BL-győzelemmel sem biztos a túlélés

A spanyol gazdasági válság a kézilabdában is meglátszik. A 2001-es BL-győztes Portland San Antonio több éven át húzódó anyagi problémák után márciusban végleg megszűnt, az Ademar León szezonról szezonra próbálta lefaragni a költségvetését, amivel ki is szállt a nagy csapatok harcából, legutóbb pedig az Atletico Madrid jelentette be: vége.

A madridi klub az európai élcsapatokhoz képest valamivel szerényebb, nagyjából évi 3,5 millió eurós költségvetését sem bírta fenntartani, a hírek szerint 900 ezer eurós adósságot hagyott maga után, pedig 2005-ben, 2011-ben és 2012-ben második, 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben pedig első helyen zártak a BL-ben.

Eredményeik tehát voltak, mint ahogy sztárok is a keretben: Hombrados, Aguinagalde, Davis, Barachet, Canellas és Balic is nyert vb-t, utóbbit ráadásul kétszer is (2003, 2006) a világ legjobb játékosának is megválasztották. A csapat az ő fizetésükbe bukott bele.

Közülük egyértelműen a 27 éves irányító, Canellas a legnagyobb fogás, aki 2014-től az idei BL-t megnyerő német HSV Hamburghoz csatlakozott volna, de az Atletico idő előtti széthullásával már idén ott köthet ki. Parrondó már korábban aláírt a Pick Szegedhez, Lazarov a Barcelonához, a fennmaradó játékosok közül Barachet-ért, Jurkewiczért, Källmanért és Aguinagaldéért lesz majd óriási harc. Előbbi kettő hazatérhet, Barachet a francia bajnokságban, Jurkewicz pedig a lengyel Kielcében köthet ki, míg a kétméteres svéd szélső, Källman és a friss vb-győztes Aguinagalde a Bundesligában találhat új csapatra. Bár a spanyol beálló neve korábban az MKB Veszprémnél is felmerült.

Amint látszik, a kézilabdában az eredmények és a jó játékosok nem mindig jelentenek garanciát a biztos jövőre. 2012-ben az AG Koppenhága pár héttel azután szűnt meg, hogy harmadik lett a BL-ben, a világválogatottal felérő keret pedig mehetett isten hírével. Az összeomlás hátterében egyszerű ok állt: a gyémántkereskedéssel foglalkozó Jasper Nielsen nem tudta fenntartani a hatalmas költségvetést úgy, hogy komolyabb eredmények nem jöttek: a Bajnokok Ligája bronz mellé csak két dán bajnoki cím (2011-12) társult. Állítólag a csapat a 2011-12-es idényben 13,3 millió euróból gazdálkodott.

Keresd a nőt

Nem a Koppenhága volt ez egyetlen dán sztárcsapat, amely széthullott. A nőknél a Slagelse szintén világverő keretet hozott össze a 2000-es évek közepén, és komoly eredményeik is voltak, hiszen 2003 és 2007 között háromszor nyerték meg a dán bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is. 2009-ben azonban távozott a sikeredző Anja Andersen, és vele együtt a legtöbb szponzor is, így az egymillió dollár adósságot felhalmozó klub csődöt jelentett és a másodosztályba került. Ott ugyan összeszedte magát és visszakerült az első osztályba, a legutóbbi idényben újra csődöt jelentettek, törölték minden eredményüket és ismét a második ligába sorolták.

Hasonló játszódott le a román Valcea csapatánál, amely már 2011-ben is anyagi gondokkal küzdött. Ez idény nyáron csúcsosodott ki, amikor a klub a főszponzor kilépése miatt nem tudta vállalni a 2013-14-es BL indulást. 2009-ben a Rulmentul Brasov is pénzügyi nehézségek miatt hullott szét a románoknál. A Bajnokok Ligája-győztesek közül a magyar Dunaferr, a macedón Kometal Skopje és a már említett Slagelse is anyagi okokból tűnt el az élcsapatok közül.

