Megszólalt a lemondásra felszólított Szujó Zoltán

Mint arról korábban beszámoltunk, Kurtyán Ferenc az MNASZ elnökének lemondását követeli, aki pénteken az ATV stúdiójában azt mondta a Magyar Gyorsulási Sportági Szövetséggel összefüggésben, hogy „nagyon egyszerűen fogalmazva, ilyen szervezet nem létezik”.

Az érintett szövetség vezetője szerint Szujó jogerős közokiratok tartalmát nevezte hamisnak, „és az elmúlt 20 év összes sportsikerétől megfosztotta a versenyzőket, vérig sértette a szövetségünk tagjait, szakembereit, szurkolóit”.

A levél végén azt írta, hogy szerinte Szujó méltatlanná vált az MNASZ elnöki pozíciójára, ezért felszólította őt, hogy haladéktalanul távozzon a tisztségéből.

Nem kellett sokat várni a reakcióra, hétfő délután a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség is körbeküldött a magyar sajtóban egy nyílt levelet, amiben Szujó Zoltán munkatársai kiállnak az MNASZ elnöke mellett.

Szujó Zoltán ezt követően interjút adott a Nemzeti Sportnak, amiben azt kérték tőle, világítson rá a probléma hátterére.

Az MNASZ elnöke azt állítja, az egész ügy két darab, tavaly júniusi rendeletből indult, valamint összefüggésben van a jelenlegi gazdasági helyzettel. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, a mostani gazdasági helyzetben elszálltak a rendezési költségek, így már nem éri meg annyira versenyt rendezni, mint korábban.

Szujó hozzátette, a két rendeletből az egyiket az EU nyomására kellett bevezetni, és nincs köze az MNASZ-hez: ez előírja, hogy minden versenyszervezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy ha bármi történik, legyen egy biztosítás, amely részben térít.

„A Németországban megszabott tételek alapján háromszázmilliós térítési összeget akartak bevezetni, ami úgy megdobta volna a versenyzők és a szervezők költségeit, hogy tönkretehette volna a sportot, úgyhogy ezt lealkudtuk húszmillió forintra. A versenyzők általában eddig is kötöttek biztosítást, de most már a versenyszervezőknek is kötelező. Ez az előírás” – mondta a lemondásra felszólított sportvezető.

A nyergesi tragédia után megváltozott még valami a magyar autósportban, egy döntés nyomán az autósport-események is a sportrendezvények biztonságáról szóló rendelet hatálya alá kerültek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendőrség magánterületen is ellenőrizheti, sőt, kötelessége ellenőrizni, hogy a nézők biztonságban vannak-e az adott eseményen. A rendezvényeket pedig az MNASZ-től függetlenül tizenöt nappal a rajt előtt be kell jelenteni a területileg illetékes rendőrkapitányságon, sorolta Szujó Zoltán.

Az MNASZ első embere szerint egy húsz éve húzódó konfliktus volt a kiváltó oka a mostani ügynek.

Az MNASZ azon az állásponton van, hogy a Magyar Gyorsulási Szövetség nem használhatja a szövetség megnevezést, mivel országonként egy sportágban csak egy olyan sportági szakszövetség lehet, amely jogosult arra, hogy versenyrendszert üzemeltessen. Ez pedig az MNASZ. Más kérdés, hogy a fent említett szervezet majdnem húsz éve működik, és kialakított egy saját versenyrendszert, amelyben nemcsak gyorsulási verseny van, hanem drift is, ami tovább nehezíti a helyzetet, hiszen ez két teljesen különböző szakág

– nyilatkozta Szujó Zoltán.

Szerinte azt a kérdést kell eldönteni, hol van a helye az autósportban a szabadidősportnak, erre keresik a választ. Egy kérdéssel később pedig arról beszélt, hisz benne, hogy békésen tudják rendezni a konfliktust.

E célból felvette a kapcsolatot egy közvetítővel, aki vállalta a mediátor szerepét, és akinek a segítségével megpróbálnak érzelmek nélkül egy asztalhoz ülni.