A tűzrőlpattant Görbiczből a világ legjobbja lett
További Kézilabda cikkek
- A döntőben sem bírtak a norvég szupersztárokkal, hibátlanul védték meg Európa-bajnoki címüket
- A bravúrlányok tízezer darabra törnék az Európa-bajnoki bronzérmet
- Szenzáció! A magyar női kézilabda-válogatott tizenkét év után ismét érmet nyert az Eb-n
- Elképesztő siker! Tizenkét év után ismét Eb-bronzérmes a magyar válogatott
- Három magyar játékos is bekerült az Európa-bajnokság álomcsapatába
A KEZDETEK
A veszprémi születésű Görbe tízévesen, Győrben kezdett kézilabdázni, a felnőtteknél 17 éves korában kapott szerepet, Pigniczki Krisztina Dunaújvárosba igazolásával pedig ő lett az ETO első számú irányítója.
A 2001-es, hazai rendezésű junior-világbajnokságon robbant be a köztudatba, amikor lendületes játékával és virtuóz megoldásaival vívta ki az elismerést a „tűzrőlpattant menyecske”. A döntőig menetelő együttes a fináléban óriási hátrányból visszakapaszkodva az utolsó percben az egyenlítésért támadhatott Győrben, de végül az oroszok örülhettek.
EZÜSTLÁNY
Karrierje elején sokáig nem akart sikerülni az áttörés, valahogy az utolsó lépcsőfokon mindig elhasalt az együtteseivel, hiába volt EHF-kupa-döntős háromszor is (2002, 2004, 2005 – pedig az Alba Fehérvár ellen 27–21-re megnyerte a Győr az első felvonást!), volt KEK-döntős 2006-ban, világbajnoki finalista (2003) a válogatottal, mindig csak a második hely jött össze.
Ez utóbbi különösen fájdalmas volt, hiszen hét perccel a vége előtt az ő góljával nőtt hétgólosra (25–18) a magyar előny, a végén viszont az ő eladott labdája után jött az egyenlítés és a hosszabbítás, amelyben a franciák kerekedtek felül, ahogyan a junioroknál is az ő nem pontos átadása zárta le anno a meccset.
A világbajnoki döntő rendes játékidejének hajrája
Világbajnokságon ezenkívül még egy bronzérmet sikerült szereznie (2005) – az álomcsapatban négyszer is helye volt (2003, 2005, 2007, 2013), Európa-bajnokságon kétszer állhatott a dobogó harmadik fokára (2004, 2012), így itt az aranyérem neki – sajnos – végül nem jött össze. Olimpiákon az éremre hiába várt, 2004-ben az ötödik, 2008-ban a negyedik helyen zárt a válogatottal.
ITTHON BEINDULT A GYŐRI HENGER
Ami a nemzeti együttesben elmaradt, jött kamatostul Győrben! A 2005-ös év hozta meg számára az áttörést, két ezüst és négy bronz után először lett magyar bajnok; három döntő után először kupagyőztes, és bár az EHF-kupa fináléja ekkor sem sikerült, az év legjobb játékosának is megválasztották az irányítót – szinte sokkoló, hogy ez volt az egyetlen ilyen elismerése.
Az első siker viszont itthon meghozta az áttörést, 2005 és 2019 között 13 alkalommal lett bajnok, 14-szer pedig Magyar Kupa-győztes az egyeduralkodóvá váló győri csapattal, hatszor is őt választották meg az év női játékosának (2005, 2006, 2007, 2013, 2014, 2017), 2008-ban pedig az NB I. gólkirálynője lett.
A nemzetközi porondon viszont még sokat kellett várnia a sikerre.
VÉGRE, ANITA!
Szakadt ki egy országból május 11-én, amikor a Larvik elleni idegenbeli 24–21-es siker (közte nyolc Görbicz-góllal) után Veszprémben 23–22-re győzött az ETO, ezzel megszerezte első BL-aranyát.
Addigra két elveszített BL-finálé és további négy elődöntős búcsú szerepelt a csapat neve mellett, úgy tetszett, hogy egyszerűen ez a trófea nem akar összejönni – a 2011–2012-es kiírás kifejezetten fájdalmasan alakult, hiszen gólkirálynőként zárt (133 találattal, a második Bojana Popovics 106-ig jutott), a Buducsnoszt Podgorica viszont idegenben szerzett több góllal (29–27 itthon, 25–27 idegenben) múlta felül a győri lányokat.
De ha egy üzlet beindul... Ahogyan a hazai fronton, úgy a nemzetközin is csak az első sikerre volt szükség, egy évvel később az új, budapesti négyes döntővel záruló rendszerre áttérő sorozat fináléjában tömte ki a Győr a Buducsnosztot (27–21).
A 2013-as BL-döntő visszavágója
ANYA LETT
A következő idényben nem tudta segíteni a számos sérülés miatt megtizedelődő együttesét, mivel anyai örömök elé nézett. Görbicz először Présing Andrással kötötte össze az életét, még 2006-ban, de ez a házasság 17 hónappal később válással zárult. A szintén korábbi futballista Vincze Ottóval 2008 óta alkot egy párt, az eljegyzésükre épp a 2013-as BL-győzelem után, a Győr–Fradi futballmérkőzéskor elhangzott köszöntés során került sor, fiuk, Boldizsár pedig 2015 júniusában jött a világra.
VISSZA A PÁLYÁRA, VISSZA A CSÚCSRA
Egy évvel később már ismét bekerült a legjobb négy közé a győri csapat, ezzel a lendülettel pedig újra döntőbe jutott, de hiába vezetett a rendes játékidő és a hosszabbítás utolsó pillanataiban is a Győr, hetesekkel a CSM București örülhetett a Papp László Sportarénában.
Máig ez az utolsó alkalom, amikor nem az ETO lett a végső győztes! A 2016–2017-os idény végén, majd egy évvel később is hosszabbításban verte meg a Vardar Szkopjét, a 2018–2019-es kiírásban 25–24-re győzte le a Rosztov-Dont, a tavalyi végjátékot pedig a koronavírus-járvány miatt törölték.
Görbicz szerepe természetesen nem ugyanaz volt, mint korábban, inkább szélsőként számítottak rá, már nem ő volt a csapat első számú sztárja, de rutinjával – és magabiztos büntetőivel – sokszor segítette át csapatát a holtponton.
VISSZAVONULTATTÁK A MEZÉT
A magyar válogatottban 233 mérkőzésen lépett pályára (ez a nyolcadik legtöbb), 1111 góljával pedig vezeti a nemzeti együttes örökrangsorát. Érdemeire tekintettel a 13-as mezben senki sem léphet már pályára, eddig egyedüliként ezt a dresszt vonultatta vissza a szövetség.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a győrieknél is visszavonultatják-e a 13-as mezszámot, de valami azt súgja, hogy nem érdemes nagyobb összegben fogadni ennek az ellenkezőjére.
Tavaly októberben megszerezte 1000. gólját a Bajnokok Ligájában – első játékosként –, a magyar bajnokságban 2018 januárjában lépte át a 2000-es határt.
(Borítókép: Görbicz Anita ünnepli a Győri Audi ETO KC győzelmét a Rosztov-Don ellen a női kézilabda Bajnokok Ligája fináléja után, 2019. május 12-én. Fotó: Huszti István / Index)