Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Miért nem érdekli a világbajnokság az amerikai kosaras sztárokat?

GettyImages-1005785012
2019.08.15. 23:55

Mikor az amerikaiak tavaly áprilisban bejelentették azt a 35 játékost, akik az országot képviselhetik a 2019-es kínai vébén – augusztus utolsó napján kezdődik – és a 2020-as tokiói olimpián, teljes joggal szökhetett könny minden kosárrajongó szemébe. A selejtezőkre küldött, G-ligás játékosokból álló csapattal ellentétben ebbe a keretbe tényleg az NBA krémje került be: hemzsegtek az All-Starok, és összesen öt alapszakasz MVP-vel lehetett számolni, így pedig előzetesen könnyed ujjgyakorlatnak tűnt a címvédés, és a történelmi triplázás.

Az persze benne volt a pakliban, hogy néhányan lemondják majd a szereplést, arra viszont valószínűleg a legpesszimistábbak sem számítottak, hogy a keret annyira leszűkül majd, hogy bővíteni kell az eredeti listát. A Team USA esetében az elmúlt bő egy évben mégis pontosan ez történt, mostanra pedig

lényegében egyetlen igazán nagy sztár sem maradt az amerikaiak csapatában.

Ez főleg azért meglepő, mert a legtöbbjüknek nem volt nyomós oka erre, ezúttal pedig a külső körülmények sem indokolták a tömeges visszalépéseket. A szervező Kína ráadásul óriási piac, ahol még érdeklődnek is a kosárlabda iránt, így a vb tökéletes lehetőség lenne minden játékos számára, hogy népes rajongótábort szerezzen magának.

Pennywise, a kosárcsapat

Ne maradjon le semmiről!

A probléma feltérképezéséhez első körben érdemes kicsit visszamenni az időben, a múltidézés során ugyanis hamar kiderül, hogy a Team USA nagyjából úgy működik, mint a Derryt terrorizáló Pennywise az Az című Stephen King könyvben. Az elmúlt évtizedekben az amerikai válogatott ciklikusan, mindig 16 évente jutott el a csúcsról a mélypontra, méghozzá a következő módon:

  • a ciklus kezdetén a válogatott beleszalad egy hatalmas pofonba, és nem nyer aranyérmet – ez történt 1972-ben Münchenben, 1988-ban Szöulban, és 2004-ben Athénban;
  • a vereség miatt hirtelen megnövekszik a sztárok érdeklődése a válogatott iránt – Szöul után a szabályváltozásoknak köszönhetően már NBA-játékosok is szerepelhettek az olimpián, ami a Dream Team eljövetelét hozta, Athént követően pedig a Kobe Bryanttel felálló Redeem Team – aminek nevéből eredően az amerikai méltóság visszaállítása volt a célja – tarolt Pekingben;
  • aztán a keret folyamatosan romlik, de ezt rendszerint mindenki ignorálja, mert a győzelmek továbbra is jönnek;
  • mígnem végül a válogatott ismét beleszalad egy hatalmas pofonba.

Ez a trend persze elsősorban az olimpiákra vonatkozik, de a világbajnokságok szempontjából is fontos, még akkor is, ha ezt a tornát a szurkolók és a kosarasok sem veszik igazán komolyan – részben valószínűleg azért, mert az NBA-ben szerényen csak világbajnoknak nevezik a bajnokot. A legutóbbi olimpiai kudarcot megelőzően 2002-ben pont egy rossznak semmiképp sem mondható, de a nagy sztárokat nélkülöző amerikai válogatott bőgött le hazai pályán, ez a leírás pedig lényegében tökéletesen ráillik a mostani keretre is.

A Team USA a tavaly bejelentett 35 játékoshoz képest idén júniusban jóval gyengébb listával rukkolt elő, amiből olyan nevek hiányoztak, mint Kevin Durant, Stephen Curry, Russell Westbrook és Kawhi Leonard. Itt érdemes egyébként külön kiemelni LeBron Jamest is, aki tavaly áprilisban nagy meglepetésre benne volt a keretben. LeBron utoljára 2012-ben lépett pályára a válogatottban, 2013-ban pedig úgy tűnt, hogy nem is lesz ott többet, a szezon végét sérülése miatt kiülő sztár azonban áprilisban végül visszalépett a szerepléstől. Az edzőtáborozás helyett most a 2021-re tervezett Space Jam 2 forgatásával foglalkozik, ami június végén kezdődött. LeBron egyébként az olimpiára még visszatérhet – ez attól függ, hogy hogy érzi majd magát előtte –, de az szinte biztos, hogy világbajnok már nem lesz belőle.

