Meg szeretnék felelni a szimulátoros múltamnak
További michelisz cikkek
Bevallom, vegyes érzéseim voltak, amikor megtudtam, hogy indul a kizárólag valódi WTCR-pilótáknak kiírt szimulátor-bajnokság. Miután felvázolták nekem a terveket, hogy milyen komoly tévés támogatást és magas szakmai színvonalat kap a projekt, nem maradt bennem sok kérdés, hogy a részese akarok lenni. Ugyanakkor vannak bennem félelmek a rajt előtt, mert zavar, hogy nincs lehetőségem annyit készülni rá, mint amennyit megérdemelne a kihívás.
Dobozpakolás, fűnyírás, gyerekek
Most költöztünk a családdal, mert úgy éreztük, hogy a kislányainknak már nagyobb élettérre van szükségük. Úgyhogy egy lakásból belső udvarral rendelkező családi házba helyeztük át a székhelyünket, ahol Mira és Emma szabadon kiélheti a mozgásigényét. Persze a dobozok kipakolása és az új feladatként bejövő fűnyírás mellett az én energiáim is le vannak kötve… A viccet félretéve: aki költözött már gyerekekkel, annak valószínűleg nem kell bemutatnom, hogy néha mekkora káosszal jár a dolog.
A költözés kihívásai előbb-utóbb – remélem, minél hamarabb – megoldódnak, de ettől függetlenül sem vagyok benne biztos, hogy egy két és egy három éves gyerek mellett tudok napi 4-6-8 órát gyakorolni a szimulátoros siker érdekében. Ezen a szinten ugyanis ennyire szükség van a jó eredményekhez, amit a nemrég befejeződött, esportolókkal közös WTCR-es online bajnokság is megmutatott. Ott Esteban Guerrieri szerepelt a legjobban a valódi pilóták közül, aki számomra nagyon szimpatikusan el is ismerte, hogy rengeteget készült a versenyekre.
Rajta kívül Yann Ehrlacher és Mikel Azcona is nagyon komolyan vette a szimulátorozást, nekik csak azért nem voltak látványos sikereik, mert olyan kicsik voltak a különbségek abban a bajnokságban, hogy egy-két tizedes lemaradás akár tíz pozíciót is jelenthetett. Hiába voltak tehát az időmérőkön Guerrieri közelében, mivel ő is általában a fordított rajtrácson szerepelt jól, az a minimális különbség, amivel Azcona és Ehrlacher lassabb volt nála, már azt jelentette, hogy nekik nem volt esélyük kihasználni a fordított rajtrács lehetőségeit a profi e-sportolók között.
Guerrieri komoly referencia lesz a mezőnynek
Arra számítok, hogy a most induló bajnokságban is nagy lesz a versengés. Én mindig annak örülök, ha minél magasabb a szakmai színvonal, és bár most a szimulátorosok nem lesznek ott a rajtrácson, Guerrieri bebizonyította, hogy ő velük is versenyképes volt. A legemlékezetesebb csatáját éppen a M1RA Esports pilótájával, Báldi Gergővel vívta a ningpói második futamon. Én ott nem tudtam részt venni, de felvételről még aznap este visszanéztem a versenyt. Direkt úgy csináltam, hogy nem tudtam a végeredményt, úgyhogy „élőben” izgulhattam végig az utolsó kör emlékezetes akcióját, amikor Gergő nagyon türelmesen előkészítve a manővert levadászta Guerrierit a győzelemért.
Esteban ott végül második lett, de a szezonzárón már futamgyőzelmet aratott, úgyhogy azt gondolom, ő erős referencia lesz a bajnokságban mindannyiunknak az e-sportolók nélküli mezőnyben is. Persze rajtam is van nyomás, hiszen engem sokan úgy ismernek, mint aki szimulátorosból lett autóversenyző. Látom, hogy emiatt a WTCR hivatalos kommunikációjában és a nemzetközi szaksajtóban is kiemelten foglalkoznak velem, ezt a pozitív képet pedig nem akarom lerombolni, úgyhogy nincs más választásom, minthogy komolyan beleállok a küzdelembe.
Elég a közepes felszerelés, a gyakorlás számít
Mint már említettem, ezért is zavar, hogy nem tudok annyit készülni rá. Profi szimulátorom továbbra sincs, de a mostani bajnokságra kértem kölcsön egy játékülést, úgyhogy kényelmesebben tudok majd elhelyezkedni versenyzés közben, mint a legutóbbi bajnokságban, amikor egy konyhából átcipelt széken ültem. Ugyanakkor három osztott képernyős monitor helyett ugyanúgy a 15 colos laptopomon játszom, amit könyvekkel polcolok fel a megfelelő magasságba.
Ha az embernek van egy közepes felszerelése, több nem is kell, a köridők elsősorban a gyakorlástól javulnak. Ezt én éjszakánként próbálom megoldani, miután a lányok aludni mentek.
Bár fontos, hogy jól szerepeljek ebben a szimulátor-bajnokságban is, nekem alapvetően a valódi WTCR-szezon számít, és a Hyundainál is azt várják el tőlem, hogy a szeptemberben induló szezonra álljak készen, hogy a legjobb eséllyel szálljak harcba a címvédésért. Az elmúlt év bebizonyította, hogy azzal tudom lelkileg a legjobban feltankolni magam, ha minél több időt töltök a családommal. És ennek a pályán is nagyobb a pozitív hozadéka, mint az állandó szimulátorozásnak.
Az elmúlt hónapok tanulsága óvatosságra int
Ami a valódi szezont illeti, már ismert az újratervezett versenynaptár, ami szerint szeptember közepén rajtol a csak európai helyszíneken hat fordulóból álló idény. A legfontosabb, hogy október 17-18-i konkrét dátummal a Hungaroring is szerepel a pályák között, ahová idén ellátogat a WTCR. Még emlékszem, hogy mennyire magam alatt voltam, amikor jött az első hír arról, hogy 2020-ban nem lesz verseny Magyarországon a járvány miatt, hiszen mint minden évben, nagyon szeretnék hazai közönség előtt szerepelni.
Úgy néz ki, erre mégis lesz lehetőségem, aminek leírhatatlanul örültem. Ugyanakkor az elmúlt néhány hónap megtanított arra, hogy mindent kellő fenntartással kezeljek. Gondoljunk csak bele, hogy mennyit változott a világ március közepe óta, és még mennyit változhat szeptemberig. Most pozitív hírek érkeznek, nemcsak a WTCR-ről, hanem a Forma–1-is bejelentette az egyelőre nyolc helyszínből álló versenynaptárát. Biztos vagyok benne, hogy visszatérünk a pályára, de még sok idő van őszig.
Nyári kánikulában kellene készülni az őszi esőre
A következő néhány hétben akár már az is szóba kerülhet, hogy kell-e mennem és hova kell mennem tesztelni. Most nagyjából ott tartunk, mint egy normál előszezonban december-január környékén, lassan megkezdődik a munka. Érdekes kihívással nézünk szembe, mert télen mindig olyan pályákat keresünk, amelyek hőmérséklet szempontjából hasonlóak lehetnek a tavaszi, nyári, őszi versenyek körülményeihez, most viszont a nyári kánikulában kellene olyan helyre utazni, ahol az őszi hidegebb, esős időjárást tudnánk reprodukálni. Furcsa lesz, mert versenyzőként alig várom, hogy újra autóba üljek, de hogy mennyire tudunk releváns adatokat gyűjteni, azt még nem tudom megmondani.
Kezd beindulni az élet, történnek események online és offline is, úgyhogy nagyon bízom benne, megmarad a pozitív irány!
Rovataink a Facebookon