- Sport
- Autó-motor
- wtcr
- wtcr2018
- michelisz norbert
- makaó
- túraautó-világkupa
- yvan muller
- gabriele tarquini
Michelisz: Inkább vonuljatok vissza!
További Autó-motor cikkek
- Zajvédő fallal és zajnaptárral segítené a békés együttélést az új balatoni versenypálya
- Megtudtuk, mennyibe kerülnek a jegyek a magyarországi MotoGP-futamra
- Talmácsi Gábor: Piszkosul sok lemondással jár az út, ami Magyarországról a MotoGP-be vezet
- Hivatalossá vált, újabb versenysorozat látogat el a Balatonhoz
- Ha így folytatja a kilencéves zsenipalánta, visszatérhet a legendás név a Formula–1-be
Két bajnok közé került Michelisz Norbert a WTCR-szezon utolsó sajtótájékoztatóján Makaón: az idény utolsó futamát harmadik, a bajnokságot ötödik helyen záró magyar pilóta a bajnok csapattárs Gabriele Tarquini, illetve a csapatversenyben győztes Yvan Muller Racing névadója és vezetője, Yvan Muller közé került.
Amikor két, egyenként 48, illetve 56 éves bajnokot a jövőjükről kérdezték, mindketten azt mondták, eszük ágában sincs még visszavonulni, ugyanis szeretnék legyőzni a másikat a jövőben is, mire Michelisz Norbert viccesen közbevágott közülük, hogy nyugodtan vonuljanak inkább csak vissza.
A poén mellett természetesen Tarquini bajnoki címét méltatta Michelisz, aki ha némi csalódás után is, de elfogadta, hogy amikor az olasz került jobb helyzetbe a szezon vége felé, akkor be kellett állnia mögé segíteni, éppen ezért többre értékeli, hogy az utolsó hétvégén az ő besegítésének köszönhetően is meglett Tarquini bajnoki címe – a szombati és a vasárnapi második futamon is keményen védekezett, az előbbin pont Tarquini negyedik helyét védte, az utóbbin pedig Muller elől vitt el pontokat azzal, hogy nem tudott a végül negyedik helynél előrébb lépni a francia, aki három ponttal maradt le a végén az összetettben.
A hasonló szituáció azért sosem könnyű, bár az egész csapat Micheliszt dicsérte, amiért beállt Tarquini mögé segíteni.
„Még szezon felénél is mást szerettem volna” – értékelt a csapatstratégia kapcsán már a BRC Racing garázsában. „Vannak helyzetek, amikor meg kell tanulni profin viselkedni, és bármennyire nehezemre esett ez, főleg a szezon vége felé, de ha az ember tudatosan gondol a jövőjére, néha nincs más választás, mint a csapattárs segítsége, de versenyzőként nem ezt élvezem a legjobban” – mondta. Hozzátette, hogy ez volt a közös cél a csapatnál, ebben kellett segítenie, a futamon is ez volt a fő cél, a csapatverseny másodlagos volt, hiszen az egyéni bajnoki cím sokkal értékesebb.
Kitért az első vasárnapi futam rajtja után történt balesetre is, ahol meglátása szerint ő járt a legszerencsétlenebbül, hiszen pont beszorult két autó közé, miközben az ütközést próbálta elkerülni. „Fura volt az egész baleset, és pont én voltam megint a balszerencsés két autó mögött. A belső oldalon pörgött mellettem a Honda, nehezen tudtam kiszámítani, hogy mekkora távolság van mellettem, és végül a külső íven a mellettem elmenő Jean-Karl Vernaynek ütköztem. Ezek miatt bosszús vagyok, de bármit csinálok, nem tudtam volna elkerülni az ütközést, tízből tízszer ez lett volna a vége.”
„Utána nagyon nagy volt a nyomás az egész csapaton, főleg azután, amikor realizáltuk, hogy elég jelentős a kár, és sok munka kell majd, cserébe kevés idő áll rendelkezésre. Tarquini és a saját bajnokságom szempontjából sem volt mindegy, hogy rajthoz tudjak állni, hatalmas munkát végzett a csapat” – folytatta. Azt is elmondta, hogy a rohamtempóban összerakott autó messze nem volt 100 százalékos, gondja volt a váltóolaj hőmérsékletével, és néha a turbó is kihagyott, de szerencsére nem annyira, hogy a futam befejezése, vagy a jó eredmény veszélybe kerüljön. Az viszont fel sem merült szerelés közben, hogy nem tud rajthoz állni, mindenki azon volt, hogy a kocsi kész legyen a rajtig.
A sajtótájékoztatón Gabriele Tarquini 2009-re emlékezett vissza, mikor 47 évesen pár pillanatig úgy érezte, hogy eljött az idő, hogy abbahagyja, de aztán meggondolta magát, és a folytatás mellett döntött. Ugyan 2017-ben egy évre visszavonult, de ekkor a Hyundai túraautós programjában dolgozott fejlesztőpilótaként – ezért köszönetet is mondott a dél-koreai márkának, hogy őt választották a feladatra. Elmesélte azt is, hogy a 2016-os szezon végén ő győzködte Yvan Mullert, hogy még ne vonuljon vissza, fiatal hozzá, és örül, hogy idén ennyire szoros csatájuk volt a bajnoki címért.
Muller a csapatbajnoki cím jelentőségére tért ki, mint fogalmazott, a csapata megalakítása után úgy érezte, négy vb-címéből az egyiket odaadná, ha bajnok lehetne a csapatával, és ez most sikerült is. Megerősítette, hogy 2019-ben ismét ott lesz a WTCR-mezőnyben, a Volvót is tulajdonló kínai Geely konszern Lynk & Co márkájával indul majd a következő idényben.