A férfiaknál júniusban a szlovén Cimos Koper is csődöt jelentett, náluk szintén a játékosok magas fizetése volt a fő gond, ezen a klub fizetéscsökkentéssel próbált javítani, ám a keret nem fogadta ezt el. Szlovén lapinformációk szerint az évi 2 millió euróból gazdálkodó klub közel 8 milliós adósságot halmozott fel. Az oroszoknál az elmúlt 12 évben bajnok Csehovszki Medvegyi anyagi gondok miatt be sem nevezett a BL-re az EHF-nél, bár náluk a széthullásról még korai beszélni. (Szinte a komplett orosz válogatott a Medvegyinél van.)

A spanyol csapatok hanyatlásának egyértelmű oka, hogy gyengélkedik a gazdaság, egyedül a Barcelona áll stabil lábakon, de a katalán óriásklubnál a kézilabda a labdarúgás és a kosárlabda után a legfontosabb szakosztály, így a nagyjából 9 millió eurós költségvetés biztos forrásokra támaszkodik.

A kézilabda-csapatoknál az anyagi hátteret elsősorban a szponzorok jelentik, a baj viszont ott kezdődik, ha csak egy támogatóra épít a klub. A legerősebb európai kézilabda-bajnokságban, a Bundesligában három csapat is 10 000 fölötti átlagnézőszámmal bír, az ebből származó bevétel még a tévés közvetítések díjával kiegészítve sem lenne elég, hogy megfizessék a legjobbakat.

A borzasztóan erős német gazdaság el tudja tartani a Bundesliga csapatait, a THW Kiel 9,5 milliót, a HSV Hamburg pedig 8,1-et költhetett az előző szezonban, aminek meg is lett az eredménye: mindkettő ott volt a Final Fourban, a HSV meg is nyerte a sorozatot. A BL-ben harmadik helyezést elérő lengyel Kielce valamivel kevesebből pénzből gazdálkodhat, nagyjából 6-7,5 millió euró között lehet a költségvetésük, de egyes hírek szerint ezt akár 11 millióra is növelhetik az elkövetkező években.

Melléjük léphet majd be az a Paris Saint-Germain, amely katariak támogatását élvezve már elkezdte a nagybevásárlást. 2013 legjobbja, Daniel Narcisse mellett Igor Vori, Fahrudin Melics és Császár Gábor szerepel az érkezők listáján, miközben a csapat büdzséje 2,5 millió euróról 9,2 millióra ugrott a következő szezonra a dúsgazdag araboknak köszönhetően.

Magyarországon a nőknél a Győr, a férfiaknál pedig a Veszprém egyértelműen uralja a mezőnyt. Hogy a Győrre milyen jövő várhat, májusban már összeszedtük, de a Veszprém is BL-győzelemre esélyes csapatot épít. Tavaly Nagy László, Cristian Ugalde, Marco Oneto, Chema Rodriguez és Iman Dzsamali érkeztek, idén pedig Momir Ilicset és Carlos Ruesgát jelentették már be, de még egy nagy bejelentést ígért a Veszprém, és az is elképzelhető, hogy a 2014-től aláíró Cristian Zeitz már idén csatlakozik a kerethez.

Mindkét klub biztos anyagi háttérrel rendelkezik, aminek köszönhetően képesek világsztárokat igazolni, ha szükséges, és alacsonyabb büdzsével is fel tudják venni a versenyt Európa legjobbjaival.

Amennyiben ezt a stabilitást hosszú távon is megőrzik - erre van esély, mert az Audi nem rövid távra tervez és euróban adja támogatását, a Veszprém pedig egy jól felépített brand -, náluk köthetnek ki a megszűnő, vagy gyengélkedő egyesületek sztárjai, így igazolt Katarina Bulatovics a Valceából a Győrbe. Bár a női vonalon lényegesen könnyebb igazolni a kisebb konkurencia miatt.

Mivel a Pick Szeged egyelőre nem BL-résztvevő - a selejtezőből azonban könnyen odajuthat -, hendikeppel indul a legjobbakért folytatott harcban. Csányi Sándor tulajdonos ugyanakkor garancia arra, hogy hosszú távon a Pick konkurenciája lehessen a Veszprémnek. A világbajnok spanyol edző, Juan Carlos Pastor a tehetségeket viszont könnyen el tudja hozni az országból, mert itt fejlődhetnek, míg esetleg a Barcelona vagy a Bundesliga még túl erős lenne nekik.