben rendezték meg ezt a viadalt, és a sikerességen felbuzdulva hamar arra az elhatározásra jutottak a szervezők, hogy szeretnék térben és időben is tágítani a lehetőségeket, ezen a ponton pedig adta magát hazánk második legnagyobb állóvize, a Tisza-tó.

Vida Gergely ezzel a versennyel kapcsolatban hozzátette: egyelőre kevésbé frekventált ugyan, de cél, hogy minél inkább a köztudatba kerüljön az abádszalóki strandról indított esemény, és az itt lévő lehetőségek tárháza.

Nem az a kitűzés, hogy elérjük a balatoni létszámot, a cél az a következő években, hogy átlépjük az ezerfős mezőnyt. Idén hétszázan álltak rajthoz, ami nagyjából megegyezik a 2021-es számokkal, egy év szünet után ez nem rossz eredmény, de megyünk tovább, és reméljük, hogy fel lehet ezt még tornázni ezer fölé.

A biztonságtechnikai kérdésekkel kapcsolatban elmondta: szabadidős rendezvény lévén mindenki a saját felelősségére állhat rajthoz, az átevezők számára kötelező a mentőmellény viselése, az átúszóknak pedig a korosztályos besorolás szerint különböző előírásoknak kell megfelelni. Ezenkívül az illetékes vízirendészeti hatósággal egyeztetve meghatározzák, hogy hány biztosító motoros hajó kell az átevezős és átúszófolyosóba, és ezek mellé még igyekeznek minél több kísérő motorost biztosítani, hogy ha bármikor bárkinek a vízen problémája akad, akkor a lehető leghamarabb érkezzen segítség.

A sup a trendi

A rajthoz állókkal beszélgetve az derült ki, hogy a legtöbben a balatoni versenyen is rajthoz álltak már, de akadnak olyanok is, akik az ország különböző pontjain szervezett, egyéb szabadidős sorozatokban kivétel nélkül rendre elindulnak.

„Akadnak olyanok, akik mindenhol ott vannak, és keresik ezeket a lehetőségeket, de minden alkalommal van egy a lokális vonzása is az eseménynek, így érkeznek olyanok, akik a helyszínen nyaralnak, helybéliek, és ott jön meg a kedvük ahhoz, hogy becsatlakozzanak, akár az utolsó pillanatban nevezve.”

A legnagyobb differenciát a Balaton és a Tisza-tó átevezése között a széljárás és a vízmélység teszi, valamint az, hogy utóbbiban az úszók számára itt jelentős sulyomgyérítést kell eszközölni, hogy a vízinövényzet ne akadályozza a versenyzőket az erre a célra kialakított úszófolyosóban. „Kismillió” kategóriában lehet rajthoz állni az átevezésre, de az abszolút kedvencnek a sup számít.

Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években szinte hatványozódik a supot használók száma. Ugye ez nem véletlen, hiszen logisztikailag a legkönnyebben kezelhető eszköz, elég, ha a hónom alá csapom, vagy berakom a csomagtartóba, nem kell hozzá tetőcsomagtartó és két ember, hogy negyven kilót cipeljenek. Emellett a túrakajakok, túrakenuk is változatlanul népszerűek. Az átevezéseken nagyjából úgy a Balatonon, mint a Tisza-tavon az indulók körülbelül háromnegyede már suppal áll a rajthoz.

Órákkal a kezdés után sem vagyunk elkésve

Adhatja magát a kérdés, hogy ennyi résztvevőnél hogyan lehet megrendezni a startot, különösen egy olyan szűk helyről indulva, mint Abádszalókon, erre a válasz pedig az, hogy egyesével startoltak a versenyzők, a rajtszámukat bemondva.

„Minden egység kap egy külön időmérő eszközt, három időmérő pont van, egy a rajtnál, egy a fordító hajónál, amit meg kell kerülni, és egy a célnál. Ezek alapján az elektronikus időmérő rendszer generálja a végeredményt” – mondta Vida Gergely a méréssel kapcsolatban.

Felvetődik a kérdés, hogy mi a jobb módszer, az elején a tömeggel menni, ami egyfelől akadályozó tényező lehet, ugyanakkor a riválisok motiválhatják közben az embert a még jobb teljesítményre, vagy a későbbi rajt, amikor már lehet arról információ, hogy milyen idő lehet jó a győzelemre. Ugyanakkor az árnyékban mért 27 fok – amelyet legfeljebb épületek mögött tapasztalhattunk, tekintettel arra, hogy egyetlen felhő sem takarta az eget, a napozni vágyók nagy örömére –, és a motiváló riválisok hiánya pedig éppen ez utóbbi ellen szólhat.

„Általánosságban azért azt látjuk, hogy igyekszik mindenki úgy megérkezni, hogy az elsők között el tudjon rajtolni, pont azért szerintem, mert ennek van egy motiváló hatása, hogy együtt induljunk, egymással versenyezzünk, akár kategórián kívüliekkel is, ne csak egymagamban evezgessek. Szerintem ez így nagyobb élményt ad, mintha csak én lennék, a bóják és a hajók” – tette hozzá az esemény főszervezője.

A legjobbaknak 40 perc sem kellett a nyolc kilométerhez

A viadalon minden kategóriában külön győztest hirdettek, a leggyorsabb időt összességében a Molnár Péter, Molnár Dániel kajakos csapathajó mondhatta magáénak, amely 39 perc 40 másodperc alatt teljesítette a távot.

A kenu csapathajóknál a Németh Áron, Németh-Loksa Krisztina páros 1:00:29 órás ideje volt a legjobb, kajak egyesben Urbán Zsombor (42:02 perc), kenu egyesben Üveges Gábor (44:14 p) diadalmaskodott.

A férfi suposoknál Fodor Szabolcs (49:56 p) bizonyult a leggyorsabbnak, de kiemelendő, hogy a hölgyeknél Kocsis Csillag mindössze három másodperccel (49:59 p) maradt el ettől az időtől! A női kajakosok között Tilki Barbara 47:03 perces teljesítménye volt a legjobb, a férfi evezősöknél pedig Pápay Barna győzött (1:09:27 ó).

Az úszóknál 3,6 kilométer volt a táv, a leggyorsabban a 15–18 éves korosztályban induló Nacsa Domán (49:29 perc) teljesítette ezt.

(Borítókép: Orlóci Zsuzsanna / MKKSZ)