A csapatban így is maradtak a korábbi tornákon meghatározó nevek, de az elmúlt hetekben őrületes sebességgel vesztették el a még megmaradt sztárokat is: többek közt James Harden, Anthony Davis és Damian Lillard is visszamondta a szereplést, emellett pedig olyan fontos kiegészítőemberek tűntek el a válogatottból, mint Eric Gordon és C.J. McCollum. A korábbi veszteségekkel együtt ez oda vezetett, hogy újabb embereket kellett behívni a válogatottba, legutóbb éppen akkor, mikor Andre Drummond és Montrezl Harrell is lemondták a szereplést. Jelenleg így

  • a 11, All-NBA csapatban szereplő amerikaiból egy van benne a keretben (Kemba Walker),
  • a 20 All-Star közül pedig végül hárman vállalták a szereplést – Walker, Khris Middleton és Kyle Lowry, de Lowry júliusban műtött hüvelykujja miatt végül kénytelen volt lemondani a szereplést, így 20-ból csak 2 All-Star maradt.

Drummond és Harrell helyére egyébként két újabb fiatal játékos, Bam Adebayo és Jaren Jackson Jr. érkezett, mostanra pedig a csapat nagy részét tehetséges fiatalok teszik ki, akik két-három éve vannak a ligában, és nagyjából semmi közük nem volt egymáshoz egészen idáig.

Természetesen ez csak a tavaly bejelentett kerethez képest jelent csalódást: ez a társaság valószínűleg az NBA-ben is megállná a helyét, a tornán pedig így is az amerikai lesz az egyik, ha nem a legerősebb csapat. Ez főleg azért számít, mert a vb az olimpiai kijutás szempontjából fontos, ehhez azonban elég az első két helyen végezniük a nyugati félteke hét csapata közül, és igazából nagy meglepetés lenne, ha nem nyernék meg az egész tornát, hiányzó sztárok ide vagy oda.

De hol vannak a sztárok?

Miután az amerikai válogatott 2002-ben és 2004-ben is pofára esett, komoly változtatásokat eszközöltek a csapatnál. 2005-ben Jerry Colangelo lett az amerikai válogatott igazgatója, ő pedig hamar világossá tette, hogy hároméves elköteleződést vár a játékosoktól a 2006-os vb és a 2008-as olimpia miatt. Az akkori sztárok közül többen voltak, akik ezt nem vállalták be – például Tim Duncan, vagy Kevin Garnett –, de LeBron James, Dwyane Wade és Kobe Bryant is azt nyilatkozta, hogy ott lesz majd a két tornán.

Kobe végül egy sérülés miatt mégsem tudott menni a vb-re, így hiába volt ott a Banana Boat Teamként elhíresült Wade-Anthony-James-Paul négyes, és Chris Bosh is, az amerikai csapat így is kizúgott az elődöntőben a görögök ellen. 2008-ban Pekingben aztán már Kobe is bevethető volt, ennek pedig meg is lett az eredménye: 

a Redeem Team veretlenül hozta le az olimpiát, az amerikai válogatott pedig azóta nemhogy tornát, de meccset sem veszített.

A 2004-es vereség után ráadásul nemcsak Pekingbe, hanem Londonba is sztárcsapattal mentek az amerikaiak, utána viszont a 16 éves ciklus elkezdte éreztetni a hatását. A Team USA a vb-ken rendre gyengébb kerettel volt ott, mint az olimpiákon, de egyszer sem annyira gyengével, mint most. Azt ugyanakkor nehéz megmondani, hogy ez pontosan miért történik:

  • a csapatot a rettentően népszerű (és ismert) Gregg Popovich irányítja, mellette pedig Steve Kerr és Lloyd Pierce vannak ott, ez pedig már önmagában elég csábítónak tűnhet;
  • Kína nagy piac, az NBA-ből lelépő kosarasok pedig jobban is szeretik, mint Európát, hiába alacsonyabb színvonalú ott a játék;
  • ezúttal nincs terrorveszély (mint Athénban), betegség sem fenyeget (mint Rióban) és lockout sincs (mint az 1998-as görögországi vb alatt, ahova egyetlen NBA-játékos se ment el), az utolsó válogatotthoz köthető sérülés pedig 2014-ben történt.

