A legnehezebb meccsel kezdjük az Eb-t
További Kézilabda cikkek
- A döntőben sem bírtak a norvég szupersztárokkal, hibátlanul védték meg Európa-bajnoki címüket
- A bravúrlányok tízezer darabra törnék az Európa-bajnoki bronzérmet
- Szenzáció! A magyar női kézilabda-válogatott tizenkét év után ismét érmet nyert az Eb-n
- Elképesztő siker! Tizenkét év után ismét Eb-bronzérmes a magyar válogatott
- Három magyar játékos is bekerült az Európa-bajnokság álomcsapatába
Az első komoly nemzetközi meccsére készülő Csoknyai István csapatának csúcsformában kell kezdenie az Európa-bajnokságot, ha jó eredményt akar elérni a torna legnagyobb esélyese ellen. Franciaország a nemzetközi mezőnyben példátlan bravúrra tör: a világbajnok és olimpiai bajnok csapat egyszerre védheti mindhárom nagy torna címét, ha a várakozásoknak megfelelően megnyeri az Eb-t is.
Franciaország-Magyarország
Január 19., 20.15 (TV: Sport1)D csoport, 1. forduló, Bécsújhely
Vezeti: Nikolics, Sztojkovics (szerb)
Franciaország kiemelkedik a mezőnyből, minden posztra klasszisai vannak, mind támadásban, mind védekezésben a világ legjobb csapatát alkotja. A 2009-es világbajnokság döntőjében hazai pályán verték az első számú kihívónak tartott horvátokat, egy évvel korábban az olimpiai címért pedig Izlandot győzték le elég simán. Az északiakkal néhány napja újra találkoztak, edzőmeccsen tízzel szórták meg őket, pedig Izland előtte legyőzte Németországot is.
Csoknyai az Indexnek elmondta, annak ellenére, hogy csapatának nincsenek komoly győzelmi esélyei, nagyon fontosnak tartja a nyitómeccset, mert egyrészt rengeteg magyar szurkoló előtt lépnek pályára, másrészt egy franciák elleni jó teljesítmény nagy önbizalmat adhat.
„Van a játékukban néhány elem, ahol megfoghatók, de ez gyakran még a legjobb csapatoknak sem sikerül 60 percen keresztül – mondta Csoknyai a kezi.hunak. – A lényeg, hogy türelmesek maradjunk, mert csak így törhető fel az masszív, nyitott francia fal, amely mögött ráadásul Thierry Omeyer védi a kaput.”
A legutóbbi öt magyar-francia tétmérkőzés
2009, vb-csoportmeccs: Franciaország-Magyarország 27-222008, Eb-középdöntő: Magyarország-Franciaország 31-28
2004, Világkupa: Franciaország-Magyarország 26-23
2004, olimpia, csoportmeccs: Franciaország-Magyarország 26-23
2004, Eb-középdöntő: Franciaország-Magyarország 29-21 (forrás: kezi.hu)
Franciaország mélyen nyitott védekezése elsősorban a belső posztokon játszók életét keseríti, az átlövőkre azonnal kiérnek a védők, a beállót pedig a legendás belső védő, Didier Dinart semlegesíti. A zavarók gyakran már a passzsávokba belenyúlnak, így nemhogy gólt lőni, de lövőhelyzetbe kerülni is nehéz ellenük. A hatékonyan dolgozó védőfal mögött a világ egyik legjobb kapusa áll, Omeyer képes egymaga eldönteni egy-egy meccset.
15 fős keret a franciák ellen
Csoknyai István két játékost, Putics Barnát és Zubai Szabolcsot hagyja ki a nyitómeccsen, mert még nem mindenki egészséges, és nem akarja túl korán ellőni a végleges keretét. A két játékos közül egy még szerepet kaphat a tornán.A feszes védekezés és a rendszerint megbízható kapusteljesítmény mellett a franciák nagy fegyvere a lerohanás. A megszerzett labdákkal általában Luc Abalót keresik: a jobbszélső valószínűleg a nemzetközi mezőny egyetlen játékosa, aki még Iváncsik Tamásnál is gyorsabb, de felállt fal ellen ugyanolyan veszélyes, sőt, előfordul, hogy Claude Onesta felhúzza átlövőt játszani – mert azt is tud.
A visszarendeződés nagyon fontos lesz, és a magyaroknak egyébként is igyekezniük kell saját erősségeiket kidomborítani, hogy jó eredményt érjenek el. A kemény védekezésből indított gyors támadások, és a hatékony szélsőjáték fontos lehet, a nyitott falat ugyanis az ő befutásaikkal, sok mozgással lehet megbontani.
A magyar válogatott célja az lehet, hogy bebizonyítsa, a legjobbakkal is képes tartani a lépést, minden, ami efölött van, bravúr. Franciaországnak jobb csapata van, és valószínűleg legyőzi Magyarországot, de a torna első mérkőzésén nagyon nem mindegy, hogyan. Egy szoros meccset hozó helytállással a magyarok egészen máshogy állhatnak hozzá a spanyolok és csehek elleni rangadókhoz, mintha a csapat megadja magát klasszis ellenfelének.