A Nordschleife a fordulópont is lehet

Magányosan indultam útnak autóval a Nordschleife felé. Nem is bánom, mert az így eltöltött idő is segít abban, hogy rendezzem a gondolataimat magamban, segít a versenyre való ráhangolódásban. Ennek most különösen nagy jelentősége van, hiszen nem egy átlagos pályán kell helytállnom az előttünk álló napokban, hanem a világ egyik leginkább kihívásokkal teli körén.

Ha a Nürburgring-Nordschleife következik, akkor már több mint egy héttel a verseny előtt pezsgek, szabályszerűen lázban égek. Már olyankor folyamatosan ott cikáznak a fejemben a pálya egyes részei, és a háttérben azon dolgozik az agyam, hogy miként fogom megoldani ezeket. Leírhatatlan, hogy mennyire összetett ez a 25 kilométer hosszú kör. Még úgy is messze erre a pályára készülök a legtöbbet a szezonban, hogy már két versenyhétvégényi tapasztalatom van rajta az elmúlt két évből. 

2015-ben, amikor először jártam a Nordschleifén, akármennyire is alaposan próbáltam felkészülni a rám váró kihívásra, éreztem, hogy hátrányban vagyok azokhoz a pilótákhoz képest, akiknek már volt rutinjuk a pályán. Tavaly már nem éreztem ezt a fajta lemaradást, idén meg pláne könnyítette a felkészülésemet, hogy két év belső kamerás felvételei és telemetria-adatai álltak a rendelkezésemre.

Egyetlen hiba, és véget érhet a hétvége

Ugyanakkor még mindig több olyan része van a Nordschleifének, amelyeken nem merek teljesen elmenni a határokig, nem tudom kihozni magamból azt, ami bennem lenne. Ahhoz még sokkal több kör gyakorlásra lenne szükségem, egyszerűen annyi apró és annál veszélyesebb trükk van ezen a pályán. Olyan kanyarkombinációk, amelyekbe bőven 250 km/h-s sebességgel megyünk bele, és ott vannak az útegyenetlenségek, aszfalthibák… Ha csak egy pillanatra kihagy a figyelem, az könnyen az egész hétvége végét jelentheti, hiszen nincs kifutási lehetőség, rögtön ott van a szalagkorlát – tavaly így járt Tiago Monteiro is.

Rengeteg videót néztem meg az elmúlt napokban a Nordschleiféről a videomegosztókon, elsősorban belső kamerás felvételeket keresve, de ilyenkor akaratlanul belefut az ember a nagy balesetekbe is. 2015-ben én is megtapasztaltam, milyen ezen a pályán magas sebességnél defektet kapni... Ott vannak a fejemben ezek a jelenetek, de érdekes módon mihelyt beülök az autóba, elmúlik a félelem legkisebb szikrája is. Onnantól semmi más nem számít, csak az, hogy kihozzam a maximumot az autóból.

Monza miatt most is bizakodhatunk

Jó kérdés, hogy mi lehet a Hondában ezen a versenyen. Tíz kilóval könnyebbek lettünk ugyan, 80-ról 70 kilóra mérséklődött a büntetősúlyunk, de ennyi nem elég ahhoz, hogy látványos változást hozzon az erősorrendben. Egyértelműen a Citroënt tartom ezen a hétvégén a referenciának, hiszen tavaly 40 kilóval voltunk könnyebbek náluk, José María López mégis kb. öt másodperccel volt gyorsabb az időmérőn. Oké, abban biztos volt valamekkora López-faktor is, de a lényeg az, hogy a Citroën – és főleg Huff – itt nagyon erős lehet, mögöttük pedig nagy lesz a tülekedés.

Az a kulcskérdés, hogy tudunk-e meglepetést szerezni, mint Monzában. A nagy végsebesség és magas átlagsebesség miatt az olasz helyszínhez hasonlóan egyértelműen nem a Honda számít az esélyesnek, de Monzában meglepően jól teljesítettünk az új fejlesztéseknek köszönhetően. Így most sem szeretnék pesszimista lenni, el tudom képzelni, hogy az időmérőn lesz esélyünk a top 5-be kerülni és a főfutamon dobogóra állni. Főleg, hogy itt pontosan a pálya összetettsége miatt jobban kijönnek az egyéni kvalitások, egy kicsit gyengébb autóval is lehet szép eredményeket elérni.

Most nem a pontok érdekelnek igazán

Nekem az eddigi két évben a csapattársakhoz viszonyítva rendre jól sikerült a Nordschleifén való szereplés. Önbizalmat ad a tudat, hogy tavaly az időmérőn és a futamokon Huff előtt voltam, kétszer is felálltam a dobogóra. A Hungaroring után arról írtam, hogy meg kellene fordítanom a csapaton belüli dinamikát, el kellene kapnom egy jó szériát. Bízom benne, hogy a Nordschleife jelenti majd a fordulópontot.

De most egyáltalán nem foglalkoztat a bajnokság állása. Nem fog érdekelni, ha több pontot gyűjtök az éllovas Monteirónál, ahogyan az sem, ha kevesebbet. Az elmúlt héten voltam futni, edzettem, rengeteget készültem, amikor meg nem, akkor Johanna és Mira kötötte le a figyelmemet. Próbáltam befelé fordulni, és mint egy hangszórón, lehalkítani a külvilág felém érkező rezgéseit. Csak arra koncentráltam, hogy ki tudjam hozni magamból a maximumot – függetlenül minden más tényezőtől.

A menetrend

• Május 25., csütörtök, 11.30-12.30 Teszt
• Május 25., csütörtök, 18.50-19.50 Első szabadedzés
• Május 26., péntek, 8.15-9.15 Második szabadedzés
• Május 26., péntek, 12.45-14.05 Időmérő és MAC3 csapatidőfutam
• Május 27, szombat, 11.20-11.50 Nyitó futam (3 kör)
• Május 27, szombat, 12.45-13.15 Fő futam (3 kör)