Az SB Nation a jelenségről szóló cikkében több lehetséges okot felsorolt a politikától kezdve a csapatok nyomásán át a vb időzítéséig, de egyik sem tűnik olyasminek, ami indokolna egy ekkora mértékű visszalépési hullámot. Az persze érthető, hogy a nagy sztárok nem feltétlenül szeretnék kockára tenni a karrierjüket egy vb miatt, de hivatalosan a legtöbben csak annyit mondtak, hogy most a csapatukra akarnak fókuszálni.

Donald Trump amerikai elnök sporttal kapcsolatos ámokfutásai miatt a politikát sem lehet elvetni, főleg mert az elnök az NBA-vel van a legrosszabb viszonyban a nagy amerikai ligák közül, az elmúlt években rendre hanyagolták is őt a bajnokok. Popovich és Kerr ugyanakkor nem kedvelik különösebben az elnököt, az ő jelenlétük pedig egyértelműen jelzi, hogy a vb-n való szereplés egyáltalán nem jelenti azt, hogy a játékosok valamilyen módon az elnök mellett is elköteleznék magukat.

A legreálisabb magyarázatnak éppen emiatt az tűnik, hogy az elmúlt 15 év sorozatos győzelmei miatt az amerikaiak mostanra egyszerűen elfelejtették, hogy a nemzetközi porondon megverhetik őket, így pedig hiába Colangelóék hároméves terve, a vb-re már egyáltalán nem tud mozgósítani a vezetés.

A The Ringer ezt úgy foglalta össze, hogy a Team USA jelenleg azt teszteli, hogy mennyire lehet gyenge ahhoz, hogy még nyerjen, ez pedig egyáltalán nem tesz jót a sportnak. A pofonok utáni amerikai csapatoknál kevés jobb dolog volt a nemzetközi kosárlabdában, a mostani helyzetben viszont két dolog történhet: Amerika a másodvonalas (vagy talán még annál is rosszabb) csapatával is nyer, és hanyagul bebizonyítja, hogy még így is jobb mindenkinél, vagy kikapnak, de senki nem a legyőzőik erejével lesz elfoglalva, hanem azzal, hogy a Team USA megint gödörbe került.

Közel a vég?

Ahogy azt fentebb is írtuk, az amerikai csapat ennek ellenére is a legfőbb esélyese a tornának, már csak azért is, mert Kanada az egyetlen csapat, ami rajtuk kívül képes kiállítani 12 NBA-játékost, de még ők is messze elmaradnak az amerikaiak szintjétől.

A spanyol csapat továbbra sem rossz – nem véletlenül másodikok a nemzetközi rangsorban  –, de a korábbi húzónevek lassan kiöregednek, így egyre kisebb az esélyük a győzelemre. Az Eb-n taroló szlovénok ki sem jutottak, a franciáknál pedig ugyan vannak NBA-s játékosok, elsősorban a Jazz védőspecialista centerében, Rudy Gobert-ben bízhatnak.

Az amerikaiakat 2006-ban megállító görögöknél ott lesz a Bucks regnáló MVP-je, Giannis Antetokounmpo – sőt, még két testvére, Thanasis és Kostas is –, de az biztos, hogy ő egyedül nem fogja győzelemre vezetni a csapatát. A fogadóirodáknál egyébként jelenleg a Nikola Jokic nevével fémjelzett szerbek vannak a második helyen, de tőlük is extra kéne ahhoz, hogy megszorongassák az amerikai csapatot.

Ezek alapján egyáltalán nem tűnik tragikusnak az amerikai csapat helyzete, egy dolog viszont biztos: a Team USA Colangelóék erőfeszítései ellenére ismét a mélypont közelébe jutott, ha pedig ennyire nem veszik komolyan a nemzetközi tornákat, akkor előbb-utóbb veszíteni fognak. Ha nem is most, akkor majd jövőre Tokióban, mikor éppen letelik majd a bűvös 16 év.

Források: The Ringer, SB Nation, sport1tv.hu

Borítókép: Ethan Miller/Getty Images